Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-10-01 / 9. szám
f). oldal EÍtöS YÁtt tásra kényszerült egyházi nagyságnak a fényében megsemmisül a magyarhoni egyház. A valóság éppen ennek a fordítottja. Minden külföldi evangélikus tudja, hogy Ordass és Túróczy a magyarhoni evangélikus egyház képviselői, tehát van magyarhoni evangélikus egyház, mégpedig önmagához hű és hitvallási alapon álló egyház. A helső problémák és személycserék részletei a külföld előtt nem csak ismeretlenek személyes vonatkozásukban, de jelentéktelenek is ilyen szempontból. A magam nézete az, hogy a két magyar püspök szolgálatát nem lehet úgy minősíteni, hogy ha ők nem vállalkoztak volna az egyházi élet vezetésére, akkor a régiek maradhattak volna. Ezzel nem szabad őket vádolnunk. A helsinki kérdéssel kapcsolatos indokaik felől azonban joggal tehetünk fel kérdéseket. — Magyarországi utammal kapcsolatosan még lesznek megfigyeléseim. Minden kritikánk mellett, tudomásul kell vennünk azt, hogy az egyházi' élet vezetését ma nem könnyű vállalni odahaza. Ordass Lajos püspök úrral személyesen találkoztam. Egészsége helyreállo'tt, hite rendíthetetlen, egyházi hűségében nem változott. Némián is tiltakozó fa az élete, nem annyira az egyház és állam viszonyában, ahol elmondotta a maga hitvallását. hanem az egyház belső gondolkozásában, ahol a még adott körülmények között is fontos vigyázni arra, hogy mennyi hűséggel tölti be hivatását részben az egyház, másrészt azok, akik az egyház evezőinél szolgálnak. Íme, ez a mi magyar oldalunk is mennyi hiánnyal íródik, mennyi sort elvesz, pedig sokat lehetne elmondanom szegény erdélyi véreinkről is, akiknek szenvedéseiről más forrásokból hallottam. S mondanivalóm lenne a többi magyar örsziget munkájáról. — Imádkozzunk egymásért, mert nehéz a magyar sors mindenfelé. A kitérő után, ismét visszatérek néhány megjegyzésre Helsinkihez. Maga a város a régi századok emlőiéi mellett sokfelé építkezik. Az oroszok tőlük is levetitek egy hatalmas földrészt s kb. félmillió ember jötlt át az anyaországba a megszállott) Karjaidból. Van tehát bánatuk és van félelmük is emiatt a közelség miatt. De azért építik országukat s a nemzetközi kapcsolatok számos jelét láttam a kikötőben, ahol sok hajó horgonyzott. A második világháború után hajóépítő iparuk lendült fel igen jelentősen. Helsinkit 1550 körül alapították s 1963-ban 470,000 lakosainak száma. Az anyaország 337,000 négyzetkilométer (Magyarország régi területe 325,000 volt.) Lakosságának száma négy és fél millió. Fő foglalkozásuk faltermeléssel és földműveléssel van kapcsolatban. Templomaik közül említettem már a Katedrálist. melynek hófehér falai és ízlésesen szerény belső díszítése emlékeztet a Deiák-téri templomunkra, csak, arányaiban sokkal nagyobb. Több isten. t'Szlteleten vettünk részt, a megnyitón is. Különösen megkapó volt a lelkész! crnátusban felvonuló hatalmas egyházi képviselet. Sok színesbőrű mutatta az1 evangélikus egyház hatalmas kiterjedését és egyetemességét. Az általunk ismert Luther-kabát képviselte a közép Irányt, mert voltak szerényebb kivitelű és sokkal dekoráltabb papi ruhák is. Mi tagadás, igen jó volt llátni a magyarokat és közel állottam legalább is! magam, amikor más országok képviselői között is hallottunk magyar beszélgetést. Ugyanígy meghatott, amikor finn lelkészek szólaltak meg a mi anyanyelvűnkön. Templom-stílusaik között érdekesek a tipikusan finn tetős és az egészen modernek. A finn templomok tetőzetei nagyon magas és erős lejtésű. Valószínűleg így bírja el a nagy hóhullásokat. A modernek viszont vetekednek az amerikaiakkal. Ilyen volt a Szt. Jakab templom, ahol a finnek és svédek egymás mellett építettek két templomot. Itt láttam először üvegből készített keresztelő medencét, amelyet belülről és alúlról világítanak meg. Hatalmas templomi előcsarnok, melyet élőtvirágokkal tartanak díszben. A templomudvar cementlapokkal és érdes fellülettel az elesés ellen ad biztonságot. Gondoskodtak már megfelelő autóparkoló területről is. Az egyházi élet ott sem tökéletes, de egészségesnek mondható. Az állam és egyház kapcsolata igen erős. A köztársaság elnöke nevezi ki a püspököket és a lelkészek bizonyos szempontból állami tisztviselőknek is számítanak, különösen az anyakkönyv vezetés (erén. Általában jónak és egészségesnek tartják ezt a megoldást. Jelenleg 1000 fiatalember készül a lelkészi pályára a Helsinki Egyetemen. A finn egyháznak két egyházi nagysága ismert az egész világ, előtt: aJ finn liturgia összeállítója, bibliás fordító és imakönyv szerző Agricola Mihály és a híres “parasztpróféta” Ruotsalainen Paavo, akit az ébredési mozgalom vezetőjének tekintettek. Általában jellemző az egyházi életükre a pietizmus és az ébredési mozgalmak, ainelyek azonban mindig az egyházban történnek és sohasem vezettek szakadáshoz. A modern idők igénye szerint alakul át a belső szervezete is és vannak laikus vezetőket, kántorokat, egyházi munkásokat képző iskoláik. Az egyház sok szociális intézménye arra vall, hogy nem maradt el az egyház ma sem a szolgálatban. (Folytatjuk.) Gondolatok... Az imádság a hitetlen számára rejtély, a hívő számára édes kiváltság. * A Mindenható két lakást szemelt ki magának: a magasságban lévő szentséget, amelybe ember nem léphet be és az alázatos ember kicsiny összetört szivét. (Ézsaiás 55.) • Isten semmi olyat nem kíván tőled, amit előzőleg ne adott volna meg neked, vagy amire jóelőre alkalmassá nem tett volna. Nyomorúságunk mélypontján ott van Isten és vár reánk. Csak az tud helyesen élni, aki helyesen tud imádkozni. * Könnyebb hűségesen munkálkodni. mint hűségesen imádkozni. * Ne légy hálátlan. Aki Istennek hálát adni szégyel, az istentelen. * Vigyázz, hogy ne legyenek imádságtalan könnyeid és könnytelen imádságaid!
