Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1962-05-01 / 5. szám

ERŐS VÁR 5. oldal A New Orleans-i „szenzáció” margójára Szenzációs csemege volt a szenzációk­ból élősködő napi sajtó számára az a hír, hogy Joseph Francig róm. kát. ér­­isek a New Orleans-i szegregációs cso­portok három vezetőjét kiközösítette a róm. kát. egyházból és a Vatikán szó­vivője kijelentette, hogy Rummel érsek (tett© indokolt, mert a faji megkülön­böztetés minden formája egyház-elle­nes. Ezt a tételt mi is valljuk, — de: mert jobbröl-balról (hangzanak el ítéle­­tes nyilatkozatok, részint félreértésből, részint tudatlanságból, és “bagoly mondja a verébnek, nagyíejü’’ alapon is, ezért írunk ennek a kérdésnek a margójára pár figyelmeztető miegjeg­­zést. Nem a saját bölcsességünkkel kívá­nunk szólani, hanem hangot adunk Pé tér apostolnak, aki a Cselekedetek könyvének 15. rész 6-12 verseiben, az első keresztyén zsinaton, ahol arról1 folyt a vita, hogy a pogány és zsidó ke­resztyéneknek miképen kell egymáshoz és Krisztushoz viszonyulniok, azt mon­dotta: “És Isten semmi különbséget nem tett miközöttünk és azok között, a hit által tisztítván meg azoknak szí­vét.” Nincs tehát különbség ember és ember között? — Vigyázzunk, mert Pé­ter nem azt akarja itt mondani, hogy nincs, mert van különbség, mégpedig sokszor nagyon is nagy. Itt Péter csak azt szögezi le, hogy l6ten az ember értékelésénél ezt a különbséget nem érvényesíti. Igenis van faji k ü lö n b s ő g, hiszen minden fájnák megvannak a ma­ga adottságai testben és lélekben. De jaz evangélium minden fajnak, népnek szól, nem ismer faji kereteket. Viszont Jézus nem eltörölni jött a fajt, hanem megszentelni azt. Az evangélium tehát nem faji, de nem is nemzet­közi, hanem nemzetek feletti. Azt akarja, hogy minden nemzet a maga nemzeti közösségében legyen Isteni gyermeke. Nincs különbség Péter szerint a zsi­dók és pogányok között, vagyis a mai, fogalmazásban: a fehér és színes fajok között. Gandhi közel állt sok tekintetben a keresztyénséghez és mégsem lett azzá. Egyszer, mikor megkérdezték, hogy mi­ért nem, azt felelte: “Elmentem Ame­rikában, ahol tanulmányaimat folytat­tam, egy keresztyén templomba. Az egyházfi azonban nem engedett be, jazzal, hogy oda csak fehérek mehetnek. Sóba többé nem léptem át keresztyén templom küszöbét.” ■Tudom, amikor ezt Olvasod, te is tiltakozol az ilyen eljárás ellen. De kér­dezem, miért sietnek el a magár protes­táns hívek és az egyház is — szinte pánikszerűen — a városok olyan kerü­leteiből, ahol a négerek megvetették a 'lábukat? Vájjon akadna-e magyar pro­testáns egyház, amely — ha annak angol tagozatába színesek jelentkez­nének — örömmel és igaz testvéri sze­retettel vennék fel őket? A felelet, ta­pasztalataim szerint, nyilvánvaló, de emiatt nem szalad ítélkezni a magyar protestáns egyházak felett, sőt még csodálkozni sem. A magyarság, itt Amerikában, ebben a nagy nemzetközi beolvasztó kohóban a legszívesebben a maga fajtája között Vau. Ennek egyik történelmi magyará­zata az is, hogy mi történelmi utain­­kon mindig egy-egy nagy temetés után voltunk, másokért folytatott harcaink során, mindig nemzedékeket temettünk. És, ugy-e, temetés után az ember a leg­szívesebben mindig a testvérek és ro­konok között szeret maradni. Félremagyarázza a legnagyobb paran­csolatot az, aki a “szeresd felebaráto­dat, mint önmagadat” parancsban nem ismeri fel önmagunk szeretetének is a parancsát. Ez pedig megadja mindenki­nek a jogot arra, hogy felebarátaim ■szeretető mellett is, elsősorban a saját családomat, véreimet szeressem és úgy irányítsam Isten Lelkének vezérlete mellett, azoknak életét, amiképpen azt reájuk nézve — az egyetemes ember­(Folytatás a 6. oldalon* si^eeseegsssesssgsssegssssssssssgeessefe^s-^sesgsgssösssesssssgsesssessesseesésssssssseessseaghii MEGHÍVÓ Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia rendes közgyűlését, 1962. június 29-30 és júl.l. napjain tartja meg Detroitban, a magyar evangélikus egyház keretében. Minden magyar evangélikus gyülekezetét annak lelkésze és egy szavazati joggal felruházott egyháztag képviselhető Kiküldött látogatók szavazati jog nélkül is részt­­vehetnek. Legkésőbb június 20-ig kell a detroiti lelkészi hivatalban jelentkezniük azoknak, akik részt akarnak venni és elszállásolásra igényük van. Cím: Hév. Julius Asbóth, 8141 Thaddens St,} Detroit 1.7, Mich. — Közgyűlésünkre a Konferencia tagjait s általában magyar ev. testvéreinket szere­tettel hívom meg. Brachna Gábor főesperes az AMEK jelenlegi elnöke z2&eeesessseeeeeee&sseeee&eeese3Pí&:&see&&sss&ess3K.<l

Next

/
Thumbnails
Contents