Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 5. szám
ERŐS VÁR 5. oldal Az úrvacsora! gyónókérdések “Ha azt mondjuk, hogy nincsen hűn hennünk, magunkat csaljuk meg és nincs hennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük Őt és az Ő igéje nincsen bennünk.” (1 János 1:8-10.) Azzal kell kezdenem, hogy akit a gyónás és az Űrvacsora érdekel, az olvassa el énekeskönyvünkből a 418— 449. oldalakat (444—479 az 1968-as új kiadásban). Ott teljesen kielégítő felvilágosítást kap kérdéseire. Most csak a gyónó kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk rámutatni azok helyes értelmezésére. ELSŐ KÉRDÉS: Vallod-e magadat bűnösnek? Bünvalló ember sok van, de kevés jut el közülük hitre és szabadulásra, mert nem igazi a bűnvallomás, ha hiányzik belőle a bűntudat és bűnbánat. Mi tudjuk, hogy bűnösök vagyunk, de baj van a tudásunk körül, mert csak a fejünkkel, s nem a szívünkkel tudjuk, csak “kívülről” tudjuk, de belülről nem! Az igazi bűntudatot és bűnbánatot Pétertől ismerhetjük meg, s vele megtanulunk sírni bűneink felett (Lukács 22:56-62). MÁSODIK KÉRDÉS: Bánod-e igazán bűneidet? A bünbánat könnye a tehetetlenség könnye. Amikor a bűneimért szenvedő Krisztus megjelenik előttem és szemrehányó tekintetét magamon érzem, bűneim elviselhetetlenekké válnak és kitörnek belőlem a bűnbánat könynyei. De a könny csak arra való, hogy megpuhítsa a szívet és az befogadja az evangéliumot, hogy az Isten szerint való szomorúság megtérést szerezzen! HARMADIK KÉRDÉS*: Igyekezel-e ezután Isten akarata szerint élni? A mi szívünk ösztönösen akarja a jóvátételt. Igazolja ezt Zakeus példá*) Az énekeskönyv új kiadása felcseréli a 3. és 4. gyónási kérdés sorrendjét. A változást az új istentiszteleti rend tette szükségessé. ja. Isten is akarja. Az igazság azonban az, hogy a bűnöket nem lehet jóvátenni. Ezt tudta Zakeus, Pál apostol, Luther, s tudja minden hivő ember. Kétségbeesésünkből csak egy út van kifelé: a kegyelem, az elénkjövő, a helyreállító és felmagasztaló kegyelem. NEGYEDIK KÉRDÉS*: Megbocsátottál-e mindazoknak, akik vétkeztek ellened? Régóta figyelem, hogy az első három kérdésre a hívek milyen egységesen, határozottan mondják a feleletet: Vallom . . . Bánom . . . Igyekezem ... De amikor a negyedik kérdésre felelnek, hangjuk bizonytalan, lehalkuló, sőt akadozóvá válik: megbocsátok . . . megbocsátok . . . megbocsátok . . . Miért? Mert maguk is érzik, hogy a száj nem igazat mond, hiszen nem tudnak igazán megbocsátani. Gondoljunk csak arra, hogy amikor megbántóinkról beszélünk, hányszor mondjuk így: “én megbocsátok neki, de bocsásson meg neki az Isten is . ..” “én megbocsátok neki, de többet életemben szóba sem állok vele . . .” “én megbocsátok neki, de sohasem felejtem el, hogy mit vétett ellenem!” A gyónáskor mondott megbocsátásunk pedig csak akkor érvényes, ha az ellenünk vétkezővel megváltozik egész magatartásunk, elszáll szívünkből a harag és teljesen elfelejtjük mindazt, ami történt! Az igazi megbocsátás: gyökeres megbocsátás. Jézus szeretetet kíván az ellenséggel szemben is. ÖTÖDIK KÉRDÉS: Hiszed-e, hogy Isten a Krisztusért megbocsát a megtérő bűnösnek? Ez a gyónó kérdés a legfontosabb, ezért lett az utolsó is. Ez az Űrvacsora célja. Nem azért veszünk Űrvacsorát, mert hagyományos családi szokás, egyházi előírás, hittestvéri öszszetartozandóság, hittestvéri összebékülés. Nem ez a cél, de az, hogy a bűnös ember bocsánatot, kegyelmet kaphasson Istentől. Ez az egész emberi élet célja. Az ősember oltárt épített, s azon mutatott be áldozatot. Ezért született meg a zsidók engesztelési ünnepe. Ezért vezekeltek a kolostori cellák lakói. Ez a célja minden kegyességi életnek. Ez a vágy húzódik meg a lélekvándorlás tanának tévelygései mögött. Mindennél fontosabb életszükséglet aa ember számára: a bűneiből való szabadulás! És ebben van az ember legnagyobb tragédiája. Be tudja engedni szívébe a bűnt, de nem tudja kikergetni onnan. El tudja követni a bűnt, de nem tud megszabadulni tőle. Maga ellen tudja hívni bűnével Isten haragját, de nem tudja Istent kiengesztelni. Az Éden-kertből kijöhetett, de a maga erejéből oda visszamenni nem tud. A gyónó kérdések azt akarják munkálni benünk, hogy az Űrvacsorának méltó vendégei lehessünk. Mikor az Űr Jézus az egyik farizeus vendégeként ebédelt és az oda beszemtelenkedő bűnös asszony, minden akadályt legyőzve, Jézus lábait bűnbánó könynyeivel öntözte (Lk. 7:36-50.), világossá tette azt, hogy az Űrvacsorának csak az lehet méltó vendége, aki magát méltatlannak tartja. Az Űrvacsora nem az igazak, a szentek vacsorája, hanem a bűnösöké, akik kegyelmet keresnek. Minden bűnös, aki bűnei miatt, öszszetört lélekkel, de Megváltójába vetett hittel jön az Úr asztalához, ezt a biztatást kapja magától az Űr Jézustól: “A te hited megtartott téged — eredj el békességgel.” Ámen! (dr.i EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK SORSA A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai Péter és Pál templom tornyát a kommunisták lebontották, a templom hajójában pedig nyomdaüzemet rendeztek be. Egykor 11.000 lelkes gyülekezet tartotta istentiszteleteit a leningrádi Szt. Anna evangélikus templomban — jelenleg színházterem és mozi van benne. A leningrádi volt finn evangélikus templomban most telefonközpont működik. A legnagyobb leningrádi evangélikus templom, mely Péter és Pál nevét viselte és 16.000 gyülekezeti tagnak adott lelki otthont, most mint fedett uszoda szolgálja a szovjet-rendszerű vallásszabadság gondolatát.
