Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-05-01 / 5. szám
ERŐS VÁR Májusi gondolatok az imádkozásról “Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozzatok minden időben a Lélek által.” Május 1. Orgonavirágos, vagy fenyőffiatos májusok első reggelén a szerelmes szívek — az én időmben, — májusifát állítottak választottjuk ablaka alá, bizonyságául az ezerszer elmondott vallomásnak; szeretlek. A szeretet (ez esetben a szerelem) út az Istentől rendelt házasság felé. — A házasság azonban csak ott lesz boldog, ahol az Urat megkérdezik; ‘‘Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?’’ A jó házastársért és boldog családi életért állandóan imádkozni kell. Május 1 ■: a munka ünnepe is. A munka isteni parancs; emberi méltóságunk kifejezője, hogy a Teremtő Isten részt adott nekünk is teremtő erejéből. Akik átoknak tekintik a munkát, azoknak kezében átkozottá is válik. Már a régi latin közmondás is erre figyelmeztet; “Óra et labora.” (Imádkozzál és dolgozzál.) Isten nélkül nem lehet áldás a miunkán. A világ nyomorúságát nem szociális olajcseppekkel, sem kommunista ötéves tervekkel, sem osztálygyülölettel lehet megoldani, hanem egyedül a Krisztus szívéből fakadó munkálkodó szeretettel, azaz EVANGÉLIUMMAL. Óra et labora! Május második vasárnapja; anyák napja. Egy felvidéki magyar faluban, a karzatra épített orgona mellől, együk anyák napján, lent, a jobboldali padsorban nem láttam semmi mást, csak a pádon imáira kulcsolt édesanyai kezeket. Az egész padsoron végig megkérgesedett, ráncosbőrű, bütykös, befeléhajlóújjú, a köszvénytől és erős munkától meggyötört, fáradt magyar paraszti a. nyai kezek voltak. Ezt a képet én soha el nem felejtem, hjiszen Talmadge, a nagy angol evangelizátor az ilyen anyákra gondolt, amikor bekiáltotta a világba; “Adjatok nékem ötvenezer Krisztus-lelkű édesanyát és és megjavítom velük a világot.’’ — Ezek az édesanyák Imádkozva dolgoztak és dolgozva imádkoztak, Nem akkor szereted igazán édesanyádat, ha anyák napján megajándékozod öt, hanem akkor, ha állandóan imádkozol érette. Május utolsó vasárnapja hősök napja. Azoké a férfiaké, akik második édesanyjukat; hazájukat,, szülőföldjüket, benne az otthont, a családot, amikor kellett, fegyverrel is védelmezték, híven, becsülettel mindhalálig. Sok célzatos, megtévesztő, hitető beszédet Is hallunk és olvasunk napjainkban a háborúval és hamis békével kapcsolatban. Ezekkel szemben az igazi keresztyén tanítás; 1. Mindaz, aki vallja, hogy a közösségek életének forrása az egyénben van, az tudja azt |iis, hogy a közösségeket alkotó ember háborús természetű. A háború az ember természetéből folyik. 2. Ezért mondja Jézus (Mt. 24; 6) “Hallotok háborúról . . . mind ennek meg kel! lennie ...” Nem Isten akarata a háború, hanem az emberi bűnös természet miatt szakadt ránk. Ahhoz, hogy ne legyen többé háború; el kell múlnia ennek a világnak, meg kell halnia az embernek s újra kell megszületnie. A háborúnak csak akkor lesz vége, mikor az Élet fejedelme visszatér erre a földre dicsőségével. 3. Addig pedig irtani kell azokat a bűnös okokat, amelyek a háborúkat újra és újra felidézjiik. Ha háború szakad reánk, azt hittel kell elviselni, nem az ellenség megsemmisítésére, hanem az ellenséges háborús akarat megtörésére törekedve, nem pusztítás, de a megszerzendő békesség céljával. A békességért sokat, kitartóan és élő hittel kell imádkozni! , - dr -/ SZÉCHENYI a próféta Fejét nem a csatákat nyert győztes hadvezérek dicsőségből font babérkoszorúja övezte, alakját nem a politikai népszerűség tömegeket mozgató hullámverése emelte magasba és mégis Széchenyi István gróf, Kossuth szavaival ; “a legnagyobb magyar”. Mondhatnánk így is; a legnagyobb magyar próféta. Széchenyin végbement a tékozló fiú csodája. Elveszett és megtaláltatott. — Elveszett fiatalkorának beste táelket ölő bűneiben, csak magának élő önzö élettékozlásban és megita'láltatott rajongó nemzetszere tettének tüzében megtisztultál!. csak hazájának élő áldozatos szolgálatban. A nemzet teljes elszegényedésének, eladósodásának, milliók isktíla és műveltség nélkül való tengödésének, a nemzetihalál látomásának idején hangzott fel Széchenyi kiáltó szava a magyar pusztaságban. A bírálatnélküli, önmagának tetszelgő hazafisággal szemben nemzetének szemére vetette elmaradottságát műveltségben, anyagiakban, szellemi javakban. Hirdette annak az alkotmánynak igazságtalanságát, amely csak pár ezer kiváltságosnak ad minden jogot, a parasztok millióit ellenben elnyomásban tartja. Hirdette az önjismeret, a nemzeti bűnök meglátásának, meg. bánásának és s bűnökből való szabadulásnak elengedhetetlen szükségességét. Széchenyi “Hitel’’, “Világ”, “Stádium”-a századokra adott a nemzetnek szociális, műveltségű, gazdasági programot. Áldozatkészsége; egész évi jövedelmének, 60 ezer forintnak felajánlása a Magyar Tudományos Akadémiának vetette meg az alapját. Prófétai hitével vallotta; “A múlt elesett hatalmunkból, de a jövendőnek urai vagyunk.’’ — A politika az ö meghatározása szerint;
