Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-05-01 / 5. szám
ERŐS VÁR 3. o. &ak közül minden időben az új ég és új föld élérkezésének pillanatáig. Vajba ilyen csodálatos szeretet láttáira a mostani Áldozócsütörtöktől, rünkösdtől kezdve ési mindenkor így tudnánk felélni szüntelenül nemcsak ajkunkkal, ilianem teljes szívünkkel és 'egész életünkkel a “Szeretsz-é engem?” kérdésre a mi üdvözítőnknek: “Uram, te mindent t,ud:sz; Te tudod, bogy én szeretlek Téged.’’ Károlyfalvi Béla „Édesanyám” Ninos a világnak az a nyelve, mély olyan csodálatos szépséggel adná viszisza azt a kibeszélhétetlen áldást, amit ez a fogalom takar, mint a magyar “Édesanyám” szavunk. Benne van a csecsemő néma ragaszkodása, a gyermék rendíthetetlen bizalma, az ifjú lángoló ihlete, a férfi gyermeki Itáliája és az aggastyán boldogító emléke. A- nti bizonysága annak, hogy senki sincs ezen a 'világon, aki olyan maradandó (hatást gyakorolna lelkünkre, mint az édesanyánk. Sokszor úgy érezzük, hogy nem is földi lény, ihan'em szebb (világból ideszállt angyal ő, aki oltalmazó szárnyaival állandóan takargatja azokat, akik szívéről szakadtak le. Vájjon mi a titka ennek a megfoghatatlan áldásnak? Én úgy érzem: a szeretet, mely az édesanyák 'egész lényét eltölti. Az élet képeskönyve telve van ennek a szeretetnek csodálatos bizonyságaival. Hadd említsek csak egyet azok közül. A napokban egy családot látogattam meg, ahol megható jelenetnek voltam szemtanúja. Mikor beléptem a kicsiny szobába, az édesanya székében ülve, kidolgozott, kérges kezével simogatta! sírdogáló gyermekének ölében nyugvó íe|ecskéjét, aki /valami csekélység miatt halálosan el volt keseredve. Nagyon meglepett a kép. Első ipillanatban sajnáltam, hogy megzavartam ezt a bensőséges jelenetet. Távozásom után azonban láttam, hogy az élet képes-könyvének 'ezt a llapját sem nyitotta meg előttem cél nélkül a jóságos Isten. Az Írás egyik Igéjének mélységes tanítását akarta velem szemlélitetni általa, amit Ezsaiás próféta így foglalt szavakba: “Mint a férfit, kit! anyja vígasztal, akképen vigasztallak titeket én.” (Ézsalas 60:13a.) Ezekben a szavakban a próféta az édesanyák szeretetét az Isten szeretedével akarja összehasonlítani. A hasonlat azonban sohasem teljesen azonos az eredetivel, valami eltérés mindig található abban. Én a már említett képből és az utána eflmorzsollt könnyekből sokkal többet olvastam ki. Ügy láttam, hogy amint életünket édesanyánk által adta a jóságos Isten, szeretetét is általuk óhajtja érzékeltetni Velünk. Anyák napja már elmúlt, de annak időhöz nem kötött üzenete arra kötelez, hogy ne csak kü'lsőíSégekkel, tálán néhány szál virággal, vagy más múló értékű ajándékkal fejezzük ki évente egyszer édesanyánk iránt érzett szeret.etünket, hanem amint édesanyánk közvetítője az Isten szeretetének, igyekezzünk mi is az édesanyánk iránti szeretetünkkel bebizonyítani Isten iránt való szeretetünket és hálánkat. Akkor legyen (bár életben édesanyánk, vagy nyugodjék az akáclombos néma temetőben, örök láldás árad szívéből, amit állandóan ébren tart bennünk az ő csodálatosan szép neve: “Édesanyám’’. Varga László — PÜNKÖSD A “PENTÉKOSZTÉ” görög szóból származiik. — Magyarul “ötvenedik”, mivel pünkösd ünnepe 50 rappal van húsvét utón. — Pünkösdkor az oltárterítő színe azért piros, mert a piros szín a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet. Pünkösd a Szentlélek kitöltésének ünnepe és az egyház születésnapja. Elődeink a Szentlelket “mater eccle'Siíe”-nak, az egyház édesanyjának nevezték, mert a Szentlélek szüli az egyházat. Pünkösdkor fordítottja történik annak, ami a bábeli toronyépítésnél történt. Ott az emberek nem értették meg egymást. Pünkösdkor a sokféle ryelvű és nemzetiségű emberből a Szentlélek Isten akaratát egyformán megértő, egyetértő népet hozott létre. Az egyház népének ilyennek kéll lennie. Hősi halál - - Hősi élet Kegyeletes hazai szokás szerint emlékezünk minden május utolsó vasárnapján a magyar történelem hősi halottairól és vértanúiról.- Úgy emlékezünk, amint Petőfi megjövendölte: “Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak s áldó imádság mellett mondják el szent neveinket.” A hősi halál mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk a hősi életről, mert mi ddekint azt a feladatot kaptuk, hogy becsületes élettel szolgáljuk a magyar jövendőt. Nekünk idekint a magyar igazság diplomatáinak kell lennünk, bibiliai örállóknak, akik nem bűnbakok után kutatnak, hanem nemzeti és egyéni bűnbánatot hirdetve, lelkiismeretük feszültségével .gyűjtenek minden gazdasági, technikai, és politikai hasznos tapasztalatot a magyar jövendő raktárába és becsületet szerezve a magyar névnek, -igyekeznek fogékonnyá tenni a világ szívét a 'magyar igazság védelmére. Ehhez most nem hősi halál, hanem hősi élet kell. begyünk erőt hozzá hősi hálottainktól! Mert a h ő si élet sokszor nehezebb, mint a hősi halál. —■ dr —
