Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-01-01 / 1. szám
6. oldal ERŰS VÁR EGYAKARATÚ ÚJÉVET! Életemben két újévi jókívánat ragadta meg a telkemet. Az egyik Túróczy Zoltán volt tiszakerületi püspökünk egy újévi körleveléből való, amelyben a régi BUÉK négy szavas jókívánatnak ezt az értelmét adta: “Bízzad Újra Életedet Krisztusra”. A másikat a mostani új évre kaptam, röviden és velősen így hangzott: “Egyakaratú Űjesztendőt!” Ez a csodálatos szó: EGY AKARAT nemcsak a családi, egyházi, társadalmi és nemzeti életnek varázsszava, hanem a háború szennyes vérével bemocskolt nemzetközi viszálykodásnak is kulcsa. Az egyakaratról szóló igét, nem lehet csak pünkösd ünnepére korlátozni, hirdetve, hogy a pünkösdi csoda megismétlődésére először is egyakaratú népre van szükség — mert az egyakarat szabályozza az emberi élet minden területén minden tevékenységünket. Meg kell hajolnunk az előtt az ítélet előtt, hogy az ember bűne miatt nincsen egyakarat, de tudnunk és vallanunk kell azt is, hogy az emberen túlmenő hatalom szül sokszor visszavonást az emberek és népek között. A Gonosz Lélek okozza mindig azt, hogy nem vagyunk egyakaraton, mert a bűn mindig bomlasztó hatalom. Az első bűneset az első emberpárt először Istentől szakította el, azután megtörte a közösséget ember és ember között is. A Bábel-torony építésénél az akkori egész ismert világ összefog és olyan hatalmas tornyot akar építeni, mely felér a földtől az égig. A Gonosz Lélek az emberiséget egy dologra tudja legjobban összehozni: Isten ellen való lázadásra. Ezt pedig Isten nem engedi, s ezért ö maga bomlasztja fel a Gonosz Lélek által teremtett egységet és szétszórja őket Bábel tornya alól. (Gondolj csak a kommunista Bábel egyre növekedő repedezéseire!) A tanítványoknál minden megvolt ahhoz, hogy egyakaratúak legyenek, mégsem voltak egyakaraton. Sokszor járták a maguk útját, s amikor János és Jakab, édesanyjukon keresztül, azt az igényüket jelentették be, hogy Isten országában közvetlenül Jézus trónja előtt szeretnének ülni, egyik balján, másik jobbján — ettől kezdve igen megharagudtak reájuk a többi tanítványok. És még sok más példa igazolja azt, hogy a tanítványok sem tudtak egyakaraton maradni. Ha földünkön szétnézünk, mindenütt azt látjuk, hogy nincs egyakarat, pedig szükséges lenne. Hogy történik ez? Egyik kiváló magyar evangélizátorunk így magyarázta: “Mikor valaki odabent ágaskodik bennetek és akaratotokat szeretnétek reákényszeríteni másokra, akár úgy, hogy duzzogtok, sírtok, vagy könyörögtök, és toporzékoltok — vagy mikor olyan indulat van bennetek, amely a másikat akarja le-Könquszemle Hiley H. Ward: God and Marx Today (Ev. Egyházi Könyvkiadó', Fortress Press: Philadelphia, 1968), 2.50. A “Detroit Free Press” vallásügyi rovatvezetője, H. Ward hivatásos újságiró, érdekes kombinációban méri fel a keresztyénség és kommunizmus problémáját. Mint riporter, éleslátással és szakszerű kiértékeléssel veszi szemügyre a vasfüggöny mögötti keresztyénség súlyos küzdelmeit és megpróbáltatását. Néha azt az érzést kelti az olvasóban, hogy nem is annyira az ateista államhatalom az igazi, bár eltagadhatatlan ellenség, hanem az az egyházi vezetőréteg, amely eltökélte magát arra, hogy ezzel az ateizmussal dűlőre vigye az egyháat. A cseh J. Hromádka teológiai professzor, hogy csak egy példát említsünk a napi események tükrében, 1945 óta immáron negyedszer igyekszik orientálódni ezért a célért (Ward persze még nem tudhatott a csehszlovákiai eseményekről, ezért ő erről a hit-zsonglőrről kevesebbet ír könyvében, mint ami róla azóta ismeretes). Azonban könyvének gyengéje az, amikor vallási szakértőnek is kiadja magát és levonja elvont következtetéseit az Isten-hit és a Marx-ideolőgia egymáshoz való közeledhetőségéről. Alapvető tévedése, hogy a kettőt egy síkra állítja,, mintha Isten és Marx csupán két pólust képezne, s e kettő között a feszültséget megfelelő formulával le lehetne vezetni. Ward beleesett a modem idők csapda nézni, csúfolni: minden ilyen esetben a Gonosz Lélek dolgozik bennetek, ő akarja megrontani az egységet, tönkretenni a békességet és szétzülleszteni a közösséget. Mikor pedig a szívetek mélyén valami szégyenkezés támad, hogy nem jó, ha én így viselkedem és megindulok egy lépéssel a felebarát felé, meghajolva más akarata előtt — akkor Istennek Lelke dolgozik bennetek s annak engedjetek!” Így lesz egyakarat a fajok, nemzetek között a világban, egyakarat a társadalmi osztályok között az országban, egyakarat a hívek között az egyházban, testvérek között a családban és Isten jóváhagyása, egyakaratú békessége megáld benneteket az új esztendőben. (dr) jába és nagyszerűen csoportosított ténygyüjteményét elherdálja, amikor — mert modern embernek tartja magát —, nem hiszi el, hogy az ősi rigmusnak ma is igaza van: Aki nem tud arabusul... A könyvet azért érdemes megszerezni, elolvasni. Alkalmas arra is, hogy szembenézzünk azokkal a problémákkal, amelyeket jóakaratú, de gyakorlati tapasztalataikból alaptalan elméleteket kovácsoló iróemberek teremtenek körülöttünk. Bernhardt Béla ÖTVEN ÉVE HALT MEG ADY ENDRE A költő halálának ötvenedik évfordulójára (1969. január 27.) a Hungarian Cultural Foundation gondozásában angolnyelvü emlékkötet jelenik meg. Ady Endre 351 versének művészi fordítása és a Bevezetés Anton N. Nyerges magyar származású amerikai diplomata-költő munkája. A gazdagon illusztrált kötet kitünően alkalmas arra, hogy a magyarul már nehezen, vagy sehogysem olvasó ifjúságunk megértse a XX. század legnagyobb magyar költői géniuszát, aki a magyar sorsot látnoki erővel érzékeltette verseiben. A kötet magyarnyelvű versmutatót is tartalmaz, amely elősegíti a fordítások összehasonlítását az eredeti versekkel. Az Ady kötet ritka élményt igér a magyar irodalom iránt érdeklődő amerikaiak számára is. A kötet megrendelhető 10 dolláros árban e címen: Hungarian Cultural Foundation Post Office Box 16. Buffalo, N.Y. 14225.
