Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1961-09-01 / 8. szám

4. oldal ERŐS VÁR HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL... # Vörösmarty 'Mihály már 1836-ban, —• tehát, 126 évvel ezelőtt — megírta a Szózatot, de csak 1837 elején jelent meg Bajza József Aurórájában, Nem a magyar nemzet imája, hanem a magyar nemzet parancsa a Szózat, amely minden magyarra néz­ve, mindenkor és mindenhol kötelező. Abban a korban született, amikor, mint kagyló a gyöngyöt, két évtized alatt termelte ki a magyar Géniusz a magyar nemzet legkiválóbbjait: sát tobzódó tivornyák közt váró nem­zetéit hiába ostorozza Berzsenyi, mikor minden jobb hazafi attól remeg, hogy a magyarnak nyom őrültül el kell pusz­tulnia: akkor, 1823-ban, felsír Kölcsey ihletett, ajkán az égre minden magyar zokogása “Áldd meg” — vagy legalább — “Szánd meg Isten a magyart!” Ez leit akkor s azóta is ez a magyar nemzet imádsága. Ez a szomorú hang ez a ‘‘szentelt fájdalom” lett alap­motívuma a magyar hazafias lírának. Ez jellemzi nemcsak Berzsenyi, Kölcsey egész költészetét, hanem ugyanilyen le­mondó fájdalmas hang rezdül meg Vö­rösmarty, Bajza, sőt még Petőfi első hazafias költészetében is. De jött a nemzetébresztö gr Széchenyi Islbván. Szavaival, írásaival, tetteivel széttépte ezt a meddő fájdalmas han­got, ostorozta a kishitű tétlenséget e kimondta a biztató igét: “Magyarország nem volt. hanem lesz!” gr. Széchenyi Istvánt, a “legnagyobb magyart”; Deák Ferencet, a “haza böl­csét”: Kossuth Lajost, a világ legna­­jgyobb 'szónokát; Arany Jánost, legna­gyobb epikus költőnket; Petőfit, aki világviszonylatban is a legelső lírikusok közé tartozik; Jókait, a legnagyobb ma­gyar mesemondót és Vörösmartyt, a “magyar írók atyját”. Mikor a XIX. század elején tespedés­­be merült, jövőjében nem bízó, elmúlá-ERŐS ©VAR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ★ * ★ ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. O. Box 1094. — Cleveland 2, Ohio * SEPTEMBER 1961. * * No. 8. (46.) * — Issued monthly September t-> June; by-montihly: July and August — Published by the Hungarian Conference of the U. L. C" A. in cooperation with the National Lutheran Council Subscription: $3,00 a year Second class postage paid at Cleveland, Ohio Hittel, önbizalommal fog alkotó, jö­vőt építő munkájához a felébredt ma­gyar nemzet. Ennek az élni, dolgozni akaró nem­zetnek elszántsága izzott Vörösmarty szívében, ez a szent hevület formálta ki alkotó művészlelkében a Szózatot. Megjelenése után mindjárt szavalták s mikor 1843-ban Egressy Béni meg­írta a hozzá méltó dallamot, énekelni kezdtek szerte a hazában, hiszen min­den magyar saját szive érzelmére is­mert benne. De nemcsak a saját korának, hanem minden kor magyarjának szól a szent parancs: ’’Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar!” A következő sorok megadják a pa­rancs jogosultságának erkölcsi zálogát. A nemzet parancsa nem zsarnoki ön­kényes kényszerítés, hanem ezeréves múltúnk dicsőségének, nemes eszmékért vívott küzdelmeinek szükségszerű kö­vetkezménye: híveknek kell marad­nunk ahhoz a földhöz, melynek védel­mében “apáink vére folyt.” Biztat, felemel a Szózat, hogy el kell jönnie a “jobb kornak”, hisz “meg­­fogiyva bár, de törve nem” élünk s az “ész, erő és szent akarat” nem lehet hiábavaló. A századeleji borúlátó felfogás emlé­ke is felcsillan még benne, de az is — “nagyszerű halállá” magasztosul a Szó­zatban. 125 év tárlatából hallva a Szózat nemzeti parancsát, tegyünk újra szent fogadalmat, hogy ezeréves hazánk sza­badságáért mindhalálig imádkozni és dolgozni fogunk! (dr) A KERESZT TÖVÉBEN “URAM, KEGYELMEZZ NÉKEM, GYÓGYÍTSD MEG LELKEMET, MERT VÉTKEZTEM ELLENED” (Zsolt 41:5) örökszép könyörgése ez a zsoltáros­­nak! És ugyan ki ne kiáltana vele e­­gyütt ekként az Űrhöz?! Mindnyájan vékeztünk, mindnyájunk lelke beteg: kegyelemre, az irgalmas Isten gyógyí­tására van szükségünk. Aki hozzá for­dul ezért a kegyelemért, bizonyos lehet, hogy az Úr nem (taszítja el magától a megtérőt. De emberek milliói nem ke­resik ezt a kegyelmet idejében. Soha nem tudjuk, mikor telik le számunkra a kegyelmi idő, mikor ítél bennünket a bűnt büntető Isten! Éppen ezért nem lehet késlekednünk, elodáznunk a bűn­bánó könyörgést. Milyen boldog és ' felszabadult ember az, aki Istenhez tért és akit. Jézus vére tisztára mosott min­den bűnétől. M É G I D E J É B E N . . . A múlt század második felében ,el­­húnyt ateista költő, Heine, még idejé­­. bgn le tudott borulni Isten előtt, meg­bánva bűneit, s így kegyelmet talá'lha­­. tott. Végrendeletében erről maga tes-z . bizonyságot: “Az örökkévaló Istenbe és Atyába (vetett hitben halok meg. Hozzá kiáltok kegyelemért halhatatlan lelkem számára, írásaimban kigúnyoltam a Szentet, ezt most mélyen bánom. A gú­­. nyolódásban inkább vezetett a kor szel­­... lenié, punt saját meggyőződésem . . Istentől, és emberektől bocsánatot ké­­t reb, hogy gyaláztam az élő hit valósá­gos erejét.” FéBé áhítatoskönyv

Next

/
Thumbnails
Contents