Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1965-04-01 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAÜA Vol. XXIX. Évfolyam — 1965. ÁPRILIS - No. 4. szám. -— i i i HÚSVÉTI HIT ES I ! L k L F E L E L E Minden húsvétkor diadallal zúg fel ajkunkról a XVII. századból származó ének: “Jézus él! Én is Vele, Hol van Ó halál hatalmad?! Jézus él! Sír éjjele Csak új reggelig takarhat. Ott leszek, hol Uram van, Ez az én bizodalmám!” Túróczy Zoltán, hazai áldott e­­vangélizátorunk ezt a gondolatot így fejezte ki: “Húsvét nélkül a halál: Krisztus hóhéra, — húsvéttal: Krisztus hazahívó követe.’’ Annak, hogy ez a húsvéti tanítás olyan ne­hezen talál visszhangra, egyik oka az, hogy Jézus győzelme a világ e­­lőtt mindig rejtett győzelem, mely az időben, a történelemben bonta­kozik ki. Hogy miként változ’k át hóhérból királyi követté a halál: annak személyi feltétele az a hit, amellyel elismerem Krisztust sze­mélyes Megváltómnak. Amit Jézus húsvétkor megszerzett, az csak hit­ben és hit által lehet az enyém! Hiszed-e te azt, amit Jézus Lázár feltámasztásakor mondott Mártá­nak : “Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él és aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal.’’ (Já­nos 11:25-26.) Hitetlenségünk az oka annak, hogy húsvét után is tele vagyunk halálfélelemmel. Egy magyar nyelven megjelenő amerikai lap közölte egy orvos cikkéből azt a részletet, amely arra a kérdésre akar választ adni: "meg­mondjuk-e a haldoklónak, hogy rö­videsen meg kell halnia?” A taná/­­csok, arrvket adott, igen jellemzőek, méltó tükre annak a hitetlen kor­nak, amelyben élünk. Csupa bűn

Next

/
Thumbnails
Contents