Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-03-01 / 3. szám
2. oldal ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról) felebarátjukban csak elnyomót látva. gyűlölik őket. Ezért mindkét oldalon megtalálható, a testvéri viszonyt kölcsönösen megrontó előítélet bűne miatt mindnyájan, "fehérek” és “feketék” egyaránt egyek vagyunk a megváltásra szorultság tekintetében is. Csak Istennek Krisztusban, mindnyájunk: ‘‘fehérek” és "feketék’’ számára felkínált megváltó ereje adhat végleges megoldást ebben a kérdésben. Bőrünk színét a másik kedvéért nem változtathatjuk meg, de bűneinket a békesséq megnyerése végett Krisztus keresztjénél mindnyájan lerakhatjuk. Ezen a helyen a bűnbánó "fehérek” és ‘‘feketék” addigi előítélettől terhelt szívét Krisztus megváltó ereje úijáteremti. Ebben a megújult szívben szeretet ébred Isten Iránt; itt a Keresztnél újra megtanuljuk Istent, mint közös Atvánkat szeretni, újra Isten tulajdonává leszünk s ezáltal egymás felé megnyílik szeretetben a szívünk. Az a hit, amely elfogadja Istennek Krisztusban adott kegyelmét, megteremti' azt a szeretetek amely a maga jóságos ereiével összefogja a különböző Színű embereket, közöttük lél dk szerinti közössécret alkot. Csak az Istennel való "integrálódás”, együttélés lehet az az erkölcsi, lelki erőforrás, amelyből állandóan merítve elrünik lassan a fajok közötti, gyűlölet okozta és táplálta "szegregáció”. elkülönülés, elszigetelődés víszszás állapota, hogy helyet adjon a kölcsönös szeretet létrehozta felebaráti közösségben élésnek. Itt a golgotái kereszt tövében törik meg a ‘‘fehér” ember minden büszkesége s ébred fel az előítélet helvett szívében az igazságérzet más színű testvérének minden jogos, egyenlő bánásmódot igénylő kívánsága iránt. Itt látia meg viszont a "fekete” színű ember is azokat a jellegzetes bűneit, rossz tulajdonságait, am elvek egy bizonyos egyetemes ellenérzést váltanak ki a "fehérek”bfn velük szemben. A faji megkülönböztetés megszüntetése tehát a Keresztnél kezdődik, ahol a lelki' újjászületés végbemegy s a Krisztusban lélekben eggyé lett különböző fajú emberek leikéből feltör s láthatóvá válik az egymással való bánásmód új, krisztusi formája. A faji kérdés elintéződésének ez a helye. Nem az utca. Az utcán gyűlölettel egymás ellen, lemelkednek az öklök, de a golgotái keresztnél egymásfelé segítő szeretettel nyúlnak ki a kezek. Az utcán az emberi vér szava megtorlásra és erőszakos ellenállásra izgat, a Kereszt tövében Krisztus vére a megbékélést munkálja. Az egyháznak a Keresztnek ezt ez erejét kell hirdetnie minden emberi bölcselkedés helyett. Ha ezt nem szólja és teszi, mi' mást tud szólni és cselekedni. Minden egyéb emberi ész kitalálta és emberi hatalom végrehajtotta politikai, jogi nevelési, munkaügyi terv csak felületes megoldást hozhat. A feszültséget nem oldja meg, mert a régi gyűlölködés, előítélet, ha más formában is, de újra kitör. Csak a Krisztus adta megváltás hozhat végleges gyógyulást ebben a kérdésben. E- zért kell ezt hirdetnie az egyháznak s ezt az evangéliumot komolyan vennie. Az egyház eljátsza Istentől kapott hivatását, ha másképpen cselekszik ebben a kérdésben, ha emberi hirdetéseknek nagyobb erőt tuladonít, mint a Kereszt bölcseségének. Nem szólhat Isten nevében az az egyház, amelynek temploma csak a faji tüntetéseket elindító belivé alacsonyodik le, de nem szólhat Isten nevében az az egyház sem, amely templomát bezárja azok előtt a más színűek előtt, akik őszinte hitrejutásí vágyból és nem ecrvéb politikai irányítást követve akarják felkeresni az Űr házát. Bár az egyház, ha számára az egész faji kérdés gyökerében bűnkérdés is s ezért a faji megkülönböztetés ellen a bűn legyőzésére egyedül alkalmas fegyverrel az evangéliummal küzd lis, mégis támogat minden olyan politikai, jogi. nevelési, múnkaügyi tervet, amely mögött Isten igazságát érzi meg. Támogat az egyház a faji kérdésben minden olyan politikát, amely részrehajlás nélkül, a nemzet öszszességének a javát szolgálja, de elkne van minden önző, pártérdeket szolgáló törekvésnek s ellene van minden olyan politikai’ magatartásnak, amely ezt a kérdést engedi idegen célú mozgalmaknak a fajokat egymás ellen lázító bűnös játékává tenni. Támogat az egyház minden olyan igazságos jogalkotást, amely a sérelmek jogorvoslását úgy biztosítja a “színesek” részére, hogy abból viszont ne a “fehérek” elleni jogsérelmek származzanak. A fajvédelmi törvénynek sohasem szabad fajsérelmi törvényekké válniok, mert ebben az esetben nem történik semmi más, mint hogy az eddigi sérelmezőből lesz a sérelmezett S orvoslás helyett a megtorlás ereie érvényesül, és viszi tovább a faiok egymás-ellen-élésének küzdelmét. Támogat az egyház minden olyan nevelés tervet, amely lehetőséget nvúit a műveltségben, iskoláztatásba»), erkölcsi társadalmi magatartásban. önhibáján kívül, elmaradt fáin felebarátainknak arra, hogv ezt a lehetőséget kihasználva a kívánt egyenlő ionokkal, szabadságául úov élhessenek, hogy abbóT csak áldás szármázhassák arra a közösséqre, amelybe beleilleszkedni akarnak. Támoga t az eayház minden olyan murikaücrvi oroqrammot, amely úgv akar a "feketék” részére képzettségül-nek meqfelelő több munkalehetőséget biztosíttatni. hoqv ezáltal meoszüniék a munka erkölcsöt aláásó s eddiq annvira felduzzadt számú közsegélyből élésük Az envház mindezeken a területeken elért eredményt azonban csak ideiglenes sikernek tartia s mindenképpen arra törekszik, hogy Krisztusban minél teljesebben eqgyé lépvén ek a különböző fajok, hoov minél szélesebb területen éoüliön ki a krisztusi ‘‘fehér” és a krisztusi * “színes” emberek eoyüttes társadalma. hoov íqv Krisztus úiiáteremtő freie által, ha lassú átalakulás útián »Is. de végül bekövetkezzék az az állapot, amikor az eovmással való érintkezésünkben, erkölcsi mapntartásunkat nem bőrünk színe, faii hovatartozásunk, hanem Krlsz(Folytatás a következő oldalon)
