Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-01-01 / 1. szám
2. oldal ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról) felettünk. Az emberek olyan istent kívánnak, aki engedi őket ágy cselekedni, ahogy ők akarnak. Minden olyan kísérlelt, amelynek az a célja, hogy az embereik életében az élő Isteen helyét hamis istenek foglalják el, bálványimádást jelent. A modern nyugati kultúra a pogányságnak és a keresztyénségnek a keveréke. Beszélünk az Istenről, de úgy cselekszünk ,mint az istentagadók. Pénzünkre ráveretjük; “Istenben bízunk”, de a szívünkbe azt véssük; “Én vagyok a magam istene.” Megpróbáljuk együtt imádni a Biblia Istenét a magunk alkotta istenekkel. Az ember imádja azokat a dolgokat, amelyekről azt hiszi, hogy tőlük függ a boldogsága. Az újságok sokszor nem az egyes tárgyak hasznosságára hivatkoznak üzleti hirdetéseikben, hanem arra, hogy mennyire boldog lesz, aki azt megveszi. Boldog lesz a büszkeségtől, hogy neki különb autója, háza, bútora van, mint a szomszédainak. Sok ember nem azért imádja a pénzt, hogy gazdag legyen, hanem azért, hogy gazdagabb lehessen, mint mások. Az ember imádja önmagát. Magát helyezi Isten helyére. Ezáltal elveszíti erkölcsi felelőség érzését. Az önmagáit imádó ember nem él közösségi fegyelemben s ezáltal elfajult álattá válik. Közösségi erkölcs nélkül nincs értelmes,, egészséges emberi élet, emberi társadalom. Isten büntetése sújtja a bálványimádókat, azokat is, akik csak szájukkal dicsérik az Istent, de szívük távol van tőle. Ezért figyelmez teti Isten megtérésre a bálványimádás rabságában, a testiség bilincseiben tehetetlenül vergődő emberiséget. Amikor a bibliai Ninive városa idegen istenek imádása által az erkölcstelenség útján a végső pusztulás szélére jutott, Isten Jónás prófétát küldte el hozzájuk. Az ő bűnbánatra szólító igehirdetésének hatására megtértek a város lakosai s Isten megkímélte őket attól, hogy ítéletének végrehajtásával megsemmisítse őket. Még kegyelmi időben vagyunk. Még eddig Isten megkímélt bennünket s büntetését egy mindent elpusztító vilálgfergeteg ránkbocsátásával nem hajtotta végre. Még van időnk a megtérésre. De ki tudja, meddig lesz? Mikor fogy el a türelme? Ezért még ma térjünik hozzá. Lehet, hogy holnap már késő lesz. Gondolatok BIBLIA-OLVASÁS KÖZBEN (Olvasd: Ezsaiás könyvének 6. fejezetéből az első nyolc verset.)) Minden, ami ebben a fejezetben van, ellenkezik a közvéleménnyel, amely szerint a hit: megnyugvás, célbajutás. Rosszakarattal: “a nép ópiuma”. Az igazi hit pedig ellenkezőleg aktivitás. A jelzett bibliai részben Ezsaiás elhívásáról van szó, sokat tanulhatunk belőle. Most, amikor egyházaink évi közgyűléseket tartottak, a megüresedett tisztviselői és presbiteri tisztségeket töltötték ibe, azt kell megtanulnunk ebből a fejezetből, hogy ISTEN AZ EGYHÁZBAN MINDENKIT SZOLGALATRA HtV! Így is mondhatnánk: Isten minden gyermeke elhívást és szolgálatot kap a gyülekezetben. A reformátusok “BETHLEN NAPTÁRA” nemrégen jelent meg. Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ nyugati egyházmegyéjéhez tartozó Hollywood (CA) református egyház lelkésze, a naptár 272. odalán, jelentésében a következőket írja: “Az egyház missziói lendületének az ereje a hívek HÍVOGATÓ SZOLGÁLATÁBAN REJLIK. Ez részben szervezett, mégiinkább egyéni szolgálat. Híveink barátaikat, ismerőseiket, —mint hajtok a körvadászaton — beterelik az istentiszteleti alkalmakra és az iige vagy megfogja őket, vagy nem. Tapasztalat szerint aki kétszer eljön az istentiszteletekre egyháztaggá lesz.” Így sikerült, — jegyzi meg a lelkész — 5 év alatt az 50 egyházi tag számát 250-300-ra felemelni. Erre a szolgálatra van szüksége minden magyar egyháznak, mert amint hallom az angolnyelvű egyházi tagozatokiban ez a munka igen szép eredménnyel folyik is. Isten mindnyájunkat szolgálatra hív: elsősorban ERRE a szolgálatra, mert ezt mindnki el tudja végezni, ha akarja. Isten országában nincs felesleges ember. Isten nem tűr meg országában olyan embereket, akik nem vállalnak szolgálatot! A szolgálatokban különbség van. Lehet, egyik ember nagyobb sugarú körben kap szolgálatot, másik egészen kis körben. — A szolgálat értéke nem annak a nagysága, hanem a hűség, amellyel benne dolgozom. Mint Ezsaiástól, az űr most tőlünk is kérdezi: “Kit küldjünk el és ki megyen el nekünk !” — Feleljünk rá szintén Ezsaiással: “IMHOL VAGYOK URAM, KÜLDJ EL ENGEMET!” ( d r ) "TUDOM KIBEN HISZEL,,, Egyed Aladár rovata I. ISTEN ORSZÁGA Keresztelő János és maga az űr Jézus Krisztus is ezzel a felhívással kezdték meg emlbermentö munkájukat: “Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.” Szabó Ferenc jezsuita atya, a külföldi magyar katolikus papság hivatalos lapjának, a “MAGYAR PAPI EGYSÉG”nek legutolsó, 36-37. számában “Jézus személye és Isten országa” címen méltó cikket írt arról, hogy a hit Krisztusa ngyanaz-e, mint a történeti Jézus? Jezsuita atya oltár-testvérünk, komoly mondanivalóját három részre osztotta, először Isten országának “má.” javai'foglalkozik, utána Isten országának növekedésével, majd az eljövendő Isten országával. Bár az utóbbi félszázadban protestáns részről sok kísérlet történt arra, hogy megmagyarázzák az Evangéliumban található s idevonatkozó ellentéte® kijelentéseket, mi Lukács evangéliumának 17:21-24 alapján keressük az Isten országáról szóló tanítást. Mindenek előtt azt kell leszögeznünk az Ige alapján, hogy a farizeusokat komolyan érdekelte Isten országa s ennek nyomán meg kell kérdezni olvasóinkat, hogy minket, mint keresztyéneket, érdé-
