Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-04-01 / 4. szám
4. oldal ERŐS VÁR VIETÓRISZ JÓZSEF 1868-1955 ERŐS <§VÁR !l I-!' M MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az Amerikai Evangélikus Egyház Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre. Főmunkatárs: Egyed Aladár “ERŐS VÁR” (“MIGHTY FORTRESS”) P. 0. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102. Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued monthly October to May, bi-monthly in June/July and Aug./Sep. No. 4. (122) Vol. XXXIII. APRIL-MAY, -1969 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: "ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND. O. 44102 Az "ERŐS VÁR" előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szíveskedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hát ralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code” szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl. St., Rd„ Ave. Ugyanis egyes postai zónában azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9029 Lorain Ave., Cleveland, O. 44102 A nyíregyházi főgimnázium legkiválóbb tanárának emlékéről — születésének századik évfordulója alkalmából — odahaza hálás szeretettel emlékeztek meg. Régi dicsőségünk emlékéről van szó — mi sem hallgathatunk. Hiszen idekint mi is ebből a régi dicsőségből éldegélünk Isten kegyelméből. A magyarországi "intelligencia egyházának” (amint Ravasz László nevezte el az evangélikus egyházat) legértékesebb tagjai felekezeti iskoláinkból kerültek ki. Ilyen kiváló iskolánk volt a nyíregyházi evangélikus főgimnázium, amelynek Vie tórísz József 1890-ben lett tanára. Krúdy Gyula író, aki diákja volt, így írt róla 1929-ben: "Ő volt a nyíregyházi gimnázium büszkesége. Diák, tanár, majd igazgató korában az ő nevét hallotta legelőször mindenki, aki a nyíregyházi gimnázium küszöbét átlépte.” Az ősi magyar evangélikus iskolák célja az volt, hogy a tudomány mellett az ifjúság lelkét elvezessék Krisztushoz. Ezeknek az iskoláknak a tanári kara sohasem helyezte a keresztyén értékek elé az általános humanizmust. Egy ilyen iskolának volt Vietórisz József először diákja, majd tanára, igazgatója, főigazgatója, kormányzótanácsosa és végül felügyelője. Tudományos felkészültségű hívő nevelő volt, aki az egyházban, gimnáziumban, a város társadalmi életében nagy optimizmussal, bízó előrelátással vette ki részét mindenkor. Szeméből és egész lényéből jóság, szeretet és szelídség sugárzott mindenki felé. A kegyelmi élet lelkiségében élte át szenvedésének napjait is, mikor a megszálló románok elhurcolták és fogságban tartották. Isten sokirányú tálentummal áldotta meg, s ő mindegyiket nagy felelősséggel és kemény akarattal pallérozta ki. Megszerezte a klasszikafilológiai doktori címet. Költő volt, akinek több verskötete jelent meg. A Filológiai Társaságnak nemcsak tagja, hanem szakavatott cikkírója is Az ERŐS VÁR 3 dollár egy évre! lett. A görög—latin remekírók sorozatában jelentek meg művei, fordításai. Sok német elégiát, ódát, népdalt, egyházi éneket tett át magyar mértékre és nyelvre. Legnagyobb vállalkozása a szlovák énekeskönyv (Tranoszciusz) fordítása volt, amelyen évekig dolgozott, s amely (saját állítása szerint) "bearanyozta életét”. A Kisfaludy Társaság tagja lett. Senki Pál c. verses regényével elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-díját 1924-ben. Verseit, énekfordításait olvasva mindig legkedvesebb eperjesi professzorom Csengey Gusztáv versei jutnak az eszembe. Olyan őszinték, emberiek, mint az ibolya, az idő prése alatt száradva is illatoznak. Költészeti elveit önmaga így jellemzi: Megfogni, ami láthatatlan, Megkötni, ami illanó, Hogy véle minden pillanatban Álomba ringjon a való; Érezni, amit lélek alkot, Ha szomjú vágya égbe tört, S hogy vív anyaggal néma harcot, Amíg az eszme testet ölt: Hadd zengjen ihlet, eszme, ének A szent költészet istenének; Kristályba öntött gondolat, Nevedre aj zom lantomat! Egyed Aladár
