Erős Vár, 1971 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1971-10-01 / 7. szám

2. oldal ERŐS VÁR gálatoknak az, amikor a gyülekezeti élet túl jutott zenitjén és a lefelé fu­tó nap egyre jobban figyelmeztet bí­bor fényével a közelgő estre. A mi magyar gyülekezeteink emberi meg­látás szerint szerte Amerikában az öregedés vagy az elamerikaiasodás útjára léptek. Pedig talán sohasem állott olyan közel a gyülekezet népe és lelkésze, mint ebben az alkonyuló gyülekezeti együttélésben. Viták és követelőzések helyett ma már inkább a tisztelet és egymás iránti figyel­messég szelíd alázata jelentkezik. A prédikációk evangéliumi üzenete ma nem a tüzek lángjait szelídíti, hanem bizonyítja, hogy otthonaink örököl­tek valamit abból a szellemből, amely 65 éven át állott hűen az egy­ház oltára mellett. • Minden magyar gyülekezethez ab­ban a reményben küldtünk meghívót, hogy mint régen, legalább is képvi­selőik útján együtt örvendezzék a clevelandi Első Egyház népével az amerikai magyar evangélikusság. Úgy reméljük, hogy az Amerikai Ma­gyar Evangélikus Konferencia tagjai nemcsak a vasárnapi ünnepségen, ha­nem a szombati megbeszélésen is részt vesznek, ahol égető magyar és Az Első Egyház idei konfirmandusai. a hervadó lelkek üdítő harmatává vá­lik. De a nagy törzsek tövében mindig van új hajtás is. Messzire költözött és már angolul beszélő fiataljainkat mégis idevonzza az ősi örökséghez az anyaölben tanult magyar Miatyánk. Meglepett az idei konfirmandusok száma (18), kiket két éven át rend­szeresen hoztak be a másodgenerá­ciós szülők az oktatásra. Mélyen há­lára indító az a tárgyilagos megálla­pítás is, hogy a gyermekek átlagon felüli értelmi színvonala mellett lel­kiségük az evangélikus pietizmus egészséges hatását is tükrözte. Ez is egyházi kérdéseinket helyeznénk a szívekre, hogy amit még lehet, meg­mentsünk a magyar élet számára. Minden Testvéremhez küldöm gyü­lekezetünk testvéri hívását: legyenek velünk e nagy ünnepünkön október 3-án! (Reggel 9 órakor úrvacsorái istentisztelet; 10:30-kor jubileumi ün­nepi istentisztelet; 12:30-kor dísz­ebéd (bankett) a Kossuth teremben. Az ebédre előzetes jelentkezés szük­séges.) Hittestvéri szeretettel: Brachna Gábor a jubiláló gyülekezet lelkésze Gondolatok a szabadságharc és a reformáció havában A történelem, az Isten rendelése sze­rint, népeken helttl és népek között zajlik le. Bárki is csak valamelyik nép tagjaként tartozik hozzá. Annak a sorsa jórészt meg­határozza egyéni életét is. Jellemünk és sorsunk alakításában ma­gyar népünk ismert és ismeretlen történel­me volt a legerősebb formáié eszköz. Ezért tartozunk végzetesen a magyarsághoz. — Most 1849. október 6-ára emlékezünk. Ez a nap történelmünk egyik leggyászosabb dá­tuma. De nemcsak bukás volt, hanem ne­velő erő is az Isten kezében. Ellenére is vagyunk, sőt azért vagyunk, mert volt október 6-a is. * n< # Az Egyház a történelem csodája: nem e-világi szervezet ebben a világban. Mon­danivalója és minden ténykedése tökéletes ellentéte a világ törekvéseinek és mondani­valóinak. Egyetlen földi szervezettel sem hozható lényegbeli kapcsolatba. Módszerei nevetségesek az emberek szemében. Ha vi­lági ügyes fogásokkal dolgozik, elárulja Krisztust, akit mondanivalói és isteni mód­szerei miatt keresztre feszítettek. Ma is sürgősen meggyilkolnák. Elsősorban a vi­lágot kiszolgáló egyház. — A krisztusi egyház feladata a világ ellentétének, az Isten országának megalkuvás nélkül való hirdetése. Emberi lelkeket kell a történe­lem özönvízéből az üdvösségre átmentenie. * * it Egyesek keresztyénnek gondolják magu­kat templomba járás és egyház nélkül is. Pedig a gyülekezeti életből kiszakadt em­bernek előbb-utóbb elsorvad a hite. A sze­retet helyét a közömbösség, majd a gyű­lölet foglalja el. Az igehirdetés és a közös­ség hite táplálhatja csak a lelkünket. (Vatai László: A XX. század második felében.) HEFTY LÁSZLÓ BEIKTATÁSA Szeptember 5-én úrvacsorái istentiszte­let keretében iktatták be a Buenos Aires-i “Krisztus keresztje” magyar evangélikus gyülekezet új lelkészét, Hefty Lászlót. Az argentin Egyesült Evangélikus Egyház el­nöke, Cobrda János végezte a beiktatást. Az istentisztelet végén dr. Leskő Béla teológiai igazgató, valamint a helyi refor­mátus, katolikus és német ev. egyházak lelkészei, továbbá a magyar egyesületek vezetői köszöntötték Nt. Hefty Lászlót.

Next

/
Thumbnails
Contents