Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1966-05-01 / 5. szám

ERŐS TÁR 3. oldal A PÜNKÖSDI CSODA Irta: A s b ó t Istennek a bűnös emberi nagyra­törésre mindig ugyanaz a válasza, mint volt Bábelnél: összezavarodást hoz létre. Ez ;a,z Ő mindenkori ítélte­­te az ellene lázadás szelleme felett. Ennek az ítéletnek számtalan jelét láthatjuk a mi időnkben is. Korunk emberét ez a,z összezava­­rodottság jellemzi legjobban. Min­denféle új eszmék, jelszavak úsznak a levegőben egyre inkább összeza­varva az emberek erkölcsi ítélő­képességét. Az eddig változhatatlan­­nak hitt s az ember erkölcsi maga­tartását irányító és megítélő alap­fogalmak jelentésének a tekinteté­ben az egyféleképpen gondolkozás megváltozott. Az erényről és a bűn­ről, az erkölcsi jóról és rosszról ma többféleképen gondolkodnak. Ezek g. fogalmak egyre inkább össze­­kuszálódnak és átértékelődnek. En­nek következtében a közösségi élet is a zűrzavar képét mutatja. Ahol a szabadszierelmet követelő állati érzékiség emberi erénnyé ma­gasztosulhat, ott a házastársi hűség maholnap fehér hollónak számít s a válás dicsőségeit, jelent. Ahol a szülői fegyelmet elnyomó zsarnok­ságnak tartják, ott ne csodálkoz­zunk, ha egy minden törvényt sem­mibevevő, lábbaltipró, társadalom­­romboló nemzedék növekedik fel. Ahol a radikális társadalmi esz­mék hatására a bűnt nem ismerik többé, hanem csak betegségről, agy- és idegzavarokról tudnak, s ezért a bűnöst inkább dédelgetik, mint bün­tetik, ott a társadalom a tökéletes széthullás állapotába jutva, előbb­­utóbb elpusztul. Ahol a hazaszeretet többé nem e­­rény és nem erkölcsi .kötelesség a haza védelme, ott ne lepődjünk meg, ha az ellenség szexetete és szolgá­lata lesz a hősi nemzeti erény, az ország függetlensége pedig elvész. Ahol egyes egyházi vezetők a hi­tetlenséget vallásnak, a hitet elma­radt felfogásnak hirdetve málasszák belülről az egyházak falait, ott az egyházak könnyen esnek áldozatává a vörös ködképek után futó forra­dalmi, világi mozgalmaknak. Mindez a sokféle zűrzavar, mint h Gyula Isten ítélete, szükségképpeni követ­kezménye annak, hogy korunk Is­tentől elfordult s ezzel elveszítette a jónak és rossznak, Isten kijelen­tésében adott egyetlen és igaz meg­ítélő mércéjét. Az erkölcsi értékek rendjének mai pusztító összevissza­sága az Istennel szemben forduló irányban haladó tudomány, civili­záció korlátlan hatalmában való bi­zakodás következménye. Isten a mai korszellemnek ellene lázadását sem tűri el. Neon tűri el, hogy a mai ember civilizációjával, kultúrájával nélküle és ellenére egy új világot teremtsen. Ezzel az összezavarodott­­sággal Isten rá akarja döbbenteni a mai embert arra, hogy hova vezet az, ha az ember Isten örökkévaló értékeit múló emberi eszmékkel pró­bálja helyettesíteni, ha az emberi értelem mécsesénél s nem Isten Igé­jének, kijelentésének napfényénél a­­kar tájékozódni, útra találni. Rá akar döbbenteni arra, hogy ne bi­zakodjunk a kultúra haladásának vLj bábeli csodájában, mert a kultúra fegyelme legfeljebb elnyomta az emberben a pusztító ösztönöket de azokat nem szelídítette. A gépek szaporodásával az ember nem lett nemesebb lelkűvé, hanem csak a­­nyagimá,dobbá.. Az ember mindent megtehet, de a bűntől megváltani, a belső emberünket újjá tenni nem tudja. Ezért nekünk nem új bábeli csodára kell várnunk, hanem pün­kösd csodájáért, a Szentlélek reánk akasztásáért kell imádkoznunk. Az a pünkösdi csoda, amely az első pünkösdkor megnyitotta a tanítvá­nyok szívét s azokat Isten és em­berek iránti szeretettel telítette meg, új életet támasztott bennük — tud csak bennünket kivezetni a jelen élet zűrzavarából. A bábeli csoda­várás mindig az emberi tehetetlen­ség csődjéhez vezet, a pünkösdi cso­dában való hit pedig a belső ember újjáteremtését hozza létre. A magunk erejéből nem tudnánk hitre, szeretetre, bűnbánatra jutni és megújulni. Ezt csak a Szentlélek tudja növelünk megtenni azáltal, hogy kiengesztelődést hoz létre Is­tennel. Az emberi civilizáció csodá­jában való hit zavarodottságot tá­maszt, viszont a pünkösd, a Szent­lélek isteni erejében való hit, a lel­keket egységre viszi s a mai világ zűrzavarába beleviszi a rendet tá­masztó erőt. így lehetnek a Lélek emberei a családi közösség meg­­szentelői és megmentői. így teremt­het Isten Lelke békességet a népek között. így valósulhat meg a “tiszta kéz”, a “józan ész”, a “percek ké­nyelmének a feláldozásával jövőt mentő” politikai pünkösdi csodája azok által, akik vallják: “nem erő­vel, nem hatalommal, hanem az én lelkem által” — isteni igazsága. <— Ne engedjük, hogy korunk mérték­telen anyagimádása úgy megrontsa a lelkünket, megkeményítse a szi­vünket, hogy ne maradhasson ben­nünk semmi, ami a Szentlélek tüzé­re fogékony. Lássuk meg, hogy sok nyugtalanságunk, ide-oda kapkodá­sunk, hányódásunk nagyrészt onnan van, mert hanyagságunkkal, nem­törődömségünkkel, közömbösségünk­kel nem engedjük, hogy bennünk a Szentlélek elültesse és megeredez­tesse Isten termtő Igéjét. Egy tár­sadalom, nemzet igazi próbaköve nem annak gazdagságában, külső erejében van, hanem az élet értékei­nek helyes meglátásában és megíté­lésében rejlik. Sok erős, gazdag nép pusztult el már azért, mert az élet fejlődését, a közösségek meg­maradását biztosító értékeket nem lát ta meg, hanem a pusztító, hanyat­lást előidéző eszmékhez igazodott. Ne engedjük, hogy látásunkat ci­­civilizációnk csillogása elvakítsa s ne vegyük észre az egy szükséges do­log, a Lélek uralmának fontosságát. Az egyházak üzenetének is csak annyi lesz az élettámasztó ereje, a­­mennyi a Szentlélektől megelevení­tett rész van bennük. Válasszunk! Vagy Bábel csodája s vele a pusztulás, vagy pünkösd cso­dája s általa élet, örökélet. Ne szakadjunk ki Isten Szent­leikének belső megújulást hozó ta­vaszából, hadd munkálja köztünk a különböző egyházak, társadalmak, népek között az egység békességet adó lelkét. Ajánljuk fel magunkat a teremtő és megszentlő Lélek számára esz­közül. Könyörögjünk: “Jövel Szent­lélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven!”

Next

/
Thumbnails
Contents