Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1961-02-01 / 2. szám

ERŐS VÁR 5. dinávia és az USA egyházaiban. •— A Lund-i Ev. Világ-gyűlés alelnökévé vá­lasztotta. Az egyhá.i iskolák elkobzása körü­li tárgyalások közben, 1948 őszén, ál­lítólagos “valuta-üzelmek” miatt le­tartóztatták és kétévi börtönré ítél­ték. 1950 tavaszán az államhatalom kényszerítésére a.z egyház is megrosz­­totta hivatalától. 1956 október elején, többhónapos tárgyalások után, mind az állam, mind az egyház rehabilitál­ta. i . _ 1956 októberének utolsó napjaiban lemondott a két püspök( akik akkor már több, mint öt éve intézték azi egyház ügyeit. Ordass visszakerült a püspöki székbe s a rangidős püspök ti.ztébe. Egy hattagú de egáció élén résztr ve.t a mínmapohsi ev. Vi ággyülésm 1957 nyarán, ahol ismét aklnókké vá­lasztották. Nem sjkkal utána újaba rálsagba jutott tz allam és az egyház közötti viszony. A hatóságok az egy­­názak megkérdezése nélkül rendeletet oi c_átottak ki, mely visszamenőleg, egyház, vezetők választásához előze­tes á.lami engedélyt követel. Ezen törvény alapján 1958 tavaszán eltávo­lították hivatalából a másik püspök­kel, Túróczy Zoltánnal együtt. Azóta visszavonultan él budapesti lakásában. Egészségi állapota megromlott, az u­­tóbbi évekbon több szívrohama Volt. Skandináv egyházi művek fordításá­val foglalkozik. A magyarországi evangélikusok szá­ma 430,000, az ország lakosságának 4.3%-át teszik ki. T. L. Dr. GERÖ LÁSZLÓT, — lapunk volt szerkesztőjét — és feleségét az űr megajándékozta egy kis fiúval. — Mi is köszöntjük őket azzal a bibliai kívánsággal, hogy legyen kis fiuk “áldás’’ s “növekedjék Isten és embe­rek előtt való kedvességben.” ÚJ MAGYAR KIS LEÁNY érkezett Caracasba, Pósfay György lelkészék házába, — megszületett Pósfay Évike, Zsuzsanna január 22-én. Az Úr ke­gyelme tartsa meg a szülök legtisz­tább örömét s kísérje kegyelmével az újszülöttet és szüleit továbbra is. FELNŐTTEK VASÁRNAPI ISKOLÁJA MÁTÉ EVANGÉLIUMA (Dr. Masznyik Endre nyomán) Máté, a tizenkét tanítvány egyike, v&mszedö volt a Genezáret tava mel­lett. Valószínű, hogy eredetileg Lévi­­r.ek hívták. Ez esetben az ifjabb Ja­kabnak testvére volt. Életéröl keveset tudunk. Az aposto­lok oszlásáig, sőt egyideig még azután is, Judcában működött. Majd, hogy héber, illetőleg héber-arab nyelven vagyis közönséges zsidó nyelven meg­írta evangéliumát honfitársai számára — úgy 64 körül — a hagyomány sze­rint Etiópiába, mások szerint Mace­dóniába, vagy a perzsákhoz ment s mint vértanú halt meg. Állítólagos holttestét 954-ben hozták Szalermóba és sírját még ma is mutogatják. Evangéliumát, állítólag, később gö­rög nyelvre is lefordították, de mi azt ebben az alakjában nem ismerjük. Ez az evangélium, közvetlenül az Ószövetséghez csatlakozva, a keresz­tyén hit történeti alapját jelöli meg, vagyis kimutatja, hogy Jézus az ó­­szövetségi Messiás, a Krisztus. Ez biztosítja a szerkezet egységét. Innét benne a minduntalan való hivat­kozás az ószövetségi jövendölések be­teljesedésére. Nagy előnye ennek az evangélium­nak, hogy Jézus tanításait és mondá­sait terjedelmesen közli, sőt azokat — még időrendi pontosságának rovására is — jobbára egybefoglalva csoporto­sítja-Egyébként az előadás menetében legközelebb áll a Márk evangéliumá­hoz, noha sok van benne, ami Márk­nál hiányzik. A műnek csak első fele tér el Márktól, másik fele egészen e­­gyezik vele. Előadása azonban nem olyan eleven, festői és szemléletes, mint Márké. Ami keletkezési idejét illeti, maga az ösirat igen korán s mindenesetre Jeruzsálem elpusztulása előtt, — Kr. e. 70. — keletkezett, de bizonyos, hogy a kanonikus Máté evangéliumot is is­merték már a II. század végén. (Folytatjuk) „Haragudjatok, de ne vétkezzetek” Efezus 5:26 "re nem is cudoZ haragudni’’ —­­mondta valaki őszinte szeretettel, egy kicsit bóknak szánva a me0á.lap.iást. Lók ez? Azt húzem, nem. Igaz ez? ne rnen.iyirj igaz! Sajnos! Mi m ndnyajan, nemcsak a ‘szel.d emberek, de a heves természetűek is, — nem tudunk haragudni. Sok­féleképpen nem tudunk. Ne.a tudunk: kényelemszeretetből. — Mit izgassam fel magam, — mond­juk. Hányszor válunk így fe’elötlenné. Nem tedunk: gy..v .Ságból — “Én nem szó.ok, végül még nekem lesz bajom.” Milyen könnyen válunk így cinkosokká. Nem. tudunk: el telenségbő . — A szúnyogokat megszűrjük, a te­véket elnyeljük, mert nincs igazi mér­tekünk. Mennyi zavar támad ebből! Nem t idunk: fegyelmezetlenségből. — Elragadtatjuk magunkat. Olyas­mit teszünk, vagy mondunk, amit ké­sőbb m.g kell bánnunk. Nem tuJunk: hiúsígb 1. Mindenki felé “jó fiúk’’ akarunk lenni. Nem tu lünk: 1 I ú erő hiánya mi­att. “Ncmbrják az ice ei ík a feszült­ségeket” — mentegetödzünk. Még ha­ragudni kellene s mi abbahagyjuk. — Hiába haragudtunk. Nem tudunk: m'rtéktelenség kö­vetkeztében. — Már nem kellene ha­ragudni. Eljött az engesztelödés ideje, mi azért tovább tartjuk a haragot, vagyis inkább a harag tart minket a birtokában. Mi tehát a megoldás? Egyáltalában ne haragudjunk? Ezt nemcsak hogy nem lehet, da nem is szabad megtennünk. Isten is haragszik. Nem szeretne igazán bennünket, ha nem haragudna ránk. Eget s földet megrendítő harag­ját a Golgotán mutatja meg a legfé-Nagy emberek tulajdonsága, hogy kevés szóval sokat mondanak; a kis emberek sokat beszélnek és keveset mondanak. (Német közmondás.)

Next

/
Thumbnails
Contents