Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
6. ERŐS VÁR A halál árnyékának völgyében Járó ember Isten hatalmára és Krisztus győzelmére tekintő hitének megváltása ez az ének. Keletkezésének körülményeit jól ismerjük: 1651. február 26-án délután Gerhardt barátja (Johann Berkow berlini lelkész) halottat kísért a temetőbe. A temetésből visszatérőiben hirtelen összeesett és így kiáltott fel: — ■‘istenem, segíts!” Szélütés érte. Temetésén az alapige Róma 8, 31 volt. Temetéséről hazatérve írta Gerhardt az éneket. Barátja halála miatti szomorú ságát áttöri az a bizonyosság, hogy keresztyén ember halála nem ad okot a kétségbeesésre. Az a bibliai ige, amelynek alapján Gerhardt az éneket írta, Melanehtor. halálos óráján is elhangzott. Luther halálát követő viták igen megtörték ezt a csendes embert. 1560. április 19- én haldokolva ezt mondotta: “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk ?” Megkérdez ték, kíván-e valamit? így válaszolt: “Semmi mást, csak a mennyet.” Mélyet sóhajtott s az úrnál volt. Száz esztendővel ezelőtt Auberlen faaseh professzornak néhány órával a halála előtt ezt mondotta egy barátja: "Krisztus tanítványai Mesterük útján járnak: először halál és sír, azután a feltámadás és mennybemenetel.” A haldokló erre így válaszolt: “Hála Istennek, nem érzek halálfélelmet és Gerhardt Pállal tudom mondani: ‘‘Ha Isten velem van, ki lehet ellenem? .. ’’ Ugyanezen az éjjelen, az utolsó órán így kiáltott fel: “öröme van szívemnek ..." — Szelíden halt meg, menynyei Atyja csendben vezette haza. (Róma 8, 38-39): Milyen kevesen imádkoznak reggel. Ha a gyerektől a reggeli imádság felől érdeklődünk, 20 közül 2-3 emeli fej a kezét. A felnőtteknél még rosszabb az arány. Elszoktunk a reggeli imádságtól s ez meglátszik egész napunkon. Ez az ének újból megnyithatja a néma ajkakat. Az ének 1647-ben jelent meg. Németországban hamar elterjedt, mindenütt énekelték, szinte “népdallá” lett. Röviddel a megjelenése után így ír egy ismeretlen: "Becsületes keresztyén szívnek ezt az éneket kell énekelnie Istenének magasztalására, amint felébred.” Száz esztendővel régebben halt meg B. K., egy hívő, de nagyon szegény szabó. Két esztendővel halála előtt szélütés érte s a bal keze megbénult. Mesterségét nem folytathatta tovább. Közel volt a legsúlyosabb kétségbeeséshez, állandóan feleségére, három gyermekére, szegényes kunyliójára gondolt. Hirtelen eszébe jutott az ének utolsó verte, amelyet eddig is elimádkozott, reggelenként: ‘‘Add rám ma is áldásod . ..” Megerősödött szívében az Isten gondviselő szeretetében való hit és súlyos megpóbáltalását kész volt türelemmel magára venni. A lelke megtelt bizalommal, hogy Isten nem hagyja el. S valóban: naponként tapasztalta Isten áldását. Barátai maguk is szegények voltak, de a saját szájuktól vonták el a falatot és úgy segítették. A szabó örömmel vallotta: "Csak most ismerem meg Isten hatalmát és sze retet ét.” Élete utolsó éjszakáján, ezzel az énekkel az ajkán indult az Isten elé. (Zsolt. 5, 4.). Aki Krisztusban megismerte Isient. az Isten hatalmának és szeretetének bizonyságait a természetben is megtalálja és imádságra készteti az elcsendesedő erdő, vagy a leszálló éjszaka. Ilyen volt Gerhardt is. Ez az éneke olyan, mint imádságra hívó estéli harangszó. Az éneket berlini tartózkodása idején írta. A városka lakosainak száma ekkor alig 6,000, az erdők helyenként a városkapuig értek. Este, a napi munka befejezése után, nagyon szeretett sétálni. A világ Urának a teremtményein keresztül is volt szava a költőhöz. Az éneket a nép hamar megkedvelte: mesterkéletlenül egyszerű, mély kegyesség található benne, amely közlel áll a nép leikéhez. Talán minden evangélikus énekeskönyvben megtalálható. Egy-egy versét tanítsuk imádságként gyermekeinknek. Különösen a 7. vers alkalmas erre. Sz. E. 5 éves kislány élte át legjobban jelentését. Anyja lefektette, imádkozott vele, mire a kislány megkérdezte, hogy a Sátán hogyan árthat a gyermekeknek. — Anyja arról beszélt neki, hogy minket állandóan veszedelmek vesznek körül, amelyeket nem is sejtünk s amelyek ellen csak Isten oltalma az egyedüli menedékünk. A ház elcsendesedett. Az éjszakai csendben hirtelen levált a kislány ágya fölött a menyezet egy darabja és nagy robajjal a szobába zuhant. A szülök rémülten ugrattak fel, de a kislány nyugodtan aludt tovább. Agya körül törmelék és ö mégis sértetlen. (Zsolt. 4,9.) Az „ERŐS VÁR” mint az amerikai és kanadai magyar evangélikusok hivatalos lapja, — több éves szünet után — a múlt ősszel újból megkezdte szolgálatát. Kiadóhivatalunk megküldte az Erős Vár eddigi megjelent számait valamennyi gyülekezet híveinek és a szórványban élő testvéreinknek. Kérésünk csupán az volt, hogy évi 2 dolláros előfizetésükkel legyenek a segítségünkre és amellett hitvallásukkal, hogy olvassák és terjesztik lapunkat, álljanak az élő Ige írásbeli szolgálatára. Kérésünk sok helyütt megértésre és meghallgattatásra. talált, és az Erős Vár büszke arra, hogy sok magyar evangélikus megtalálta az új hazában is a keresztyén ideál vezette utat és bizonyságot tett arról, hogy Krisztust választotta mintaképül. De még mindig sokan vannak, akik érzéktelenül rohannak el az egyházi sajtó szolgálata mellett és akiket még ma. sem érintett meg a reá váró új feladatok szelleme. Az Erős Vár őket is szolgálni kívánja a reá váró feladatok és kiadások árán is. Ezért lapunk mai száma mégegyszer bekopogtat valamennyi olvasónkhoz, de februártól kezdve már csak azokhoz szól a hangja, akik ezt a szót meg is akarják hallani . .. Természetesen, ez nem azt íelenti, hogy elfelejtettük, vagy magukra, hagytuk őket, — NEM, mert az Egyház — az Erős Vár nélkül is, — feladatának tartja a segítséget keresők, a nélkülözők, az Igére és a földi kenyérre éhezők támogatását. Az egyház kapuja mindig nyitva, áll, és várja őket, mint ahogy ezt tette Amerikába, vagy Kanadába érkezésük idején és azóta is. Az egyház Krisztus teste, amely egyformán magához ölel szegényt, (Folytatás a 7. oldalon) GERHARD T-fi V
