Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-02-01 / 2. szám
ERŐS VÁR 5. oldal Részletek cigarettát és kozmetikai cikkeket áruló üzleti köröké? Könyvek, versek, művészi muzsika helyett ezt a silány szellemi táplálékot szívja ma magiába Amerika, szorgalmasan és szenvedélyefsen. Mindazt, ami éllen harcol az* egyház, tiltakozik az erkölcsi törvény s a jóízlés és a lelkiismeret, a televízió kívánatos csomagolásban házhoz szállítja. Vonzása, hatása félelmetes1 és nincs ellene fegyverünk. Vadállatok azonban nemcsak az egyház kerítésén kívül, hanem azon belül is járkálnak. Kzelídebb szóval nevezzük inkább vadócoknak. Van, amelyik csak ólálkodik. Nem csinál semmit, csak les, figyel. Nem tesz rosszat, de az a baj, hogy jót se. Van aztán clyan, amelyik morog. Ha nem kérdezik meg, azért. Ha megkérdezik, azért. Senki se tud a kedvére tenni. Valamiért mindig mérges és soha senki se tudja, hogy miért? Van amelyik ordít. Nem azért, mintha bántották volna, hanem mert így akarja felhívni a figyelmet személyének fontosságára. Azt hiszi, hogy ő fújja a passziót szelet és ha ö nem volna, megállna a világ! Van aztán olyan, amelyik harap is. Kevés ember szereti az ilyeneket, akj csak tudja, elkerüli őket, de ha mégis összetalálkoznak, rájuk kell mosolyogni, mert mindenki fél attól, aki harap. Nem ismersz ilyeneket a gyülekezetben? Nem vagy-e véletlenül éppen Te az egyike azoknak, akiket vadócnak tartanak? A legveszedelmesebb vadállatok azonban bennünk vannak. És ezek a mi bűneink. Hogy a keresztyén egyházat még se ezek, se azok, se amazok fel nem falták, annak köszönhető, hogy Isten angyalai szolgálnak néki. Nagyszerű dolog tudni és hinni, hogy Isten angyalai ma is vigyáznak felettünk, fejünk felett kifeszítve tartják, mint egy hatalmas sátrat, az Isten kegyelmét. Bízzad egyházadat és a magad lelkét erre a kegyelemre! Amen! Papp Ákos (Magyar Egyház) Az „ERŐS VÁR” 3 dollár egy évre Dr. Frideczky Erzsébet Madách tanulmányából Hl. Á D Á M (a férfi) AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁBAN Ádámot Madách remekbe faragta. Ilyen tettre vágyó, küzdelemre gondolkodás nélkül vállalkozó, a nagy eszmék előtt áhítatosan leboruló, a szépséggel szemben ellágyuló volt a költő. Ádám csak abban különbözik tőle, hogy nem volt köszvényes teste és nem volt vetélytársa. Különben, a mi századunk idegroncsaihoz képest, Ádám és Éva bámulatosan normálisak, szépek, kiegyensúlyozottak és elhitetik velünk, hogy nem rég kerültek ki az Úr műhelyéből. Ádám nem Übermensch, de ragaszkodik a magasabb célok utáni törekvésekhez. Nem ismeri a kicsinyességet, szőrszálhasogatást, sohasem röghöz kötött és hamisítatlan magyar bátorság és férfiassáig sugárzik belőle. Évával szemben mindig gyöngéd, a halállal szemben méltóságteljesen megnyugvó. Nem roskadnak meg térdei a vérpadon, sem, akárcsak Batthány Lajos grófot 'látnánk halálba menni akinek utolsó kiáltása ez volt: “Rajta vadászok, éljen a haza!”. Miltiades és Danton, aki kissé Kossuthoz hasonlít, emelt fővel állanak életük megsemmisülése előtt. Ádám nemeslelkű, önzetlen, csupa részvét, a népboldogítás álmát érdek nélkül, eszményi indokokból hajszolja, mert úgy érzi, hogy ko(rát neki kell újjáteremteni, — akár Széchenyi, a falanszter jelenetben, de máshol is, mindig kész arra, hogy bármely kegyetlenséget, vtagy igazságtalanságot megakadályozzon. Ádám, noha naiv, romlatlan és tapasztalatlan a raffinált Luciferrel szemben, mégis gondolkodó fö, aki a slátán legelmésebb bizonyítékait sem fogadja el szolgai módon. Szomjasan Igyekszik minél több tudást szerezni, akár Madách és a jövőt fontosabbr *artjx a jelennél, akár Széchenyi. minden férfi és nö bátran e ja ideiáljának. Ádám magatartásé., n nincsenek hamis vonások. Hangsúlyoznom kell. hogy ez is magyar sajátság. A magyar léleKneK ezt a muouos eiouyec a umu szazadban meg nem volt alkalmunk elegge kiaknázni, de most a kuUoldön elő magyaroknak egyenesen kötelessége minél jobban kiképezni és felhasználni. A magyarság egy ezredévet élt le Európa közepén, a kelet betörései ellen védve a Nyugatot. “Se rokonunk, se ismerősünk”, de ennek a nagy elszigeteltségnek van jó oldala is. Mi sokkal objektívebben látjuk a körülöttünk élő indo-európaiak vívmányait, jobban értjük és jobban értékeljük pl. művészi teljesítményeiket, mint ők ma. guk közt. A mi sajátos népiesünkkel, csak a belső értékek után indulunk, nekünk nem olyan fontos, hogy mely nemzet hozta létre, mint nekik. Mi a keleti lelket éppen úgy megértjük, mint a nyugatit. A magyar lélek alkalmas áthidalásokra, közvetítésre, gátlások látszólagos erejének lecsökkentére. Madáchban a különféle népek másmás alakjában jelentkező értékének tisztán látása igen ki volt fejlődve, « történelmi levegő azért olyan valószerű valamennyi jelenetben. Madách látnoki ereje pedig páratlan és ezért helye van ama legnagyobb géniuszok között, akiknek látomása van a késő jövőről. Ezt igazolja az űrben lejátszódó szín is. Mesterien érteti meg velünk azt is, hogy odafent milyen nagy honvágyunk van a föld után, Ádám férfiassága az űrben is kitűnik, dacai aj Föld szellemével és büszkén hivatkozik arra, hogy lelke az övé, mert a gondolat és igazság végtelen s előbb veit meg, mint az anyagi világ. Ott az űrben jön ná arra is, hogy mi az ember célja és előre megadja a mű végszavának a hangját: “ A cél voltakép mi is? A cél — megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdés maga.” Ádám a sátán minden fondorkod'srj ellenére sem tántorodott el az úrtól végleg. Dacolt vele, ki is hívta, végül mégis áhítattal borul le fensége előtt. Már a római színben Péter apostol szá. jába adja ezt a parancsot: “Legyen hát célod: Istennek dicsőség, ma-adnak a munka.’ Mi az a legnemesebb küzdelem, amit az úr kíván tőlünk? Az. amiért mindennap így imádkozunk: “Jöjjön el a Te országod” . . Min(Folytatás a következő oldalon 1
