Erős Vár, 1971 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1971-04-01 / 3. szám
2. oldal ERŐS VAR A WORMSI BIZONYSÁGTÉTEL Négyszázötven év távlatába visszük vissza most az Olvasót. Több mint három év telt el a 95 tétel kiszögezése óta. Ezalatt — Erasmus híressé vált szavaival -— Luther egyaránt üstökön ragadta a szerzetesek hasát és a pápa koronáját. Alapvető fontosságú nagy irataival, elsősorban a német nép keresztyén nemességéhez írt nagyhatású szózatával túllépte az egyház korlátáit és közéleti tényezővé, mindenki által ismert vezéregyéniséggé vált. S amióta a wittenbergi Elster-kapunál 1520 telén nagy nyilvánosság előtt elégette a pápai törvényeket és az Eck által Rómából diadalittasan hazahozott átokbullát, a reformáció perzselő lángjait nem lehetett többé sehol eloltani. A nagy pártfogó, Bölcs Frigyes szász választófejedelem ekkor az egyetlen kivezető útnak azt látta, hogy Luther lehetőséget kapjon a esászár és a birodalmi gyűlés előtt való megjelenésre. Merésznek tűnt, mégis lehetővé vált a terv, hogy a kiátkozott eretnek meghívást kapjon a wormsi birodalmi gyűlésre. * * * Az egykori források alapján olvasóink 1521 tavaszának történelmi eseményeit krónikaszerüen láthatják most maguk előtt. 1521. március 24., Virágvasámap. Míg Luther a wittenbergi ágostonrendi kolostor templomában prédikál, megérkezik a császári idézés Wormsba. Három hete van rá felkészülni. Március 31., Húsvét. Prédikációjában nagy erővel tesz bizonyságot arról, hogy az igazi hit semmitől sem fél, mert Isten mindeneknek az Ura ős megszabadít minket a zsarnokság hatalmából. Április 2. Wittenberg főteréről elindul a batár Worms felé. Utasai: Luther, Amsdorf Miklós dómprédikátor, Petzensteiner János ágostonrendi szerzetes, és egy pomerániai diák: Peter von Suaven. Április 7—9. Három egymást követő napon három különböző város templomában prédikál Luther a hit útjáról: Quasimodogeniti vasárnapján az erfurti, másnap pedig a gothai ágostonrendi kolostorban, majd az eisenachi Szent Györgvtemplomban. Április 14. Frankfurt Main-be érkeznek. Ezt írja innen Spalatinnak: “Istenre bízom az ügyemet. Él és uralkodik még, aki ama három férfiút a tüzes kemencében megtartotta. .. Ha annyi ördög volna is Wormsban, ahány cserép van a házak tetején, akkor is megyek!” Április 15. A párizsi egyetem teológiai fakultása 104 tételt elítél Luther írásaiból. Az elítélő nyilatkozatot buzgón terjesztik ellenfelei. Április 16. A wormsi dóm harsonái 10 órakor jelzik a wittenbergiek érkezését. Az utcákon kétezer főnyi tömeg tolong. Aleander pápai követ, a párizsi egyetem rektora révén — aki a Kúria képviseletében már itt van — tudják, mekkora tőt forog kockán: a Rómától való függőség vagy függetlenség kérdése. Április 17. A kihallgatás első napja. Négy órakor kerül sor arra, hogy a mőhrai bányász fia, az akkor még csuhás szerzetestanár megjelenjék a német—római birodalmi gyűlés színe előtt. Középen, a trónuson az alig 21 éves V. Károly császár, mellette testvére, Ferdinánd, a későbbi magyar király, odébb Bölcs Frigyes fejedelem, György szász herceg, a mindössze 17 éves Hesseni Fülöp, — és sokan mások. A termekben, az ablakokban és a folyosókon mintegy 5000 ember szorong, élükön többszáz főnemessel. A trieri érsek jogtanácsosának minőségében Eck János intézi a döntő kérdést Lutherhez: elismeri-e, hogy az asztalon fekvő könyvek saját írásai, és visszavonja-e a bennük foglalt eretnek tanításokat? Ugyanaz a jelenet, mint Ágosta városában, Kajetán előtt, de most már világraszóló jelentőséggel. A könyvek szerzőségét Luther vállalja, a második kérdés megválaszolására azonban egy napi határidőt kér. Április 18. A püspöki palota nagytermében már meggyújtották a gyertyákat, amikor Luther az előző napinál is nagyobb számú hallgatóság elé léphet. Eck kérdését most így módosítja: “Minden írásodat meg akarod-e védelmezni, vagy egyes tételeidet akarod visszavonni?” A reformátor latin, majd német nyelvű válaszát lélegzetvisszafojtva lesi a hallgatóság. Rettenthetetlen bátorsággal vallja, hogy itt nem a saját, hanem Krisztus ügyéről van szó. A pápai törvények zömükben ellentétben állnak Isten akaratával és zsarnoki béklyóként nehezednek a szegény nép vállára. Ezért kellett ellenük szóval és írásban fellépnie. Ha visszavonná állításait, segédkezet nyújtana a gonoszságnak és zsarnokságnak. Nem hisz sem a pápának, sem a zsinatnak, mert azok már sokszor tévedtek. Hacsak a Szentírásból vagy világos észokokkal meg nem győzik, nem von vissza semmit, mert nem tanácsos, hogy az ember a lelkiismerete ellen cselekedjék. Amikor a császár az eretnek szavak hallatára gyorsan véget vetett a kihallgatásnak, Luther állítólag e szavakkal távozott: “Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen.” <$> Az események ezután gyorsan peregtek. A császár felolvastatta a rendek előtt sajátkezűleg írt dekrétumát. Ebben hitet tett ősei ős elődei tanítása mellett, beleértve a zsinatoknak, így a Huszt elítélő lconstanci zsinatnak is a végzőseit. Kilátásba helyezte, hogy Luther ellen, mint nyilvános eretnek ellen fog eljárni. A bátor reformátor még egy hétig maradt Wormsban. Spalatin, Bölcs Frigyes titkára beavatta a választófejedelem titkos tervébe, hogy egy darabig el fogja őt tüntetni a világ szeme elől. Április 24-én hagyták el Wormsot Frankfurt, Eisenach, Mőhra irányában. Május 4-én, amikor itteni rokonai Altenstein váráig elkísérték, álarcos lovagok tartóztatták fel kocsijukat, hogy a fejedelem terve szerint ellenségei elől titkon Wartburg várába kísérjék Krisztus bátor bizonyságtevőjét. Evangélikus Naptár Az AMEK pénztárosa jelenti Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia pénztárosa, dr. Lestyán János közlése szerint gyülekezeteink 1970-ben az alábbi összegeket fizették be a Kon ferencia pénztárába (*-gal jelezve a magyarországi ev. szeretetintézmények mosógépjeire szóló adományok): Bethlehem — Első -----Bethlehem — Szt. János Vend -----Buffalo -----Chicago $19.00 Chicago *1.00 Cleveland — Első 63.50 Cleveland — Nyugat 98.81 Cleveland — Nyugat *60.00 Detroit 25.00 Detroit *25.00 New York -----Pittsburgh 50.00 Toronto 20.00
