Erős Vár, 1973 (43. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 9. szám
6. oldal ERŐS VÁR Üj perikópák és egyéb változások az egyházi évben-----'»>--------r**---------------------O*------------------■« .»v» -v—------------* • —____«-A___ Perikópáknak nevezik az epistolákból és evangéliumokból kiválasztott és az istentiszteleten felolvasott bibliai szakaszokat. Ezek adják meg a vasárnap jellegét. Például a húsvét utáni 2. vasárnap régi idők óta a “jó pásztor vasárnapja” nevet viselte, mert akkor került felolvasásra János 10:11-16 (én vagyok a jó pásztor), valamint 1 Péter 2:21-25 (megtértetek lelketek pásztorához). Az amerikai evangélikus egyházak istentiszteleti rendje eddig ezeket a minden évben megismétlődő ún. ó-egyházi perikópákat használta. Liturgiái reform-mozgalmak Németországban, a skandináv egyházakban és egyebütt arra törekedtek, A világűrkutatásban való közreműködésem Istenbe vetett hitemet nem csökkentette, hanem inkább erősítette. Mialatt az alkotást jobban megismerjük, jobban meg kellene ismernünk az Alkotót is és mélyebb ismereteket szereznünk az ember aziránti felelősségéről, mellyel az isteni akaratnak tartozik. Az ember űrrepülései fantasztikus teljesítmények, de mindmáig a hatalmas világűr felé csak egy parányi ablakot nyitottak meg. Ám az, amit ezen az ablakon- keresztül a világegyetem végtelen titkaiból láthatunk, megerősíti bizonyosságunkat, hogy van Teremtő. Egyébként meglepett az amerikai gyülekezetekben tapasztalható aktív élet. Ez a tapasztalat az Egyesült Államokba 1945-ben történt áttelepülésem után igen nagy hatást gyakorolt rám, minthogy korábban soha nem volt módom megismerni ilyen intenzitású lelki életet. Ennek hatására kezdtem el evangéliumi irodalmat olvasni, s a kinyilatkoztatás erejével jutott el hozzám a Jézus tanításaiból áradó igazság. Bár nem vagyok rendszeres templombajáró, mégis többet olvasok az egyházi irodalomból, mint a rendszeres templomlátogatók nagy része. Szokásommá vált, ha szállodában vagy motelben lakom — márpedig nagyon sok időm telik el utazással —, a Biblia olvasása. Arról a kérdésről pedig, hogy az űrkutatás megegyezik-e Isten akaratával, a következő a véleményem: Isten az embert természetes kíváncsisággal felruházva teremtette. Elvárja tehát, hogy éljünk is ezzel az adománnyal. Ha nem az volt velünk Isten szándéka, hogy kutassuk hogy változatosabbá tegyék az istentiszteleten felolvasott igéket. A magyarországi evangélikus istentiszteleti rendtartás az 1963-as Agenda alapján az ó-egyházi lekciók mellett még három további perikópa rendet is tartalmaz. Az amerikai “Inter-Lutheran Commission on Worship” (közös istentiszteleti szakbizottság, melyben a három nagy evangélikus egyháztest: a Lutheran Church in America, az American Lutheran Church és a Missouri Synod vesz részt) új, három évre szóló perikópa rendet dolgozott ki, melyet az egyházak el is fogadtak és 1973. ádvent 1. vasárnapján vesznek használatba. Az epistolai és evangéa mennyboltot, akkor soha nem engedte volna meg — erről meg vagyok győződve—, hogy elérjük azokat a sikereket az űrkutatásban, melyekkel most rendelkezünk. Valószínűnek tartom, hogy a világűrben az emberen kívül más lények is élnek. Könnyen elképzelhető, hogy Isten más világokra is elküldte Fiát, hogy átadja nekik az evangéliumot. Másrészt pedig semmi sem mond ellent annak, hogy Jézus megváltó halála a földön a világmindenségben élő más értelmes lényekre is vonatkozhat. A legfontosabb belátni azt, hogy mi ezen a bolygón élünk, s hogy a Jézus üzenete csodálatos üzenet a világ számára. Bevallom, olykor bizonytalan vagyok a hitemben. Magamat kérdezem: a helyes úton járok vagy nem? És felfedezem, micsoda erőt nyerek, ha Istent hívom segítségül, s ha ezt a segítséget megkapom. Isten segítsége és vezetése iránti igényem az évekkel együtt nőtt. A lélek halhatatlanságában is hiszek és az örök életben. Hiszen ezt a felfogást még tudományosan is alá lehet támasztani: A tudomány ugyanis rájött arra, hogy semmi sem tűnhet el nyomtalanul. A természet nem ismer megsemmisülést, csak átalakulást. Ha már most Isten alkalmazza ezt az alapvető elvet, érintse ez a világegyetem akár legparányibb, legjelentéktelenebb részét is, nem teljesen logikus-e azzal számolni, hogy ezt az elvet alkalmazza akkor is, amikor teremtő munkájának mesterművéről, az emberi lélekről van szó? Hiszem, hogy Ö ezt teszi. (vetés és aratás) liumi szentleckék hároméves ciklusa figyelembe vette a római katolikusok 1969 óta használatos Ordo Lectionum Missaejét, valamint az új református, presbiteriánus és episzkopális lekció-sorozatot. A Biblia mondanivalójának, Isten hozzánkszóló üzenetének gazdagsága így fokozottabban tárul fel a gyülekezetek előtt. (Az EBŐS VÁR Mindennapi kenyér — Útmutató a Biblia olvasásához c. rovata szintén tükrözi ezt a változást.) E cikk terjedelme nem engedi meg, hogy részletesen ismertessük az egyházi esztendő felépítésében eszközölt módosításokat. Röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat. A Vízkereszt után lehetséges vasárnapok száma az eddigi hatról kilencre bővült (számuk mindig a Húsvét dátumától függ) s így megszűnt az eddigi hetvenedhatvanad-ötvened vasárnap elnevezés. A húsvéti időszak az egyházi esztendő magaslata, ezért hét hétig tart; a közbeeső vasárnapokat nem húsvét utáni vasárnapoknak nevezik, hanem HÚSVÉT VASÁRNAPJAINAK, például: Húsvét hetedik vasárnapja (Exaudi). Az egyházi esztendő második felének, az “ünneptelen félévnek” vasárnapjait ezentúl Pünkösdtől s nem Szentháromságtól kezdve számozzák. (ze) 15 PERCIG VOLT “HALOTT” EGY LELKÉSZ Csodának minősíthető, ami Lloyd Stivers 45 éves evangélikus lelkésszel történt South Dakotában. Rev. Stivers, aki az ottani állami fegyház lelkésze, gyermekei sárkányát próbálta leszedni egy magasfeszültségű távvezetékről. A 7200 voltos áramütéstől megállt a szívműködése és lélegzése. Az elsősegély nem tudta feléleszteni, a kórházban 15 pere után tudták csak a szívműködést megindítani. Bár két napig eszméletlen volt s magához térte után két hétig nem emlékezett semmire, azóta teljesen meggyógyult és minden képessége visszatért. Stivers lelkész szerint az orvosok nem tudják gyógyulását megmagyarázni, ezért ezt egyedül Isten csodálatos gyógyító hatalmának köszönheti. Jó dolog, ha nem tudja a te balkezed, mit cselekszik a jobb, de az már baj, ha te sem tudod. Wernher von Braun: Van Teremtő!
