Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-03-01 / 3. szám
6. oldal ERŐS VÁR ge volt. Milyen szép volt a vízben!' Szép kis hal volt. Milyen hitvány volt a földön! Csak egy kis féreg volt. Arra kellett gondolnom, hogy körülbelül ez a különbség, ha nem több, az Isten kegyelmét elfogadott és visszautasító ember, a Jézus országán belül és kívül élő ember között. Belül szabadság, mélység, igazi emberség. Az ember az, akinek lennie kell. Kívül vergődő, szánalomraméltó kis lény. Milyen élete van a halnak víz nélkül? Olyan élete van a hitetlen embernek Jézus nélkül. Jézus meghalt és feltámadott azért, hogy ennek az országnak a kapuit tágra nyissa. Vájjon, mikor mégy be? A Megváltó szélesre tárja karjait a kereszten. Hív téged is. Van hely számodra is az Ő országában! Papp Ákos az egyház hírei SZLOVÁKIA • Az ev. egyház ezidőszerint közvetlen az országos püspök, dr. Csabada János vezetése alatt áll. 1968-ban meghalt mind dr. Katina Lajos, a nyugati, mind Katlovszky István, a keleti egyházkerület püspöke. Ugyancsak meghalt Krcmery és Cobrda ny. püspök is. Rövidesen megtartják a püspökválasztásokat. EQUADOR • Az ev. egyházszervezés tizedik évfordulójáról Quitoban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg, mely alkalommal az igehirdetést spanyolul, angolul, norvégül és németül végezték. LENGYELORSZÁG • Autóbaleset következtében meghalt Dr. K. Kotula ny. ev. püspök. • A lengyelhoni protestánsok száma kereken 120,000. Ez megoszlik evangélikusokra (97,000), reformátusokra (5,000), methodistákra (4,500), baptistákra (4,000) és egyéb kisebb közösségekre. INDIA • A 67,600 lelkes Tamil Ev. Egyház az év elején ünnepelte szervezeti önállóságának 50. évfordulóját. B. Ziegenbalg dán misszionárius kezdte meg az ev. térítő munkát Indiában 1709-ben. Kereken 210 év telt el, míg az egyes missziósgyülekezetek egyháztestté szervezkedtek. EGYED ALADÁR ROVATA A Z IGE és ÉN 3. A PRÉDIKÁCIÓ — János 12:44-50 — Ha elolvassuk a megjelölt bibliai szakaszt, feltűnik benne ez a rövid mondat: "Jézus pedig kiálta.” Hiszen Jézus csendes ember volt, egyetlen kiáltása ismeretes, ami a keresztfán hangzott el: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ha tehát Jézus kiáltott, az azt jelenti, hogy valami igen fontos dolgot akart mondani, amit ki kell emelni a szürke hétköznapok mondanivalói közül. Vájjon mi az, amit Jézus a templom népének a lelkére akar kötni? Jézus ebben a rövid prédikációban mindenekelőtt a prédikáció méltóságáról beszél. A prédikációnak legnagyobb méltósága az, hogy ki az, aki beszél. Itt Jézus Krisztus beszél, de nyomatékosan aláhúzza azt, hogy: nem én beszélek. Azt mondja: "aki hallgatja az én beszédemet, az nem Énbennem hisz, hanem Abban, Aki elküldött engem ...” Jézus Krisztus a prédikáció méltóságát abban látja, hogy a prédikáció mögött az Atya van, 0 üzen a prédikációban. Valaki azt mondhatja: ez igaz, de nekünk nem Jézus prédikál, hanem gyarló, bűnös földi emberek. Az ilyennek felolvasom Lukács evangéliumából a 10. rész 16. versét: "Aki titeket hallgat, engem hallgat és aki titeket megvet, engem vet meg ...” Jézus a tanítványainak mondotta ezt, akik tudomány szempontjából jelentéktelenek voltak, erkölcsileg is sok kifogásolható dolog volt bennök. Máté 10:20-ban pedig azt a gondolatot fejezi ki, hogy a tanítványok bizonyságtétele mögött ott van az egész Szentháromság és belealázza magát nyomorult emberi beszédbe. A kérdés tehát ez: hogyan fogadod a prédikációt, csak mint emberi beszédet, vagy mint Isten üzenetét? Beszél Jézus még ebben a szakasza prédikáció felelősségéről is. Itt a papok számára sok lenne a mondani és kérdezni való, de mert itt nem az igehirdetőkről, hanem az igehallgatókról van szó, hadd tanulja kiki a maga leckéjét. A tanítás magva ez: az igét nem hallgatni nagy felelősség. Ne mondja senkisem, hogy a szó semmibe nem kerül, azzal nem kell takarékoskodni, hogy nincsen valutaértéke az emberi szónak. Jézus a 48. vers szerint ezt kiáltja: "Aki megvet engem és nem veszi be az én beszédemet, van annak, aki őt kárhoztassa: a beszéd, melyet szólottám, az kárhoztatja azt az utolsó napon.” Jézus beszél még a prédikáció áldásáról is. A prédikáció célja — Jézus szerint — megtartani a világot, mert a bűn miatt állandó veszedelemben van. Világosságul adta nekünk a prédikációt, mert a bűn sötétsége vesz körül bennünket. A 119. zsoltár szerint az ige lábaink szövétneke, ösvényeink világossága. Még egyet mond az Ür, azt, hogy a prédikáció ajándéka: az örökélet, azzal fejezi be a prédikációját: "És tudom, hogy az 0 parancsolata: örökélet.” Az igehirdetés és igehallgatás célja átvezetni ebből a múlandó világból abba a világba, ahol nincsen többé halál, fájdalom, sírás, kísértés, ördög, csak boldog embereknek csodálatos gyülekezete és Isten közelsége. A TE HIBÁD, FLÓRIÁN! Budának különösen vízivárosi részében s az egykori Tabánban az azóta lebontott házikók egyikének-másikának homlokzatán tégla alakú mélyedésben láthattuk a rendszerint kontárkezek által készített “szoborművet”, amelyen égő házikó lángjait Flórián nagy fakupának vizével buzgón oltogatja. Az ilyen szobrok egyike mellett volt látható ez a felírás: Megépítettem házamat, Szent Atyám, reád bízom azt. Ha mégis tűzvész törne rám, A te szégyened lesz, Flórián! A tabáni közbeszéd szerint a szentnek sehogyse tetszett, hogy a tulajdonos a ház gondjait s a netaláni tűzeset felelősségét az ö nyakába akarja varrni. Ezért egyik tisztelőjével a következő választ íratta a versike alá: Házadra csak vigyázz magad! Ha gondod lesz rá, el nem ég. Hanyag ember ha süt, ha főz, Vigyázni rá egy szent se győz.
