Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1961-07-01 / 7. szám
ERŐS VÁR 9. oldal A „békeharc” frontján... Tudnivaló, hogy a kommunista világuralmi törkvések körmönfont propagandája az ún. keresztyén országokban a társadalmi és emerbatráti mozgalmakat úgy 'használja fel, hogy azok akarva-akaratlanul a szovjet politikai célokat szolgálják. Erre jó példa a békemozgalmak története. A ‘‘béke” szónak jó csengése van keresztyén fülekben is. Minden ember a béke barátja, senki sem akar háborút. A moszkvai tervkészítők tehát jól számítottak, amikor az emberiség békevágyát igyekeztek a maguk céljaira hasznosítani. Így vált a ‘ béke” únosúntalan hangoztatott jelszava propaganda-fegyverré. 'Dehát hogyan lehetséges az, hogya világtörténelem legnagyobb rabszolgatartója, az a Szovjetúnió, amely a 2. világháború óta független országok hosszú sorát kebelezte be, most egyszerre csak a béke bajnoka lett, sőt úgy tesz, mintha a béke fogalma kizárólagos feltalálója lenne? Ennek a magyarázata az, hogy a szovjet szótárában a “béke” szó egészen mást jelent, mint amit mi értünk rajta. ‘Béke' az, amikor a szabad nemzetek gyanútnul koexisztálnak, végül pedig békésen alávetik magukat a kommunista ura>lomnak. Ennek a világcsalásnak a szolgálatába kényszerítik a vasfüggöny mögött még ideig-óráig megtűrt egyházakat is. Így esett meg az a csoda, hogy a moszkvai rádió idgennyelvű adásaiiban többhónapos propagandahadjáratot tartott egy “egyházi” konferencia érdekében. Lezajlott már a nagy esemény. Június 13-18 között megtartották Prágában az ún. “Első Keresztyén Béke-világgyűlést”. 700-an vettek részt rajta főleg a népidemokrata országokból kivezényelt delegátusok, de szépszámmal akadtak nyugati társulások Is. A gyűlés záróhatározata — “koexistenciára és építő együttműködésre” hivta fel a nyugati hatalmakat (!) és elítélte az atomfegyverkezésá versenyt. — A fent előrebocsátottak ismerétében ez a nyilatkozat semmivel sem mond többet, mint akár Hruscsovnak bármelyik beszéde. Leigázott népünknek és rabegyházunknak egészen más mondanivalója lett volna Prágában. Vájjon eszébe jutott-e ez a kilenc magyarországi evangélikus delegátusnak? ( x ) A LVSZ VEZETŐI VARSÓBAN A Lutheránus Világszövetség 20-tagú igazgató-tanácsa ezévi ötnapos ülését Lengyelország fővárosában tartotta meg június 27 és július 1 között. A megnyitó istentisztelet a történelmi műemlék Szentháromság-templomban volt, amely a 2. világháborúban súlyosan megrongálódott, hosszú ideig a lengyel kormány tulajdonában állt s csak 1958-ban sikerült restaurálni és újból egyházi használatba venni. Dr. Franklin Clark Fry, a LVSz elnöke vezetfce az ülésszakokat. A tanács tagjai közül csak Lilje hannoveri püspök és D. Ordass Lajos püspök, a LVSz első alelnöke nem volt jelen. Megfigyelőként Varsóba utaztak Magyarországról Káldy Zoltán püspök és Weltkr Ernő esperes. Noha a Gomulka-kormány nem gördített akadályokat az ülés megtartása elé, a varsói rádió nem hagyta kihasználatlanul a propagandalehetöséget és megszólaltatta Káidy püspököt, aki nyilatkozatában nem győzte hangsúlyozni annak “jelentős és fontos” voltát, hogy a LVSz vezetői népidemokrata országban találkoztak. Az igazgató-tanács többek között a következőkkel foglalkozott: 1) előkészítette a Negyedik Világgyűlés terveit, mely 1963. július 30-tól augusztus 11-ig lesz a finnországi Helsinkiben, főtémája: “Krisztus — ma”. (Legutoljára az amerikai Minneapolisban, 1957-ben volt világgyűlés.) 2) jóváhagyta négy afrikai és egy indiai egyháztest felvételét a Lutheránus Világszövetségbe. Ezek: a délnyugatafrikai Ovambokavango Evangélikus Egyház, a délafrikai Zulu-Xhosa- Swazi Evangélikus Egyház, a Nigériai Evangélikus Egyház, a tanganyikai Uzaramo-Ulugunu Evangélikus Egyház, valamint az indiai Arcot Evangélikus Egyház. Az öt egyháztest együttes taglétszáma 217,500 lélek. Velük a Lutheránus Világszövetség 36 országban levő 67 tagegyházra növekedik. 3) a genfi központ jövőévi admimiszbrációjára megszavazott — egy 243.000 dolláros költségvetést. 4) megválasztotta a LVSz főtitkárárának dr. Kurt Schmidt-Clausen 40 éves német lelkészt, aki eddig ideiglenes minőségben töltötte be ezt az állást. Elődjei voltak: dr. S. C. Michelfelder és dr. Carl E. Lund-Quist. — A LVSz Világszolgálati Osztályának igazgatója Bruno Muetzefeldt ausztráliai lelkész lett. A GREIFSWALDI EPIZÓD A .varsói gyűlés után dr. Franklin Clark Fry Keletnémetországba utazott volna, ahová még májusban — a kormány jóváhagyásával meghívták, hogy a híres greifswaldi katedrálisban prédikáljon. — A kommunista hatóságok most váratlanul visszavonták az engetdélyt és a Lutheránus Világszövetség elnökét nem engedték be a Német “Demokratikus” Köztársaságba. (NLC News) (—) Az Egyesült Államok területén az evangllkus diakonissza-nővérek száma meghaladja az 500-at. Főleg kórházakban és szeretetintézetekben működnek, sokan pedig gyülekezeti munkát végeznek. (—) Egyetemes Egyházunk (IJLCA) floridai egyházkerületének közgyűlésén a delegátusok szóvátették a “fokozódó kommunista behatást az ország politikai, társadalmi és gazdasági életében.” A közgyűlés ezért feliratban kéri az egyházait, hogy tanulmányozza a kommunista veszély kérdését s • tanulmány eredményét közölje a lelkészekkel és a gyülekezetekkel. A NYARALÁS NEM PROBLÉMA W Vegye igénybe az ERŐS VÁR & nagyszerű ajánlatát! Aug. 27-tő! (ij saept. 2-ig az Erie-tó partján fti teljes ellátással — csak $24.oo. <vj Családoknak és gyermekeknek kedvezmény!
