Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-03-01 / 3. szám
amerikai Evangélikus elet — Vol. XXIII. Évfolyam — 1959. MARCH — No. 3. szám — HA NEM VOLNA HUSVfiT Életünk áldásait sokszor csak akkor becsüliük. amikor már elveszítettük azokat. így sóhajtjuk vissza betegségben az egészséget, rabságban a szabadságot, hontalanságban a szülőhazát. Vájjon mit sírnánk vissza, ha húsvét nélkül kellene élnünk? Pál apostol! a fent jelzett igékben felel erre. Először is: "Ha. pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk.” Húsvét nélkül igehirdetésünknek nincs isteni szavahihetősége, elfogadthatósáqa, értéke. Az csak hiábavaló emberi fecsegés. De, ha az egyház igehirdetése hiábavaló, akkor hogva.n tarthatott mégis 2000 éviq? Akkor régesrégen meg kellett volna szűnnie. Akkor ma egy evangélilom-nélküh világban élnénk. Milven világ lene ez? Nem lennének keresztyén egyházak, nem lenne Krisztus tanítása, az Ő nevében mondott imádság, nem lenne Biblia, Miattvánk, Hegyi Beszéd, nem lennének keresztyén művészetek, vasárnapok a pihenésre s az Úr imádására. Ha a Krisztusról szóló evangéliom hiábavalóság, — akkor mindaz, ami vele bármiféle kapcsolatban van, szintén értéktelen semmiség. Akkor ez a mi világunk üres, céltalan világ... Ha a világtörténelem alakulását semmiképpen sem befolyásolhatta volna a feltámadott Krisztus evangélioma, akkor ma hol lenne az emberi kultúra, civilizáció? Gondoljuk el, hova süllyedne az emberiség lelki, szellemi, erkölcsi, gazdasági életszínvonala, ha az istentelen kommunizmusnak sikerülne az egész világon megszüntetni a keresztyénség befolyását, ha, mindenütt az evangéliommal homlokegyenest ellenkező kommunista tanításnak szabadon megérhetnének a gyümölcsei Mi lenne, ha a pogány kommunizmus mindenütt az erkölcs helyébe az erkölcstelenséget, igazság helyébe a hazugságot, szabadság helyébe a zsarnokságot, szeretet helyébe -a gyűlöletet tudná meggyökereztetni? Ha, Krisztus fel nem támadott, — akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de akkor hiábavaló a tiszta erkölcsiség, az igazság, a tisztesség, a béke, a reménység, a szabadság s a demokrácia. Ha nincs húsvétja ennek a világnak, akkor nincs evangélioma sem, de akkor az evangéliom áldott gyümölcseit sem élvezheti. Akkor olyan lelket ölő sívár pogány kultúrában lennénk kénytelenek élni, amelyben semmi helye sincs az élet legszentebb, legszebb értékeinek. De, ha Krisztus feltámadott, akkor viszont az erkölcstelenség, a jogtalanság, a becstelenség ai hiábavaló: akkor a zsarnokság, a kommunizmus hiábavaló. Akkor a feítámadt Krisztus evangélioma minden gonoszt legyőző, minden bűntől megszabadító, s minden sötétséget elűző hatalom e világban. Msáodszor Pál azt írja — Ha Krisztus fel nem támadott, akik Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek." Ha nem volna húsvét, ha Krisztus nem támadt fel, akkor mindazok, akik abban a hitben haltak meg, hogy Krisztus számukra is legyőzte a halált, nem a mennybe, hanem a pokolba jutottak. Akkor az ő hitük őnámitás volt s ugyancsak az a mi hitünk is. Ha Krisztus nem támadt fel, akkor Pál szerint, hiábavaló a. mi hitünk, még bűneinkben vagvunk. Ha az egvháznak a feltámadott Krisztust hirdető tanítása, kigondolt gonosz hazugság, akkor ennek a világnak egyetlen életben tartó reménvsége a kiábrándultság keserű füstjeként oszlik szét. Pál apostol így tanít tovább: "ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” Egy a Marx, vagy Lenin tanításából kiábrándult kommunistának még csak marad reménysége, mert hihet más, igazabb, jobb tanításban. De. ha nekünk, keresztyéneknek kellene arra rájönnünk, hogy a húsvéti evangéliom, amleyben szilárdan hiszünk, szemfényvesztés, akkor semmi más reménységünk sem maradna, nem tudnánk semmiben sem hinni többé. Nem a világ leg-szerencsétlenebbjei lennénk-e? De nemcsak mi, hanem az egész világ szerencsétlen lenne akkor. Kívánnar-e valaki egy olyan világban élni, amelyben a keresztyének csak egy halott Krisztus követői s így semmi befolyásuk sincs a világtörténésre? Kívánnának-e az emberek egy ilyen, húsvétnélküli, pogány világban élni? Pál apostol mindezeknek az el(Folytatás a következő oldalon) t r
