Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-02-01 / 2. szám
4. oldal ERŐS VÁR FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézira* tok, gyülekezeti hírek, stb., úgyszintén minden a lappal kapcsolatos levelezés, előfizetések és adományok erre a címrt küldendők: ERŐS VÁR P. O. Box 1094 Cleveland Ohio 44102 AZ “ERŐS VÁR’’ 3 DOLLÁR EGY ÉVRE. SZERETETTEL KÉRJÜK A LEJÁRT ELŐFIZETÉSEK BEKÜLDÉSÉT A FENTI CÍMRE! Be nem jelentett c ímváltozás esetén a póstás a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, az ERŐS VÁR-nak pedig külön portót kell fizetnie. Nemelőfizetők, utó-fizetők s több éves hátralékosok esetében — a fenti költségre nehéz fedezetet találni. * Pontos címet (olvasható írással) kérünk! Nagyobb városokban feltétlenül szükséges a postai z ó nász á m . Továbbá teljes címre van szükség. Egy-egy póstahivatal területén számos azonosnevű utca lehet, tehát írjuk oda: Ave, St., Rd. stb. ERŐS @VÄR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az Amerikai Evangélikus Egyház Magyar Konferenciájának lapja Szerkesztő és kladö: Juhász Imre ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. 0. Box 1094. Cleveland, Ohio 44102. * February - March * * No. 2. (73.) — Issued monthly September to June; by-monthly: July and August — Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America * * * Subscription: $3.00 a year Second class postage paid at Cleveland, Ohio annyi, mint Istenben hinni, benne, hinni pedig annyi, mint vele lenni mindörökké. S mikor most a husvétba néznek .szemeink, a jövőbe; az örökéletbe Nagy ünnepeink, karácsony és húsvét, számtalan népies szokásnak és hagyománynak lett kútforrásaivá. Az alábbiakban azokat a húsvéti szokásokat ismertetjük, amelyek a legelterjedebbek. HÚSVÉTI TOJÁS A húsvéti tojás kétségkívül pogány eredetű, de keresztyén gondolat-|tartalmat kapott. Sajnos, éppen a keresztyén gondolat-tartalom merült az idők folyamán feledésbe. A tojás ősi élettörvényt szimbolizál: a metamorphózist, az anyag átváltozását olyan új formába, amelyben a régi anyag többé fel sem ismerhető. Már az ősi pogány miíthoszok tudtak erről. A tojás sárgája az. amely az életet hordozza. A tojás sárgája olyan alakú és színű, mint a nap. Ezt az ősi képet, a tojásnak ezt a szimbolizált képét töltötte meg az Egyház keresztyén tartalommal . így lett a tojás a lezárt sír szimbóliumává, amely az igazi életet — Krisztust — magában rejri. Az igazi, új élet ősi törvénye: az átalakulás, érvényesül. A sírból feltámad Jézus. Jézus sírját lepecsételték, -— amint a tojás is teljesen körülzárt valami. Fel kellett törni a sír pecsétjét, hogy a Feltámadott láthatóvá legyen. Hogy a tojás betölthesse célját, fel kell azt törni. Hogy a keresztyén ember új éledre jusson, •—Krisztusban újjá kell születnie. De a régi embernek meg kell semmisülnie, össze kell törtettetnie. mint a tojáshéjnak. <— Amint említettük, a régiek a tojással a napot is ábrázolták. A keresztyén emberre nevető nap az ő Ura, a Jézus Krisztus. Ezért szoktak ma is napot festeni a tojásra húsvét alkalmával ( a felkelő vagy teljes fényében ragyogó napot.) De látunk sokszor hal alakot is a húsvéti tojásokon. Ez is Krisztus szimbólum az első időktől kezdlátnak. E látásnak minden szépsége, ereje, öröme legyen a lesújtott ember igazi húsvéti ajándéka. Boldog húsvéti ünnepeket! Hívő, öreg magyar. ve (a hal görög neve: ICHTHYS, betűi a “Jézus Krisztus^ Isten Fia, a Megváltó” mondat görög változatának a kezdőbetűi!) A húsvéti' tojást legtöbbször pirosra festik. A piros nemcsak az élet színe (már a pogányoknál is!), hanem a Krisztus vérének a színe is, amely üdvösségünkért hullott és az úrvacso: a borára is utal. Sok ősi áhítatos kép ábrázolja Krisztust tojásalakú keretben, vagy úgy, hogy éppen kilép egy ilyen formából. A képét néha hármas: — sárga, piros, kék. E három szín a Szentháromságot jelképezi. Régi húsvéti köszöntők is utalnak a húsvéti tojással kapcsolatos hagyományok keresztyén gondolat-tartalmára. Hadd idézzünk kettőt: A drága Jézust sötét sírban, Nyújtom néked e tojásban! Piros tojást adok néked, Vagy: Ádja Isten hlála-ének, Hogy Fiát feltámasztotta, Ki örök életed hozta. A HÚSVÉTI LOCSOLÁS Az ősi szokás: húsvétkor a kútról vizet meríteni ég abban megmosdani. hogy, aki megmosdik: szép és egészséges legyen, — onnan ered, hogy régen húsvét éjszakáján szokták a keresztelésre használt vizet megszentelni. Ugyanis az óegyházban húsvét napjának hajnala volt az Egyház tagjaihoz csatlakozni akaró nem-keresztyén felnőttek megkeresztelésének a napja. Ezek a kereszitelés alkalmával fehér ruhába öltöztek, amelyet egy hétig hordtak. Ezért hívják a húsvét utáni vasárnapot Fehéjr-vasárnapnak. A HÚSVÉTI ÖRÖM Régi keresztyén szokás a húsvét hajnalának az újjongó megünneplése. A keleti (orthodox) egyházban ez az egyházi esztendő tetőpotnja. Az ujjongásra: ‘‘Krisztus feltárna-Húsvéti szokások és hagyományok
