Erős Vár, 1970 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1970-06-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 3. oldal ^Jehéz átfogó képet adni a “Lutheran Church in America” egyház — melybe valamennyi északamerikai magyar evangélikus gyülekezet beletartozik — június 25 és július 2 között Minneapolisban tar tott országos közgyűléséről. A hivatalos jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésünkre, de ezt a közgyűlést máris ezerféle híradás igyekszik kiértékelni. Mindenesetre kétségtelennek látszik az, hogy ezzel a közgyűléssel az LCA merész lépéseket tett, s többé-kevésbbé vállalta az áttörés szerepét nemcsak az amerikai evangélikus, de jóformán valamennyi egyház között. Ez az úttörés különösképpen három irányban nyilvánult meg és válik egyre fokozódó érdeklődés középpontjává. Egye lőre a hullámok még nem verték fel a gyülekezetek kedélyét, s így nem mérhető le, hogy a több mint 3 milliós egyházban milyen lesz a reakció a közgyűlés 700 lelkészi és világi delegátusának a határozataira. Egy-egy jel arra enged következtetni, mintha ezek a delegátusok nem törődtek volna a hívek tömegeinek a felfogásával. Ez abból is megítélhető, hogy a fennálló gyakorlat értelmében a választóknak nincsen joguk utasítani vagy megkötni a delegátusokat arra nézve, hogy egyes kérdésekben miként is szavazzanak. Nem éppen hízelgő megállapítás az — igaz, nem is tényszerű, mert a “United Presbyterian Church” egyház májusi közgyűlése járt igazán az élen —, mégha az újságírás megszokott szenzációéhségének a szüleménye is, hogy “az LCA az első amerikai egyház, amely ‘a nemiség, házasság és család’ kérdésében liberális elveket tett magáévá”; mert ilyesféle címfejektől volt hangos az ország július első napjaiban. Az igaz, hagy ezen a téren bonyolult etikai problémákkal kellett megbirkózni, de kérdéses, hogy a megnyilvánuló életrend megköveteli-e a hagyományos normák feladását és bizonyos rendellenességek szalonképessé tételét. A házasság fogalma meghatározásában jelentős az, hogy két ember lehetőleg életen át tartó, bensőséges, nemi vonatkozásban is megnyilvánuló kapcsolatát “hűségszövetség”-nek mondják. De innen történik az a sokakat elképesztő következtetés, hogy két ember között “hüségszövetség” (tehát nemi viszony is) akkor is fennállhat, ha törvényesen nem házasok. Ennek a lehetőségnek az elfogadása és jóváhagyása ma az LCA hivatalos álláspontjához tartozik. Ebből a 'szemszögből bizony ferde megvi“ÜTTÖRÉS” MINNEAPOLISBAN lágításba kerül az abortuszszabadság és a fogamzásgátlásra való tanítás szorgalmazása. Alig félórás megbeszélés után megvál toztatták az LCA alkotmányát és idevágó szabályrendeleteit a lelkész személyének a leírására nézve: a “férfi” szót mindé niitt a “személy” szóval helyettesítették. Ezzel persze útat nyitottak annak, hogy nők is felszentelésre kerülhessenek és mint lelkészek végezhessenek egyházi munkát. Ezidőszerint az LCA lelkészképző intézeteiben vagy kéttucat nő tanul és teológiai oklevelük megszerzésével immár jogosultakká válnak lelkészi szolgálatra. Amerikai összefüggésben a kérdés annyiban bonyolódik, hogy a “Lutheran Church Missouri Synod”, szintén több mint 3 milliós egyház ragaszkodni fog a hagyományokhoz és így messzebbre vetődik az itteni evangélikusság egysége álmának a megvalósulása. Megszívlelendő, hogy a döntés nem teológiai, hanem gyakorlati meggondolásokból született meg, a női emancipáció divatjának engedve. Ugyancsak kevés vita előzte meg azt az igen fontos határozatot is, melynek értelmében elválasztották egymástól a konfirmációt és az első úrvacsorázást. Ezzel, ha korszakonként megkérdőjelezhető indítékok észlelhetők voltak is, végeredményben 453 éves jó gyakorlatot dobtak sutba. Az elgondolás az, hogy 10-11 éves gyermekek Úrvacsorához járulhatnak, míg a tulajdonképpeni konfirmációra kb. a 16. életévben kerül sor. Az így előálló helyzet sokkal bonyolultabb, mintsem elképzelték. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy vájjon a 10-11 éves gyermek tudja-e mit csinál, amikor Űrvacsorához járul, hanem arról is, hogy az evangélikus oltár szabaddá válik bárki számára, még előkészület és oktatás nélkül is. Rendkívül fontos kérdés még, s ez lélektani szempontból sem jelentéktelen éppen, hogy a már úrvacsorázó ifjút be lehet-e fogni valamiféle konfirmációi előkészítésbe 16. életéve körül — hiszen jól tudjuk, hogy mennyire süllyed a nevelési színvonal világi és egyházi tekintetben egyaránt. Kétes vigasz az, hogy a fentiekben leírt határozatok csupán irányelvi jellegűek és a gyülekezeteket nem lehet végrehajtásukra kötelezni. Jelentős megbeszélés és döntés tárgyát képezte az egyházi szervezet modernizálása, a közgyűlés szerepének a meghatározása. Foglalkoztak az egyház létszámának és bevételeinek folyamatos csökkentésével, a kül- és belföldi missziói munka feladataival és nehézségeivel, a társadalmi élet sokféle jelenségével, a liturgiareformmal, nevelési kérdésekkel, a lelkészi szolgálat lehető formáival (az orsz. presbitériumra hárították annak az ajánlását, hogy az egyházker. elnökök és az orsz. elnök címe és hivatala püspöki jellegű legven-e) és még sok egyéb üggyel. Nem ártana, ha a magyar evangélikus hívek közül minél többen megszereznék az orsz. közgyűlés jegyzőkönyvét és a hivatalosan elfogadott jelentéseket, a hozott határozatokat gyülekezeti megbeszélések és véleménynyilvánítás tárgyává tennék. A közgyűlésen Dr. Robert J. Marshall orsz. elnököt, mostmár teljes négyéves időszakra, 92 százalékos többséggel ismét megválasztották. Ebben a változásokat követelő világban az LCA is látszólag a változások útjára lépett. Kétségünk csak annyiban támad, hogy az orsz. közgyűlés nem engedett-e túlságosan a korszellem kísértésének, hogynem felmérte volna dolgaviégzését Ahhoz, “Akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka”. Bernhardt Béla CSALÁDI HÍREK Pósfay György, a délamerikai Caracasban szolgáló magyar ev. lelkész aug. 3-tól egy hónapra Princetonban lesz családjával együtt. ❖ Kúr Csaba és felesége, sz. Ruzicska Márta jelentik Warrenból, hogy Isten leánygyermekkel ajándékozta meg őket ápr. 28-án. Az újszülött neve: Márta, Réka. A boldog nagyszülők: Kúr Géza ref. és Ruzicska László ev. lelkészek.
