Erős Vár, 1970 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1970-03-01 / 3. szám
6. oldal ERŐS VÁR ^ LELKÉSZ! NAPLÓMBÓL ÍRJA: EGYED ALADÁR 2. “CSAK HÓDOLAT ILLET MEG, Többször hallottam kárhoztatni evangélikus egyházunk múltjából azt, hogy egyházi hatóságunk nem bírt el semmiféle kritikát és püspökeink feltétlen behódolást követeltek. Jól emlékszem arra is, mikor nagy tisztelettel szeretett püspökömet, Raffay Sándort — akit rossz tanácsadói rávettek, hogy egyházmegyémben az egyik lelkészi állásra pályázó fiatal lelkészt, diszkrécionális jogánál fogva, törülje a pályázók közül, — arra kértem, hogy ne hallgasson reájuk, és azt felelte nekem: Érdekes, hogy te vagy a legfiatalabb esperesem és veled van a legtöbb bajom! Erre válaszom röviden csak ez volt: Igen, mert én meg akarom menteni a püspök urat attól, hogy igaztalanul cselekedjék. X. Y. kizárása nem lenne igazságos cselekedet! És Raffay Sándor másnap megfogadta tanácsomat s így a fiatal lelkészt meg is választották nagy többséggel és sohasem bánták meg választói. Mivel egyre nő azok száma, akik a múltat annyira szeretik befeketíteni és a szovjet megszállás előtt működő magyarországi ev. lelkészeket gerincteleneknek nevezni, cáfolatul kivonatban közlöm annak a körlevelemnek a lényegét, amelyet Ceglédről küldtem szét, 1944 május 29-én: — “Tisztelettel értesítem a magyarországi ev. egyházak összes vezetőit arról, hogy a mai napon evangélikus egyházunkban viselt valamennyi tisztségemről lemondtam, így: az egyetemes egyháznál viselt Ifjúsági Belmiszsziói Bizottsági tagságomról, a bányai egyházkerületnél viselt presbiteri, törvényszéki bírói, lelkészi becsületszéki bírói, lelkészvizsgáló bizottsági tagsági, és énekügyi bizottsági tagsági tisztségemről, a pestmegyei középső egyházmegyében viselt presbiteri, törvényszéki bírói, gyámintézeti elnöki, belmissziói bizottsági elnöki és nyomdabizottsági tagsági tisztségeimről, továbbá az Országos Luther Szövetségben és a Protestáns Irodalmi Társaságban viselt választmányi tisztségemről. (Mai megjegyzésem: Volt egyházi NEM BÍRÁLAT.” (Madách) tisztségeim mostani felsorolása nem dicsekedés akar lenni, mert számomra az mindig szolgálatot jelentett, hanem lemondásom súlyát akartam vele emelni.) Lemondásom indokai a következők: 1. Az 1937. évben a szegedi evangélikus és református egyházak egy memorandummal fordultak minden mahogy egységes állásfoglalásukat a magyar egység legnagyobb akadálya, a reverzális törvény eltörölése érdekében, egyházi hatóságunk kellő határozottsággal terjessze a miniszterelnök elé. Ennek a kezdeményezésnek azért nem lett foganatja, mert a hivatalos egyház még csak feleletre sem méltatta . . . 2. Amikor a “Csehszlovákiába” szakadt evangélikus testvérek egy része visszatért, Fizély Ödön somorjai lelkész ellen saját püspöke (Kovács Sándor) igaztalanul hajszát indított s Fizély ezért a hivatalos egyháztól nem kapott elégtételt. 3. Fizély a dunáninneni kerületben történt püspökválasztással kapcsolatban több törvénytelenségre mutatott reá s ezeket a határozatokat megfellebbezte. Az egyetemes presbitérium, mint végső fórum, igazat adott Fizélynek, de az egyházkerületi elnökségnek is. Tehát, a tekintély Geszler-kalapja előtt meg kellett hajolnia az igazságnak. 4. A földreform kérdésénél a főrendiházban püspökeink szavazhattak esetleg a földreform ellen, de viszont kétségbevonták az alsó papság jogát, hogy mint nemzetgyűlési képviselők bentmaradhassanak abban a pártban, amelyik sürgette a földreformot. 5. Az Országos Luther Szövetség hivatalos lapjában egymásután jelentek meg olyan cikkek, amelyek alapján lapunkat angol- szász propagandát terjesztő lapnak tartották és megbotránkozva ítélték el egyházunkat. Az ilyen irányú cikkezés odáig fajult, hogy megjelenhetett a PARTIZÁNPAP c. cikk, amelyben lapunk védte azt a magyarországi szociáldemokratizmust, amelyről később kiderült, hogy alávaló áruló nemzetellenes munkát végzett. És ez ellen sem a Luther Szövetség, sem a hivatalos egyház nem tiltakozott. 6. Van zsidókérdés és meg kell oldani. De volt zsidó misszió is, mint isteni parancs. Átvettünk rövid hat heti előkészítés után tömegesen sok zsidót, de mikor ezek a szerencsétlenek még a zsidótanácstól is üldözésben részesültek, a magyar keresztyén hivatalos egyház hallgatott!” Legyen mindez cáfolata annak, hogy a megszállás előtti magyar ev. lelkésznemzedék gerinctelen volt. (Folytatjuk) NE FÉLJ! c. áhítatos könyvünk előkészületben van. Túróczy Zoltán igehirdetései nyomán összeállítja: Egyed Aladár. A könyv csak kellő számú előzetes megrendelés esetén jelenhet meg. Ha Kedves Olvasónk vágyakozik a jó lelki táplálék után, ne halogassa, hanem még ma küldje be az alábbi megrendelő szelvényt! ERŐS VÁR Kivágandó és beküldendő: P. O. Box 02148 CLEVELAND, OH 44102 A NE FÉLJ! c. áhítatos könyvet megrendelem. Mellékelem a könyv árát: 3 dollárt. Tudomásul veszem, hogy kevés számú megrendelő esetén a könyv nem jelenhet meg és beküldött pénzemet visszakapom. Név: ...................................................... Utca: .................................................... Város: .................................. állam: Zip Code:
