Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-12-01 / 11. szám
3. oídal ERŐS VÁR Karácsonyi vádlóink Régi és új karácsonyi képeinken Jézus családtagjai mellett, meg a pásztorok és napkeleti bölcsek, az emberek mellett mindig ott vannak az — állatok is. Hogy kerülnek az állatok a karácsonyi történetbe, holott az evangéliomok nem említik őket. Bizonnyal arra az igére kell gondolni, hogy az egész természeti világ várja a megváltást. Jézus születése az egész teremtett világnak javára van. De mért éppen az ökör, meg a szamár vonult be leginkább a karácsonyi történetbe? Hiszen a régi keleti istállóban nemcsak ezek, talán nem is leginkább ezek voltak találhatók, hanem pl. birka, teve. ketske meg szárnyasok. Mégis már régi atyáink így énekeltek Luther nyomán karácsonykor: ötét édesanyja, Mária, Pólába pólálá. Teve a jászolba, A rút istállóba A nagy Királyt, Kit ökör és szamár szagolással Esmérnek Uroknak, És a hideg ellen ők őrizik szépen Fuvallással. Az ökör és szamár karácsonyi jelenlétét régi ószövetségi ige magyarázza. Ézsaiás írja könyve elején: “Az ökör ismeri gazdáját, a szamár is az ő urának jászhát, az én népem nem ismeri . . . ” Ezek a kedves állatok tehát úgy állnak Jézus bethlehemi jászolbölcsője körül, mint néma vádolóink. Jelenlétük aláhúzza a jánosi igét: — “övéi közé jött, de övéi nem fogadták be.” A nagyszemű, méla ökör ismeri gazdáját és ragaszkodik hozzá. A közmondásosan buta szamtár tudja, hol keresse eledelét. Mi? Tudjuk-e, hogy a megszületett Jézus igenis gazdánk, jó gazdánk akar lenni, s olyasmivel akar táplálni, ami tovább tart a karácsonyi asztal bőségénél? Ne sértsük magunkat azzal, hogy a karácsonyi történet két kedves állatának a képét akárcsak tréfásan szószerint alkalmazzuk magunkra, de hogy az ószövetség iádventi prófétája és karácsony évezredes története e két néma tanú felvonultatásával valami fontosat akart mondani, az bizonyos.- ó - f GYERMEKEKNEK — — FELNŐTTEKNEK színes karácsonyi elbeszélések: “PÁSZTOROKKAL VAGYOK ÜTBAN” (Bővebbet a 6. oldalon.) ^CTS?TO^e5Z5ZSZ5?TM.^S?S?gSH?TO5Z5ZSZg Levelesláda ^SH5ZSgSH5;5g5g5eSZ5?SgagSgSZWVWS?S5Z5all!i&L Azt írja testvérünk: “Most, mikor a munka racionalizásáról, az energiagazdálkodásról van szó, hogy minél kevesebb munkabefektetéssel, minél több eredményt lehessen elérni, az automatizálás közben az ember elgépiesedik s így veszít a munka öröméből, az alkotás egyediségéből.” — Felelet: Igaza van és százszor nagyobb igazság ez a lelkiéletben. Hla itt kezdenénk el energiagazdálkodást foly. tatni azzal a célzattal, hogy minél több profitot érjünk el, a folyamatok automatizálása igen nagy veszedelemmel járna a lelkiéletben. De mégis hangsúlyoznunk kell az ige szerint (és a tapasztalat szerint is), hogy amit testvérünk gyülekezetének egyes tagjai között kifogásol, hogy “csak szokásból” járnak templomba, olvasnak igét és imádkoznak: a szokásnak megvan a jelentősége. — Veszedelme az, hogy a lelkiélet önmagáinál fogva egy lassúdé si folyamat s így megáll, ha mindig rém kap új és új lendítő erőt. Azért nem lehet a lelkiéletben megállni, mert az vagy fejlődik, vagy visszafejlődik, de semmiképpen meg nem áll. Ha áll, megbűzhödik és elpusztítja önmagát. Ennek a lassudási folyamatnak az Istentől adott ellenszere: a keresztyén szent szokás. A szokás a Sáján kezében elpusztítja lelkiéletünk frissességét, a Szentlélek Isten kezében pedig áldott hajtóerővé válik. A rendszeres bibliaolvasó ember megszokja: hogy az igében mindent megbeszéljen az.Istennel. Megszokja: hogy mindenben Neki adjon hálát elsősorban és minden baját, kérését őelibe vigye imádságában. és főként reájön az ige útmutatása nyomián arra, hogy mindez nem elég, hanem minden hívő keresztyén embernek minden napon önvizsgálatot kell tartania. A szent szokás is lehet nagy iskola, magának az űrnak nevelő iskolája. . dr. -Csak azok tudják a világot megmozgatni, akiket a világ az Űr iránti hűségükben nem tud megmozgatni.