Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-07-01 / 7. szám
ÉítőS VÁE irTr'nw'ia«1 3. oldal gal megdöbbentünk, mikor a pap felemelte a kelyhet és ezít a három szót) mondta: “Jeuksen Krisztukisen veri.” jézus Krisztus vére. Ugyanaz a három szó finnben is, magyarban is. Egyszeriben elfelejtettük a fajelméletet, finnugor rokonságot, faji öntudatot és így formálódott ki bennünk az igazság: itt vian a mi testvériségünk gyökere, szóban és valóságban — a Jézus Krisztus vérében. A negyedik világgyülés főtémája ez volt: "KRISZTUS — MA.” Első ízben történt meg, hogy ilyen gyűlésen a római katolikus egyház megfigyelői is jelen voltak, a reformátusok, anglikánok, methodisták, baptisták kiküldöttjeivel együtt. Imádkozzunk a negyedik világgyülés áldásaiért! Egyed Aladár „Eddig és ne tovább!” A KELETNÉMET EVANGÉLIKUSOK KIÁLTVÁNYA Németország keleti zónájában az evangélikusok 1945 óta kemény harcot folytatnak jogaik védelmében. A kommunistáknak sikerült sokakat elidegeníteniők az egyháztól és majdnem megbénították az ifjúsági munkát. Egyházi vezetőszemélyek nem kaptak zónahatáirátlépési engedélyt, mert a rendszer célja az volt, hogy a keletnémet evangélikusokat kiszakítsa a Német Evangélikus Egyházból — (Evangelische Kirche in Deutschland). Néhány héttel ezelőtt egy röpirat került szétosztásra a kelet-német gyülekezetekben, amely leszögezte az egyház álláspontját a marxista állammal szemben ! A "Tíz cikkely az Egyház szabadságáról és működéséről” c. iratot márciusban állították össze a keleti zóna nyolc tartományi egyházának vezetői Az össznémet Püspöki Konferencia is jóváhagyta azt. Az irat kijelenti, hogy a keresztyének xnindenekfelett Istennek tartoznak hűséggel s az egyház nem maradhat néma, mikor az állam visszaél hatalmával. "Az igaz, hogy az egyház normális körülmények között igenlően tekint az állam rendezett életére, de viszont szükségképpen szembe kell szállnunk a hivatalos politika ateista megnyilvánulásaival.” "Lelkészeknek és egyháztagoknak egyaránt azok mellé kell államok, akiket jogtalanság fenyeget. Segítsék őket s ha kell, velük együtt szenvedjenek is. Istennel szemben lennénk engedetlenek, ha nem állnánk fel az igazság mellett, ha szótlanul tűrnénk a hatalommal való visszaélést1, ha nem vagyunk készek arra, hogy Istennek engedelmeskedjünk inkább, mint embereknek. A Helsinki egyetem auláját zsúfolásig megtöltő delegátusok és látogatók lelkesen ünnepelték megválasztásakor; a Világszövetség új elnökét, a 62 éves dr. Fredrik Axel Schiotz-t. Az EVSz Dr. Fredrik Axel Schiotz Utalva néhány "haladószellemű" lelkészre, akik a kommunista rendszerrel való együttműködés szószólói, a deklaráció arra figyelmeztet, hogy "hitünknek árulói vagyunk, ha Isten Igéjére és akaratára hivatkozva támasztunk alá istentelen célkitűzéseket.” Az irat további része kifejti, hogy az egyház jogai közé tartozik az igehirdetés és a tanítás szabadsága. Az egyház szervezete sem változtatható meg önkényes kormány-akciókkal és nem válhat váltakozó politikai rendszerek függvényévé. Nyugatnémet megfigyelők szerint a deklaráció annak a jele, — f ogy az egyház vezetői készek .“eddig .és ne.tov áb b”ot kiáltani mindazok felé, akik arra törekednek, hogy az egyházat a kommunista ideológia kiszolgáló eszközévé tegyék. (NLC hírszolgálat) r egyedik elnöke az American Lutheran C bur oh (ALC) feje (a püspöki kar elnöke, ill. érsek) és az ugyancsak amerikai Franklin Clark Fny.t követi ebben a tisztségben. A Világszövetség első elnöke volt Anders Nygren svéd püspök, akit 1947-ben választottak meg I.undban. őt követte Hanns Lllje német püspök, aki 1952-ben Hannoverben került az elnöki székbe. ORDASS LAJOS püspök, aknek ai világgyülésen még mint a Világszövetség első alelnökének kellett volna szerepelnie, nem, kapott kiutazási engedélyt a magyar kormánytól. TÜRÓCZY ZOLTÁN püspököt a helsinki egyetem teológiai fakultása díszdoktorrá avatta “in absentia”, mert öt sem engedték ki Magyarországról. A 'HIVATALOS magyar delegáicó 6 tagból állott, Kiáldy Zoltán és Vető Lajos püspökök vezetésével. Ismét amerikai lett az Evangélikus Világszövetség elnöke
