Erős Vár, 1968 (38. évfolyam, 1-9. szám)

1968-06-01 / 5. szám

XXXII. ÉVFOLYAM 1968. JÚNIUS—JÚLIUS 5. SZÁM (?AmcÁ in rfmenica' Az Atlantában tartott országos közgyűlés után most a cselekvés ideje következik. Ügy látszik hogy az L. C. A. komoly próba előtt áll. Az egyik tényező, hogy az országos vezetésben teljes változás történt dr. F. C. Fry elnök halálával és dr. M. H. Lundeen titkár nyugalmazásával. An­nak ellenére hogy mind az új elnö­köt, dr. R. J. Marshall volt illinois­­egyházkeriileti elnököt, mind az új titkárt, G. F. Harkins volt országos elnökhelyettest nagy szavazat-több­séggel választották meg, még bizony­talannak látszik, hogy az L. C. A. milyen irányba lendül főként akkor, amikor egyre inkább szóbakerül az oltár- és szószékközösség kimondá­sának időszerűsége az “American Lutheran Church” és a "Lutheran Church Missouri Synod” egyházak­kal, melyekben a konzervatív ele­mek ezt a közösséget minden esz­közzel gátolni kívánják, mert az L. C. A.-t túlságosan liberálisnak tartják. Ebben lehet is valami, hi­szen a “lendülésnek” bizonyos jelei máris mutatkoznak. A szokásos ad­minisztrációs ügyeken kívül az or­szágos közgyűlés főként szoció-poli­­tikai kérdésekkel foglalkozott. Egye­sek megjegyezték, hogy az Igéről magáról sok szó nem esett. Az Or­szágos Szociális Bizottság előterjesz­tésére a közgyűlés három irányelvi határozatot hozott. Az egyiknek a témája "Az egyház és a szociális szolgálat”, a másiké "A vallásszabad­ság Amerikában” és a harmadiké ”A katonai szolgálat lelkiismereti okok­ból való megtagadása”. Nem kétsé­ges, hogy a harmadik verte fel a leg­nagyobb port, s a kapcsolatos vita három teljes ülésszakot töltött ki. egyházunk életéből Az irányelvi határozat két fókusza a következő: először, hogy a lelki­­ismereti okoknak nem kell vallásos okoknak lenni ahhoz, hogy valaki megtagadja a katonai szolgálatot; másodszor hogy a katonai szolgálat megtagadása vonatkozhatik vala­mely "bizonyos” háborúra csak. A határozat pártolói azt állítják, hogy mindkét elem a reformáció teológiai felfogásán alapul, míg az ellenzői az anarchia kibontakozásának a lehe­tőségeit ismerik fel az állásfoglalás­ban. Sajnos, a korszellem és nem az alapos teológiai meggondolás ke­rekedett felül, mivel az országos köz­gyűlés elfogadta az eredeti felter­jesztést és ezzel nemcsak konzer­vatív, de még liberális irányzatú egyháztestektől is elkülönítette ma­gát. Hasonló javaslatot elutasított országos közgyűlésen az "American Lutheran Church” a "Lutheran Church Missouri Synod”, a "United Presbyterian Church” (mely egyéb­­(Folytatás a 7. oldalon) DR. FRANKLIN CLARK FRY A világszerte elhangzott számta­lan megemlékezés mellett szerényen megszólalunk mi is, hogy Istennek hálát adjunk, amiért Franklin Clark Fry-t megáldotta, hogy sokak szá­mára lehetett életében áldás. Június 6-án bekövetkezett hirtelen halála megrázott, de egyben annak a tuda­tára is ébresztett, hogy az Úr szol­gája bemehetett az ő Urának örö­mébe. Globális méretű ember volt hitében, tudásában és cselekedetei­ben, aki mindenkor és mindenhol Isten követeként munkálkodott eb­ben a világban. Nemcsak hazai ev. egyházáért munkálkodott, mint a “Lutheran Church in America’’ or­szágos elnöke, hanem minden erejét megfeszítette a világevangélikusság (az Ev. Világszövetségnek 6 éven át volt elnöke), sőt a világkeresztyén­­ség érdekében is (elnöke volt az Egyházak Világtanácsa Központi Bi­zottságának). Figyelme a részletekre is kiterjedt. Nekünk magyaroknak feledhetetlen marad fellépése 1956- ban D. Ordass Lajos püspök reha­bilitálása érdekében, amikor az EVT Központi Bizottsága Gallyatetőn ülésezett. Közbenjárása nem maradt eredménytelen. Életében igen sok elismeréssel halmozták el; eltekintve egy tucat­nyi külföldi érdemrendi kitüntetés­től, 34 díszdoktori címet kapott. Ezek közül csak ötöt kapott külföl­di egyetemektől, az egyiket még az Erzsébet Tudományegyetem Evangé­likus Hittudományi Karától 1947- ben. “Az igazak emlékezete áldott!” (bbp)

Next

/
Thumbnails
Contents