Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1963-05-01 / 5. szám

ERŐS VÁR 3. o. &ak közül minden időben az új ég és új föld élérkezésének pillanatáig. Vajba ilyen csodálatos szeretet lát­táira a mostani Áldozócsütörtöktől, rünkösdtől kezdve ési mindenkor így tudnánk felélni szüntelenül nemcsak ajkunkkal, ilianem teljes szívünkkel és 'egész életünkkel a “Szeretsz-é en­gem?” kérdésre a mi üdvözítőnknek: “Uram, te mindent t,ud:sz; Te tudod, bogy én szeretlek Téged.’’ Károlyfalvi Béla „Édesanyám” Ninos a világnak az a nyelve, mély olyan csodálatos szépséggel adná visz­­isza azt a kibeszélhétetlen áldást, amit ez a fogalom takar, mint a magyar “Édesanyám” szavunk. Benne van a csecsemő néma ragaszkodása, a gyer­­mék rendíthetetlen bizalma, az ifjú lángoló ihlete, a férfi gyermeki Itáliája és az aggastyán boldogító emléke. A- nti bizonysága annak, hogy senki sincs ezen a 'világon, aki olyan maradandó (hatást gyakorolna lelkünkre, mint az édesanyánk. Sokszor úgy érezzük, hogy nem is földi lény, ihan'em szebb (világból ideszállt angyal ő, aki oltal­mazó szárnyaival állandóan takargat­ja azokat, akik szívéről szakadtak le. Vájjon mi a titka ennek a megfogha­tatlan áldásnak? Én úgy érzem: a szeretet, mely az édesanyák 'egész lé­nyét eltölti. Az élet képeskönyve telve van en­nek a szeretetnek csodálatos bizony­ságaival. Hadd említsek csak egyet azok közül. A napokban egy családot látogattam meg, ahol megható jelenetnek voltam szemtanúja. Mikor beléptem a kicsiny szobába, az édesanya székében ülve, kidolgozott, kérges kezével simogatta! sírdogáló gyermekének ölében nyugvó íe|ecskéjét, aki /valami csekélység mi­att halálosan el volt keseredve. Nagyon meglepett a kép. Első ipil­­lanatban sajnáltam, hogy megzavartam ezt a bensőséges jelenetet. Távozásom után azonban láttam, hogy az élet ké­pes-könyvének 'ezt a llapját sem nyi­totta meg előttem cél nélkül a jósá­gos Isten. Az Írás egyik Igéjének mély­séges tanítását akarta velem szemlél­­itetni általa, amit Ezsaiás próféta így foglalt szavakba: “Mint a férfit, kit! anyja vígasztal, akképen vigasztallak titeket én.” (Ézsalas 60:13a.) Ezekben a szavakban a próféta az édesanyák szeretetét az Isten szerete­dével akarja összehasonlítani. A ha­sonlat azonban sohasem teljesen azo­nos az eredetivel, valami eltérés min­dig található abban. Én a már emlí­tett képből és az utána eflmorzsollt könnyekből sokkal többet olvastam ki. Ügy láttam, hogy amint életünket édesanyánk által adta a jóságos Isten, szeretetét is általuk óhajtja érzékel­tetni Velünk. Anyák napja már elmúlt, de annak időhöz nem kötött üzenete arra köte­lez, hogy ne csak kü'lsőíSégekkel, tá­lán néhány szál virággal, vagy más múló értékű ajándékkal fejezzük ki évente egyszer édesanyánk iránt ér­zett szeret.etünket, hanem amint édes­anyánk közvetítője az Isten szereteté­­nek, igyekezzünk mi is az édesanyánk iránti szeretetünkkel bebizonyítani Is­ten iránt való szeretetünket és hálán­kat. Akkor legyen (bár életben édes­anyánk, vagy nyugodjék az akáclombos néma temetőben, örök láldás árad szí­véből, amit állandóan ébren tart ben­nünk az ő csodálatosan szép neve: “Édesanyám’’. Varga László — PÜNKÖSD A “PENTÉKOSZTÉ” görög szóból származiik. — Magyarul “ötvenedik”, mivel pünkösd ünnepe 50 rappal van húsvét utón. — Pünkösdkor az oltárterítő színe azért piros, mert a piros szín a Szentlélek lángnyelveire emlékeztet. Pünkösd a Szentlélek kitöltésének ünnepe és az egyház születésnapja. Elődeink a Szentlelket “mater eccle­­'Siíe”-nak, az egyház édesanyjának ne­vezték, mert a Szentlélek szüli az egyházat. Pünkösdkor fordítottja történik an­nak, ami a bábeli toronyépítésnél tör­tént. Ott az emberek nem értették meg egymást. Pünkösdkor a sokféle ryelvű és nemzetiségű emberből a Szentlélek Isten akaratát egyformán megértő, egyetértő népet hozott létre. Az egyház népének ilyennek kéll len­nie. Hősi halál - - Hősi élet Kegyeletes hazai szokás szerint emlékezünk minden május utolsó vasárnapján a magyar történelem hősi ha­­lottairól és vértanúiról.- Úgy emlékezünk, amint Petőfi megjövendölte: “Hol sírja­ink domborulnak, unokáink leborulnak s áldó imádság mellett mondják el szent ne­veinket.” A hősi halál mellett azon­ban nem szabad elfeledkez­nünk a hősi életről, mert mi ddekint azt a feladatot kap­tuk, hogy becsületes élettel szolgáljuk a magyar jöven­dőt. Nekünk idekint a magyar igazság diplomatáinak kell lennünk, bibiliai örállóknak, akik nem bűnbakok után kutatnak, hanem nemzeti és egyéni bűnbánatot hirdetve, lelkiismeretük feszültségével .gyűjtenek minden gazdasági, technikai, és politikai hasz­nos tapasztalatot a magyar jövendő raktárába és becsü­letet szerezve a magyar név­­nek, -igyekeznek fogékonnyá tenni a világ szívét a 'ma­gyar igazság védelmére. Ehhez most nem hősi ha­lál, hanem hősi élet kell. begyünk erőt hozzá hősi hálottainktól! Mert a h ő si élet sokszor nehezebb, mint a hősi halál. —■ dr —

Next

/
Thumbnails
Contents