Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)

1959-07-01 / 7-8. szám

1 1 gásböl várhatunk egyedül eredményt. Fájdalommal tapasztaljuk, hogy a “Tre­­uga Dei” a 'római kát. egyháznak nem kell. Pedig az egész keresztyénség ér­deke azt kívánná, hogy addig fogjanak össze a kér. táborok, míg a spanyol­­országit sájnálaltos tűz más helyeken is ki nem gyullad s mein támad Krisztus népe ellen. Sajnálatra méltó az is, hogy államkormányzatunk még most Is ta­ii. Ha nem lettek volna akkor a késöbhj százaidok folyamán is a keresztyénség­­nek ilyen szószólói, ha nem lettek vol­na olyanok, akik Krisztusba vetett hitük alapján “politizálnak”, a világ égető kér­déseire az evangéliom szellemében Krisztus erejével keresve a gyógyulást, akkor ma nem lennének keresztyén egy­házak. A Sátán húsz évszázadon át hiába próbálja elnémítani a keresztyénséget egyszer üldözéssel, máskor türelmesen taktikázó elviilági ásítással. Több kisebb­­nagvobb csatározást megnyerhet, de a végső győzelem Krisztusé. Nem az számít sohasem a keresztyén­­ség ügyénél, hogy mennyien vannak mel­lette, hanem, hogy akik mellette vannak, mernek-e keresztyének lenni, mernek-e Krisztusért szólni s Krisztus ellenségeivel szemben soha el nem né­­mulni. Tjelhetünk mint keresztyének ki­sebbségbe®, nem vehetnek bennünket semmibe, de kénytelenek velünk szá­molni, ha Krisztus ügyének nem néma elhallgatói, hanem annak bátor szó­szólói leszünk. Gondoljuk el, ml lenne, ha mérnénk bátrain szólni minden ke­resztyén erkölesiség ellenes bűnnel szemben. Ha mernénk szólni, mint ke­resztyének a nagyvárosok gangsterei elkövette bűnök palástolása ellen, ha mernénk szólni az unionizmus zsar­noksága, a nagytőke kielég'theteflen kapzsisága, a különböző közhivatalok­ban elkövetett visszaélések, a nyilvá­nos iskolai nevelés vallásos közöm­ERŐS VÁR nácstalan és gyermekes tartózkodással nézi el a íeflekezetközi viszonyok elmér­gesedését és az országos törvényeket és a magyar társadalom rendjét is egy felekezet hataknaskodásánaík szolgáltat­ja ki: a irómtai katolicizmusnak.” A magyar kér. egységnek egy másik nagy ítjkadálya volt a gyűlölködő feleke­zeti nevelés, oktatás, amellyel beleéget­ték a Tóm. kát. ifjúságba és közvéle­bössége, az elaggottak, szegények, az elmebetegek részébe létesített intéz­mények elégtelen száma, a családi otthonok erkölcstelenségek okozta szét hullása ellen. Mp, tenne, ha mindezek s az itt el nem számlált többi bűnök ellen a krisztusi erkölcs alapján szét mernénk szólni. Mennyire más világ lenne. Mennyire több lenne a keresztyénségünk súlya, befolyása, átalakító, boldogabb világot teremtő ereje. Valaki azt mondotta, bogy "hét halá­los bűne van a mai társadalomnak”; — ezek a következők: istentisztelet áldo­zat nélkül, politika elvek nélkül, gaz­dagság munka nélkül, élvezet lelkiisme­ret nélkül, tudás jellem nélkül, üzlet erkölcs nélkül, tudomány emberiesség nélkül. ~"i~1 Ezekhez még egyet hozzátehetünk: bit szavak és cselekedetek nélkül. És ez utóbbi a legrosszabb, mert a hit szavak és cselekedet nélkül hialott. A szólni! nem tudó, nem akaró, nem merő, néma keresztyénség, halott keresztyén­ség. Amikor a főtanács tagjai látták Pé­ternek és Jánosnak a szólásban való bátorságát “meg is Ismerték őket, hogy Krisztussal voltak.” Ez a felismerés megzavarta, megfélemlítette őket s ezért el is bocsátották a két tanítványt. A fel­támadott Krisztust látták bennük. Az 6 jelenlétét érezték meg. Ezért töltötte el az üldözőket félelem. Érezték, hogy Pétert és Jánost méghünttthetik, ki is végezhetik. Ez azoban nem oldja meg a kérdést, mert 5. rnénybe, hogy a magyarság szenvedésé­nek föoka a reformáció, mert a közép­kor egységes váltását megbontotta és ex cathedra kijelentették, hogy a ma­gyarság csak akkor lesz újra, erős, ha újra egyvallású lesz, azaz római kato­likus. Ugyanezt a tételt a protestánsok viszont megfordítva hirdették feleletül, f Folytatjuk) — dr — Jézus és az ő ügye tovább él. Ezen az úton, hogy követőit kiirtják, nem szabadulhatnak meg tőle. Ez a vjilág megölhette, vértanú halál­ba küldhette a keresztyének ezreit, akik az ö Uruk, Krisztusuk ügyében szót mertek szólni. Megszabadulhattak tőlük, de nem szabadulhattak meg Krisztus­tól, akinek nevében ők bizonyságot tet­tek. Krisztus tovább él azoknak a szivé­ben, életében, akik hitükkel látják és hallják öt, fí beszól rajtuk keresztül és a világ kénytelen erre figyelni. — Lehet, hogy gyűlöli Krisztust a vjilág, de kénytelen meghallgatni, amit mond. ő nem némítható el sohasem! Ha keresztyén vagy, mit mondasz Krisztusról? Nemcsak ajkaddal, hanem életeddel. El tudja mondani a világ ró­lad, hogy te is Krisztussal voltál, hogy a te szemedből is Krisztus szeretőiének a fénye világít, hogy a te szavadból Is Krisztus üzenete hallatszik? Jogodnak és kötelességednek érzed-e, hogy mint Krisztusban hivő keresztyén, hited alap­ján szólj hozzá, a világ égető kérdései­hez és foglalj állást azokban? Ne feledd: az, hogy olyan kevés ke­resztyénség van a mi világunkban, en­nek egyik fő oka, hogy a hívő keresztyé­nek olyan keveset “politizálnak’’, szól­nak Krisztusról a közéletben és olyan keveset tesznek érte a világban. Ne maradj soha, sehol néma keresz­tyén, — hanem légy mindig és minden­hol a keresztyénségnek bátor szószólója, így segíted Krisztus zászlaját, Isten ügyét végső győzelemre. A NÉMA KERESZTYÉNSÉG írta: A s b ó t% Gyula “Mért nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.” (Cseil. 4:20.)

Next

/
Thumbnails
Contents