Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1965-08-01 / 7. szám
ERŐS VÁR 7. oldal Meghall dr. C. E. Lund-Quist, az EVSz volt főtitkára Dr. Carl E. Lund-Quist 56 évvel ezelőtt szüleit egy kansasi farmon. A világ evangélikusságának kiváló diplomatája volt éveken keresztül, mint az Evangélikus Világszövetség főtitkára. Pályája siorán öt évig volt gyülekezeti lelkész, őt évig egyetemi lelkész, majd nyolc éven át a Nemzeti Evangélikus Tanács (NLC) főtisztviselője, végül kilenc évig vezette ia Világszövetség ügyeit. Ez utóbbi állásában többszázezer kilométert utazott, hogy kapcsolatot teremtsen a világ evangélikus egyházai .között. Többízben folytatott tárgyalásokat kommunista kormányokkal a vasfüggöny mögötti evangélikus egyházak s azok vezetői érdekében. Diplomáciai győzelmei közé tartozik D. Ordass Lajos püspök rehabilitálása is. Mint ismeretes, a magyarországi kormány 1948‘ban Ordass püspököt az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozása miatt letartóztatta és mondvacsinált “valuta-kihágási” vádak alapján elítélte. A püspök 20 hónapig volt börtönben, majd pedig hat évig valóságos háziőrízetben élt. 1956 őszén dr. Lund-Quist nyolcéves fáradhatatlan küzdelme eredménnyel járt: a magyar kormány semmisnek nyilvánította az Ordass püspök elleni vádakat, rehabilitálta őt s lehetővé tette, hogy ismét elfoglalja korábbi helyét a. magyar evangélikus egyházban. A következő év februárjában dr. Lund-Quist újból visszatért Magyarországra. Ezalkalommal vadonatúj fekete ruha és télikabát volt rajta, mely feltűnően lötyögött az ő közepes termetén.. Miután túljutott a vámvizsgálaton, az öltönyt és a kabátot kikézbesítette rendelkezési helyén.- a püspök lakásán. 1957 augusztusában Ordass püspök Luther-kabátja alatt ezt az öltönyt viselte, amikor Minneapolisban az EVSz 3. világ-gyűlésén a megnyitó istentiszteleten 10,000 ember előtt prédikált. (1958'ban Ordass püspököt kommunista-ellenessége miatt véglegesen nyugdíjba kényszerítették. Most két éve a magyarországi rendszer azt sem engedte meg, hogy résztvegyen az EVSz Helsinkiben tartott: 4. világ-gyűlésén, mint annak első alelnöke. A 65 éves püspök jelenleg teljes visszavonultságban él, egészségi állapota meglehetősen gyenge.) Dr. Lundt-Quist az angol mellett folyékonyan beszélt svédül és németül, ezenkívül az utazásai során elsajátított számos más nyelven is meg tudta értetni magát. Az EVSz 1947-ben, a svédországi Lundban Adjunk tiszteletet mindazoknak a római katolikus papoknak és világiaknak akiket, mert hitvalló bizonyságot tettek Istenhez, Krisztushoz, egyházukhoz való hitükről: — hamis vád alapján, titkos tárgyalásokon súlyos börtönbüntetésre ítéltek! Azt tették, amit Péter és János apostolok, akiket “beszólítottak és megparancsolták nekik, hogy egyáltalában ne szóljanak és no tlanítsanak Jézus nevében.” Péter és János azonban ezt felelték nekik: “Döntséitek el ti magatok, vájjon helyes-e Isten előtt, ha inkább rátok 'hallgatunk, mint Istenre? Mert nem tehetjük, hogy amiket látunk és hallottunk, azokról ne szóljunk.” (Ap. Csel. 4:18-20.) Révész Imre egyiháztörténeti tudósunk már régen arra figyelmeztette egyik munkájában a magylar keresztyénséget, hogy a hitvalló szenvedés kiesett keresztyén életünkből és gondolkodásunkból, azt ma már felesleges fényűzésnek tartjuk. A keresztyén magyartartott alakuló gyűlésen ő volt a sajtó- és tájékoztató iroda vezetője. 1951-ben kinevezték a Világszövetségeurópai főmegbízottjának, genfi székhellyel, ahonnét az európai evangélikus egyházak segélyezését irányította. A hannoveri 2. világgyűlésen, 1952-ben az EVSz főtitkárává vlasztották meg. 1957-ben Minneapolisban újraválasztották erro a fontos tisztségre. 1959 óta egészsége megromlott s többszöri kórházi kezelés után 1960 augusztusában lemondott főtitkári állásáról. Az utóbbi két évben állandóan kórházban volt, míg végül a. sorozatos szívrohamok véget vetettek a hosszú küzdelemnek. Augusztus 30-án temették el a minneapolisi ‘‘Mount Olivet” templomból. (NLC) ság a hazáért hozott szenvedések előtt még meghajol és emlékük előtt mécsest gyújt, do a Krisztusért való szenvedést elhallgatja. Révész szerint “a hitvalló vérből először ártatlan tinta lett, azután józan nyomdafesték”. A nemég elítélt római katolikus papok és világiak példája azt tanítja a keresztyén-egység munkásainak is, hogy szükség van ugyan a “dialógusokra”, de a világnak elsősorban bizonyságtevö emberekre van szüksége, akik megvallják, hogy kicsoda nekik Krisztus?! Ez a szenvedésre kész, hitvailó bizonyságtevés lesz keresztyén egységünknek az Ür Jéus vérével megszentelt fundamentuma Együttérző szivünk melegével köszöntjük hitVailó, bebörtönzött római katolikus testvéreinket, imádkozzunk érettük, hogy adjon nekik az Űr erőt, elhordozni a szenvedéseket és példájuk legyen riadó mindenütt, jahol magukat keresztyénnek tartó emberek elfeledkeztek Krisztus eme mondásáról: “Aki nincs velem, az ellenem van.” (Máté 12:30.) ADJUNK TISZTELETET: a szeptember 14-én újra összeülő vatikáni zsinat vezetőinek és tagjainak, akik keresztyén egyházunkban a magvető fontos munkáját végzik a keresztyén egység mezején is. Tudnunk kell, hogy miénk csak a munka, de Istené az áldás. Türelmetlenné válunk, ha nem gondolunk arra, hogy a szántóföldre sem lehet menni egyszerre vetőgéppel és aratógéppel. De ha nem vetünk,
