Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-06-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 7. oldal KÉRDEZZ........................ ............... FELELÜNK New Brunswick, N. J. — “Igaz-fe, hogy (Luther kolostorból szöktette meg azt az apácát, akit feleségül vett? — Egy római katolikus lapban olvastam ezt.” FELELET: Luther feleségéről, — Bóra Katalinról a következőket tudjuk: Bóra Katalin elszegényedett nemesi család leánya volt. Ezen a címen került be 1521 április 1-én, 22 éves korában, szülei kívánságára a ciszterciták nimpt. schi zárdájába, amelyet kizárólag nemes származású nők számára alapítottak. A közeli Grimma város csatlakozott a reformációhoz. Luther maga is ott jáirt 1516-ban és 1519-ben. Kilenc apáca elhatározta, (hogy kilép a rendből. Szüleik azonban nem akarták visszafogadni őket. Egiy öreg polgár szabadította ki őket, fiatalabb rokonával együtt, 1523. április 4-én, nagypéntek estéjén. (Tehát csak két évig volt zárdában.) György herceg birtokán keresztül, heringeshoirdókban vitték át őket. Wittenbergbe Ihúsvét keddjén érkeztek és Luther családoknál helyezte el őket. Négyet a szülők később visszafogadtak, a többit Luther férjhez akarta adni, de félt attól, hogy nemesi származásuk akadály lesz, félnek majd attól, Ihogy nem tudnak dolgozni, főzni. Lassan férjhez is mentek. Luthert Schönfeld Éva érdekelte a legjobban, mert ő volt köztük a legműveltebb. — Éva azonban egy orvosnak lett a felesége, anélkül, hogy valaha is megtudta volna, hogy Luther érdeklődött iránta. Bóra Katalin volt a legkevésbbé csinos és Luther úgy látta, hogy kissé büszke is. Bóra Katalin iránt azonban egy gazdag nürnbergi patrícius családból való ifjú érdeklődött, aki Wittenbergben tanult. Mikor ez hazament, Kata- Jint dr. Glatz Gáspár oklamündi lelkész kérte feleségül. Katalin azonban Baumgartnerre várt s mikor az mást vett el, akkor jelentette ki, hogy vagy Lutherhez, vagy Amsdorfhoz menne csak feleségül. Erre Luther 1525. jún. 13-án megkérte Bóra Katalin kezét és másnap már meg is volt az esküvő, 14 nap múlva pedig a lakodalom, amely akkor a házasság polgári elismerését is jelentette. Egész Wittenberg ott volt a lakodalmon. Az eskető lelkész Bugenhagen volt. Sok ajándékot kaptak. Többek közt Magyarországról egy hordó tokaji bort. Az egyetem nagy ezüst serlegét ajándékozott nekik, amely kívül-belül dúsan volt aranyozva. Bóra Katalin ekkor 26 éves volt, Luther pedig 42. Mindenki azt hitte, hogy összedől a világ. — A következménye egy mintaszerű, áldott, boldog házasság és családi élet lett. Bóra Katalin nehéz anyagi helyzetbe került. A ház üres volt. A konyhában nem volt edény. A legszükségesebb fehérnemű is hiányzott. Ami volt, az is rongyos volt. A szobákban a falról pergett a mész. Az istállók üresek voltak. A kert elvadult. A fizetés pedig mindössze évi 200 forint volt. Jöttek a gyerekek. Hat gyerekkel nőtt a háztartás. Luther pedig az adakozásban és vendéglátásban tékozló volt. Pl. az eislebendi prédikátor 9 gyesmekkel lakott nála, mint vendég, hosszú ideig. — és ‘‘KATA ÜR’’, — amint Luther elnevezte szeretetből feleségét, — 15 évi házasság után mégis tudott egy kis birtokot vásárolni 610 forintért. — Luther halála után az özvegy papnék keserves sorsa jutott osztályrészül. — Nyugdíj nem volt. A mansfeldi grófok a megígért 100 forint járadékot nem fizették. A birtokot el kellett adni s kosztosok tartásából tengette életét. 1552-ben a wittenbergi himlőjárvány miatt az egyetemmel Torgauba ment, da útközben a lovak a kocsit elragadták, egy tó szélére sodorták, ott kiugrott, a vízbe esett, meghűlt és 53 éves korában meghalt. Halálos ágyánál 17 éves leánya és két legkisebb fia állottak. — Torgauban temették el a templomban, az egyetem rektora tartott felette gyászbeszédet. Bóra Katalin a földiekkel nem törődő, de a mennyeiekről el nem feledkező Márta típusa volt, Márta hibái nélkül. Férjének minden munkája érdekelte, elkísérte őt egyházlátogató útjaira is. Mindig volt ideje a férjével valló lelki beszélgetésiekre. Ura felsöbbségét elismerte, de érette felelősséget is érzett. Teljesen magára vállalta a család anyagi kérdéseit, hogy férjét ezektől megszabadítsa. Luther azt mondotta róla: ‘‘Nekem kegyes és hű feleségem van, aki semmit sem ront el nekem.” — dr — ‘‘Valamit tesztek, létekből cselekedjétek, mint az ürnak és nem embereknek,” Kol. 3:23. Az Evangélikus Konferencia 1962. évi ülésének sorrendje Június 29-én, pénteken délután érkezés, elszállásolás és vacsora az egyház rendelkezése szerint. Június 29-én este 7:30-kor: Esti áhítat, Majd elöértekezlet. Június 30-án, szombaton; (reggeli a szállásokon egyénenként), 8.30-fcor: Megnyitó áhítat. 9 órakor: A közgyűlés megnyitása. Tárgysorozat: 1. Múlt jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 2. Elnöki jelentés. 3. Pénztáros jelentése. 4. Ellenőrök jelentése. 5. Jelentés az ERŐS VÁR-ról. a/ Pénztári beszámoló bI Kladóhivatali jelentés c/ Szerkesztő jelentése 6. Floridai otthonról jelentés 7. Magyar gyülekezeteink jövője 8. L. C. A. ismertetése 9. 'Magyar evangélikusok a nagyvilág, ban. 10. Magyarok a külmisszióban, — a m a i misszionárius 11. Esetleges indítványok 12. Az AMEK hivatalos feloszlása 13. Határozat az új magyar konferencia megalakulása ügyében 14. Esetleges választások 15. A közgyűlés bezárása Az ebéd és vacsora kérdésében a helyi gyülekezet rendelkezik. Július 1-én, vasárnap: Sajtó-istentisztelet. — Igét hirdet: Bradhna Gábor. Délután mindnyájan résztvesznek a L. C. A. alakuló közgyűlésén. Ennek végeztével indulás haza, illetve Lakeside, Ohioba, az egyhetes evangelizációval egybekötött nyaralásra. (Detroittól kb. 2 órai hajtás.) T
