Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-06-01 / 5. szám
2. oldal ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról) , ■ ~r t rossznak mindig az adott helyzet ítél me«;, Minden bűn jogosult, ha a helyzet, melyben elkövették, azt indokolja. Ha pedig az ember maga határozhatja meg, hogy egy gyilkosság vagy rablás, mikor bűn és mikor nem, akkor a saját bűnét mindig indokoltnak, jogosnak tartja. így viszont az'\ egyik ember életének, vagyonának biztonsága mindig a másik ember'kényekedve, szeszélye szerinti elhatározásától függ. Ez a felfogás a törvényen- es ’ társadalmon kívüli élethez, a teljes anarchiához vezet. Ahol hiányzik a -lel-" kékből a,z erkölcsi világrendbe vetett hit. a minőségi életforma megbecsülése, ott a mennyiségért a minőséget, a jólétért a szabadsagot, haszonért az igazságot könnyen feláldozzák. Ha megszűnt egy feltétlen érvényességű erkölcsi törvénynek a kötő ereje, akkor minden bomlásnak indul,_„akkorerőre kap a minden gáton, korláton keresztül gázoló zabolátlanság, elburjánzik a közösségeket felőrlő nihilizmus szelleme, és az élet minden területén a pusztító zűrzavar válik uralkodóvá. Ennek a zűrzavarnak a jelei máris mutatkoznak. Mutatkoznak nemcsak a szakállas, hosszúhajú “hippyk”, “bitnik”-ek minden tekintélynek, hagyománynak fittyet hányó bolondériájában, hanem a törvények iránti engedetlenség egyre nagyobb méretű elharapódzásában, a bűnözések ijesztő növekedésében, a közbiztonság fokozódó hanyatlásában. Bnnjek, a civilizációnkat pusztulással fenyegető erkölcsi válságnak, a Végső okát a modern ember isíenfogalmának gyökeres megváltozásában találhatjuk meg. A mai ember a tudomány, a technika szédületes eredményeitől elvakultan önhitté vált. Azt hiszi, hogy neki minden szabad, mindent megtehet. Senki sem szólhat bele a dolgába. Ezért nem akar hallani a kijelentésnek, a; Szentírásinak igazságos, a bűnt büntető, szent szeretet' Istenéről. Ezt az istenfogalmat tudománytalannak, idejétmúltnak ítéli. ; :'j— Ezért istenképét nem a Bibliából meríti, ahonnan az élő igaz Isten feltétlen akarata, tiltása szól hozzánk. Ezt a Bibliát nem fogadja el Szentírásnák; erkölcsi törvényei előtt nem hajt fejet. Egy maga alkotta “vallás” életformája mögé sáncolja el magát, hogy az élő, igaz, számonkérő, haragját. ítéleteiben megmutató Istennel ne kelljen szembekerülnie. Ez a mai modernizált “emberképű Isten” felnéz az emberek bűnei felett. Népi büntet, csak áld. Nem ítél, csak helyesel mindent. Hiányzik belőle az igazságosság. Ahol az ember bűnt vet, ennek a szemethúnyó istennek a “szeretetéből” ott is jót arathat. A mai ember általában egy ilyen hamis istenben s nem az élő igaz Istenben hisz, akinél a “jó” feltétlen jó és a “rossz” feltétlen rossz, aki egyedül jogosult arra, hogy akarata feltétlen zsinórmérték legyen az erkölcsi) életben. Ezért keverednek össze téljiesen az erkölcsi értekek ezért hatalmasodik el a mai emberiség életében a felelőtlenség, Mkiismeretlenség. Mert hiányzik a feltétlen igazság Istenében való hit, ki egyedül tue rendlet teremteni a mai világ erkölcsi zűrzavarában, azért van olyan megrendítően súlyos válságban az egész erkölcsi világrend. Régen még vallották az írás igazságát: “Az Isten félelme a bölcsesség kezdete.” Régen még a hívő embert “istenfélő”-nek hívták. Régen LütÜej Kiskátéjában a Tízparancsolathoz fűzött magyarázatban, a .ű'íH.Oigy soü.-vai Űristent féljük és szeressük” félelem kifejezést, mint Isten törvényéinél való engedelmességet, az engedetlenségért feltétlen büntetés várást, mé; komolyan vették. Ez ma idejétmulta. Ma nem szabad ”istenfélelmé”-rc beszélni, mert az lelki zavart okozna. Nem egy lelkész is már így beszt a szószékről. Csodádé, ha ilyen korban, amelyben megszűnik az Isten féle me, annyira növekszik az emberekben a mindentől félés érzése? Amíg job ban félték az Istent kevesebbet féltek a világtól. Ha kivész a száínonkér Istenben való hit, ha nem hisszük többé, hogy Isten igazságossága, ahhc amit az ember cselekszik, mindig hozzákapcsoljál a neki megfelelő követke; ményeket, akkor ne csodálkozzunk, ha a lelkekből kihal a lelkiismeret; felelősségtudat. Akkor nem panaszodhatunk azért, hogy egyre növeksz (Folytatás a következő oldalon) AZ EGYHÁZ HIRE! EV. VILÁGSZÖVETSÉG • Június 11-17 között a kanadai Waterlooban ülésezett az EVSZ- végrehajtó bizottsága- Fontos döntések közé tartozik, hogy az 5. evangélikus világgyülést, amelynek 1960-ben -a keletnémetországi -Wc1m-afban'vaJ5-megtiriá"sat a kommuniistaaífiatósá)gök végül is nem engedé^ej5j^-d82fta»^íh^--össw;-^'^ziliái Porto Alegre városban. i ' • „A végrehajtó bizottság ülésén két püspök nem jelenhetett meg a vasfüggöny itiögül. Az egyik F- W. Krummacher pamerániai püspök, aki tudvalévőén éles ellentétben van az államhatalommal, a ; másik pedig A. Wantüla, varsói püspök, a Lengyelországi Ev. Egyház feje. A bizottság más- ‘-‘keleti” tagjai az ülésen résztyehéttek.'.: ' .-. "■-! é Az EVSZ-nek három újabb ev- egyház lett . tagjává. &' Kanadai Ev.-Luthe' ránus Egyház (ez az ALC egyháziból kivált kanadai egyházkerület), a Litvániai Ev; Egyház és a Staalungun (Protestáns Keresztyén Egyház (ennek a tagjai az äfiSzakbornedbän élő batak néptörzshöz tártoznak):' ■ • Az iüések kapcsán Dr. Hanns Lilje, hannoveri ev. püspök, az EVSZ egyik volt elnöke tartott előadást a reformáció jelentőségéről. Többek között azt mondotta, hogy ' ‘fa bűnösök megigazulásáról v szóló .'evangélikus tánítás klasszikusan egyedülálló, s" nekünk szívünk mélyéből kell kívánnunk, ; hogy az evangélikus egyház ismételten képes legyen ennek a hírnek a közvetítésére ebben a . kusza, bonyolult világban.” • A júniusi közelkeleti . harcok során súlyosan megsérül; az EVSZ kezelésében í műltüdA Viotp^ia-kórház. A kórház hely- reállításával és a háború nyomán elő fct állott ^filség enyhítésére a végrehajtó bi£. zottság másfélmilliódolláros gyűjtést kez? deményezett az EVSZ tagegyházak kö'l zött. — Lapunk szívesen áll az olvasók :l rendelkezésére, hogy továbbítsuk ado- I- mányukat, amennyiben pénzküldeményü. ^ ii két “Middle feast Relief” megjelöléssel ő látják el. Re ndezd ELŐFIZETÉSEDET!
