Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-09-01 / 8. szám
ERŐS YÁR 6. AZ EVANGÉLIUM ÚTJA •‘Élményén a széles világra hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek. (Márk 16:15.) “Leborul előtted a pogányok minden nemzetsége.” (22. Zsolt. 28.) * Az Evangéliumnak a nem keresztyén népek között való hirdetését missziónak nevezzük. Az egyház missziói munkájának alapja, Jézus Krisztus missziói parancsa: ‘‘Menjetek el, tegyetek tanítványokká minden népeket, kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúlak és a Szendéteknek nevében.’’ Az első pünkösdkor kezdődött a missziói munka, amikor Jézus Krisztus elküldötte 'tanit,ványaiénak a Szentlelket. Az első misszionáriusok a tanítványok voltak. Krisztus parancsának engedve először Izrael népéhez fordultak. Amikor azok megvetették az Evangéliumot, akkor kezdtek a pogányok között munkálkodni. A missziói szolgálatira Isten hívja el azokat, kik Jézust üdvözítőjüknek vallják a akik vágyakoznak arra, hogy bizonyságot tegyenek az Evangéliumról. Az Istentől kapott elhívás után fel kell készülni a missziói, szolgálatra. Az egyház azokat, akik felkészültek a miszsziói szolgálatra, misszionáriussá avatja, missziói munka,mezőre kiküldi s imádságával kísérli. A munkaterületen a misszionárius elöször megtanulja a nép nyelvét. Azután kapcsolatot keres az emberekkel és hirdeti nekik az Evangéliumot. Akik kereszténnyé akarnak lenni, azokat tanítják Isten dolgaira. A Jézusban hívőket megkeresztelik. Így keletkezik, meg. keresztelt pogányokból, a missziói gyülekezet. A megkereszteltek közül azok, akiket Isten erre 'indít,, a misszionáriusoknak segítenek az Evangélium hirdetésében, mint evangélisták, lelkészek, tanítók, gyülekezeti munkások. A miszfizíőú gyülekezetek alkotják a missziói egyházat, vagy “ifjú egyházat.” Pogány missziói munka folyik az élő Istent nem ismerő, bálványiszejlemet imádó népek között: Ázsiában, Afrikában, Ausztriában. Mohamedán missziói munka folyik Észak-Afrikában, Közel-Keleten. A mohamedánok Jézust csak prófétának tartják, nem Isten Fiának. Tagadják, hogy ö a világ üdvözítője. Zsidó-missziói munka folyik Izraelben és mindazokban az országokban, ahol nagyobb számban élnek zs|i,dók. A zsidók Jézus Krisztust nem ismerik el Isten Fiának, a Messiás eljövetelét várják. A földünkön lakó emberek 2400 miMió. Ebből: száma Keresztyén 771 millió Felekezeten kívüli 388 millió Hindu 320 millió Mohamedán SÍ 5 millió Konfucse követői 300 millió Buddhista 150 millió Pogány 120 millió Sintoista 25 millió Zsidó 11 millió (Az Evangélium Igazsága) AZ ÉLET ÉS HALÁL KÉRDÉSE EGY HIVŐ SEBÉSZORVOS MEGLÁTÁSA SZERINT 6. Az ember tragédiája Isten az embert boldogságra teremtette. Az ember tragédiája az, hogy a boldogságra teremtett ember nyomorúságba süllyedt és szenvedések martaléka lett. — Az újabb lélektani Irányok mind komolyabban értékelik, sőt gyógyeijárásaik kiinduló pontjává tészik ezt az aggodalmat, illetve ennek az aggodalomnak a leküzdési kívánalmát. Egyenesen alapvető érzésnek tekintik, mely csak néha és rövid időre halványul el, de a sors minden változásánál nehéz szorongások szülőjévé lesz. A bölcseiéit, ii. n. egzisztenciális ága pedig egyenesen a rémületről belszél, amely reátör az emberre és elébe tárja a semmit, ami.be mindenestül bele vagyunk dobva. Az aggodalom és rémület különböző fokozata,ikkaJl és színezetükkel egyetemben a visszáját jelentik a boldogságnak, nyugalomnak, békességes biztonságnak. Kérdések merülnek fel. Honnan a test és léteik tragikus feszültsége A pogány bölcsek ajkáról ugyanolyan fájdalommal csendül feli, mint Isren szentjeinek ajkáról. Hogyan kiáltott fel Pál, az önuralom bajnoka, az akaraterő és önnKgtartóiialtás hőse; ‘‘Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Ment nem azit cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt, amit nem akarok . . . Kicsoda szabadít meg engelm a halálnak a testéből?” (Római tevéi). Másik kérdés; Honnan a feszültség a szellem és a test között? Hiszen a test a szellem alkotása. Isten éltető lehellete a szellem, amit Isten önmagából küldött és helyezett belénk, hogy általa életünk legyen és felruházza minden szükséges képességgel ési hatalommal, hogy az életet élhesse, a testet megépítse és üzemben tartsa. Hogy lehetséges tehát, hogy a test idővel megkopik és elpusztul, hogyan lehetséges, hogy elveszti erejét? és egyáltalában, hogyan válhat restté a test a szellem irányítása dacára, mikor mindenestől általa kft és tőle függ? Mit jelent Jézus szemrehányása és utána kétséget kizáró ténymegállapítása? “Mondá Péternek; Simon alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni? Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok, a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.” (Márk 1.4; 37) Honnan a feszültség szellemünk és lelkünk között? Hiszen úgy viszonylanak egymáshoz, minit a v'itlanylám pában keringő áram annak világosságához. Ügy ébredünk álommá fakult boldogság-párnánkon, mint a költő kegyetlen fantáziájában élő Pókayné, aki kezeit
