Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1966-01-01 / 1. szám
ERŐS VÁR 5. oldal .T.— Csendjében a Mama kedves alakja mellett megjelenik a Feltámadott Ür, aki reménységet és békességet ajándékoz a halállal találkozott két (embernek. Egyszerre emelik poharukat egymás felé, eddig még soha nem érzett szeretettel. A vigasztaló szavak vasárnapra maradnak, a szószékről osztott lelki (eledelből Zombai is megelégíttetik. Néhány szó a tanyaajtóban, hosszú meleg kézszorítás és máris ereszkedik alá a város sűrűje felé a látogató. Hó szállingózik az égből, fehér szilveszterrel búcsúzik az év. Holnap Isten kegyelmének újesztendeje kezdődik. n. i. (Folytatás a 3. oldalról) Dogmákra (ezzel kapcsolatban egyetlen római katolikus egyházjogász sem hivatkozhatik. ha elolvassa azt a PRAEFATIOT, amit a CODEX- hez Gaspari államtitkár írt. Megtalálható a CODEX vatikáni, 1918. évi hivatalos nagy kiadásnak a XXXV. lapján. Ebből tisztán láthatja bárki, hogy azokat X. Pius is csak fegyelmi szabályoknak nevezte 1904. évi április 14-i utasításában. Mivel minden keresztyén számára kötelező, hogy embertársairól e-A reformáció 'története bőséggel szolgáltat nekünk adaitokat annak igazolá. sára,, hogy Isten kegyelme a reformációnak a sajtóval adott szárnyat. Ez magyarázza azt a oaodát is, hogy a XV. század első harminc nyomdája közül 29 a reformációt szolgálta. Sajtónk fontosságát nem kell ma már bizonyítanunk, de igazolja az a történeti adat is, hogy 1524-ben Cordatus Conrádnak a Budáról elűzött papnak hűséges szolgáját: Jánosit Budán elfogták és könyveivel együtt elégették. Ez volt a reformáció első vértanu-ira/tterjesztője. A magyar irodalom tudósai állapították meg, hogy a reformáció irodalma: magyar irodalom nyelvében éa szellemében egyaránt Római katolikus oldalról hangzott el az a megállapítás, hogy ',a protestantizmus elsőrangú érdemei közé tartozik, hogy polgárjogot szerzett az irodalomban a magyar nyelvnek s a népnek nyelvét! árasztotta az irodalomba. Mi ezt Isten iránti hálával így folytathat, juk, hogy a reformáció adta a magyar- Ságnak: az első teljes magyar újszövetséget, az első teljes magyar Bibliát, az első magyar nyelvtant (latinul), az első olvasó-könyvet, lőször a JÓT tételezze fel, mi is arra gondolunk, hátha a zsinatnak a hangulata kedvezőtlen volt egy igazságos döntésre és a pápa annak a reményében halasztatta el a döntést, hogy majd, a bizottság véleményezése alapján, könnyebb dolga lesz a végső fórumon. Ezzel a reménységgel tartjuk fel jogunkat arra, hogy a pápai döntés után erre a témára újra visszatérjünk. — Következő cikkünk címe: “A zsinat és a keresztyén egység.’’.. az első népkönyvet, az első ábécés könyvet, az első magyar drámát. Amint Szabó József írja: a reformáció sajtója, dacára minden féltékenységnek, tilalomnak, jelentős tényező lett. A toll munkásai is dolgoztak, mikor nem értették meg őket, hűséges főurak bőkezűen támogatták, az olvasók pedig nem egyszer saját életük kockáztatásával olvasták. Nem volt meglepetés az, amikor a magyar hirlaipírás első úttörője, egy evangélikus lelkész: Ráth Mátyás elindította a ‘-Magyar Hírmondó" első számát. Iskoláit Modorban, Pozsonyban és Sopronban végezte. Papnak készült. — Vándorbotöt vett kezébe is két esztendőn át bejárta Erdélyt és Magyarországot. Utána 5 évet töltött Németországban, fökép Göttingiában, ahol teológiát és bölcsészetet tanult s a klasszikus irodalmat is tanulmányozta. Tanulmányaiban a győri evangélikus egyház is segítette. Harminc éves korában jött vissza és Pozsonyban telepedett le, de nem vállalt káplánságot, ment mint író •szeretett volna megélni. Mikor körültekintett a lehetőségek között, szomorúan látta, hogy minden népnek van újságja, csak a magyarnak nincsen. Elhatározta tehát, hogy magyar nyelvű újságot indít. Akadtak támogatói is, Kempelen Farka«, a sokoldalú tudós pedig megszerezte az engedélyt is így 1780 január 1-én (186 évvel ezelőtt) megjelent az első magyar nyelvű újság “MAGYAR HÍRMONDÓ" címen. Szegényes formájú iap volt, hetente kétszer jelent meg 4 oldalon. Az egész lapot jóformán maga Ráth írta, vagy fordította, de neve szerényen csak az •utolsó oldalon kezdőbetűkkel volt jelezve. Tartalma sem volt valami különös. Cikkeit oktató modorban írta. ÉS MÉGIS IGEN NAGY DOLOG VOLT, AMIT CSINÁiLT! Igaza van az első szám epigrammájának: “Mindennek kezdete Laissú s eredete Jár nehézség fontjával.’’ Így lőtt Ráth az evangélikus lelkész a magyar hirlapírás úttörője. Kazinczy így nyilatkozott róla: “Pázmány és Szenei Molnár Albert óta a magyar nyelv éj kuiítúra gyarapítására egy hazafi sem tett többet, minit Ráth a ‘ Magyar Hírmondó" által.” Szőkít”: Gyula is ezt írta róla: “Ráth lapja nyitott ablak volt, melyen keresztül nyugatnak változatos és már haladottabb életét szemlélhette a magyar.” Ráth csak 3 évig szerkesztette a lapot, azután győri leikész lett s a lapot má inak adta ált. A lap még 5 évig élt, azután megszűnt. Ráílh lS10-ben halt meg Győrben, 61 éves korában. Győr városa az evangélikus konvent előtti téren szobor-emlékművel jelölte meg emlékét. * Magyar evangélikus egyházunk ma is RSth M&tyás felelősségével vesz részt a magyar sajtó fenntartásában és támogatásában, szem előtt tartva mindig azt is, vájjon annak szerkesztői maguk •s olvasnak-e, vagy csak írnak? Mert tapasztaljuk, hogy minden lap résztvesz (Folytatás p. következő oldalon) Az ólomkatonák első magyar fővezére
