Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-09-01 / 9. szám
ERŐS VÁR 3. (Folytatás az előző oldalról) ként kapcsolták s fűzték össze a résztvevőket: a bűnös embert a megbocsájtó Istennel. így érte el igazi és végső célját a konferencia, így vált mássá, meghitté, széppé és felejthetetlenné ez a találkozás. Ezt a célt szolgálta minden előadás és valamennyi megmozdulása a konferenciának! Nem vált egyoldalúvá a program-vezetés, mert lélekben és valóságban mindenki résztvett benne. Az előadók közvetlenül, a hozzászólók és hallgatók pedig az elhangzottak alapján kapcsolódtak bele a konferencia menetébe. Így kísértük végig Ábrahámot a csillagos éjszakában, így követtük Ábelt a rengetegben, álltunk meg a hamis oltárok körül s döbbentünk rá, hogy ki a mi Urunk, Istenünk s mit jelent számunkra Krisztus,: az út, az igazság és az élet, s az előadóval együtt kérdezzük önmagunkat: Te is azok közül való vagy, akik a küzdő egyház él(Neve az új amerikai bélyegsorozatokon ismét milliók szeme előtt van, mint a “szabadság bajnoka’’. Róla beszélni és tőle tanulni sohasem tudhatunk eleget. Hazátlan magyar evangélikusok: emlékezzetek nagy Elődötökre s kövessétek őt az istenfélelem és hazaszeretet latiján.. Csak szívbemártott tollal lehet írni róla. Könnymámoros lesz a szemünk és muzsikál a vérünk, ha reá gondolunk. Arcképét ott láthatjuk házainkban s az édesanyánk a dajkanótáival együtt ringatta szívünkbe a nevét. Költemények ezre, dalok szárnyalása, utcanevek felkiáltó mementója, szobrok eszmévé gyúrt érce és márványa zengi nevét és minél messzebb rohan életkorától a történelem véres szekere, annál magasztosabban néz reá vissza tekintetünk, mint a vándor az égbemeredt hegyóriásra. Mert Kossuth Lajos az örök magyar. Élete, verítéke, imádsága és átokzendülése az örök magyar szíve jaját, harcát, reménységét és esettségét foglalta halhatatlan élethivatásba. Kossuth a magyar sorsközösség szobra, mindig van mondanivalója és zengése) mint a tető kovászai, vagy ellenségei akarnak maradni és vájjon útitársunkként az élő Igében jelenlévő Krisztust visszük-e magunkkal? A feleletet mindenki önmaga adta meg a konferencia végét jelentő bűnvallomásban ... Abban a bűnvallomásban, amely a megnyitó istentisztelettől kezdődően a záró-áhítat alapigéjéig: “Elmenvén széles e világra”, ott érlelődött mindnyájunk lelkében és adta meg az ajándékát és értékét annak az igazi találkozásnak, amikor Isten kegyelméből az Ür asztalához járulhattunk és valóban Vele lehettünk, öt hoztuk magunkban a konferenciáról s vittük ki az életbe, hogy tanítása, kegyelmi eszközei legyenek az útmutatóink, — a következő évi országos evangélizációs konferenciáig, — amikor szeretnénk újra leborulni aa ő lábai elé és megpihenni keresztje és kegyelmi forrása tövében, hogy valóban hithfi magyar evangéllikus keresztyének tudjunk maadni Amer kában is (dr. g. 1.) mondabeli Memnon-szobornak: akár reánk süt a nap, akár vihar paskol bennünket Kossuth nevezte el Széchenyit a legnagyobb magyarnak s mi nem tépjük le ezt a babért Széchenyi borult homlokáról: Kossuth Lajos kedvéért...., — hogy néki a mi szívünkban mindig igaza legyen. De a világ szemében Kossuth Lajos a legnagyobb magyar. A legismertebb magyar is, mert megfordult az egész világon és akik látták, hallották, azoknak szemében feledhetetlenné szépült s szellemének ellenállhatatlan fensége reáeszméltette a világot az ismeretlen magyar népre, Kossuth Lajos népére. Mikor Massaryk, a nagy cseh fanatikus elindul amerikai útjára 1918-ban, hogy agitációjával megteremtse a' csehiszlovák államalapítás politikai légkörét, akkor mindenhol -szembetaláfja magát Kossuth Lajos halhatatlan emlékével s ha a politikusokat meggyőzi is, az amerikai nép előtt úgy áll Kossuth Lajos, mint a sza badság európai Washingtona s Lincolnja. Kossuth a leghívebb magyar, akit a leverés sem tipor le, kinek idegeit nem zsibbasztja öngyilkos tétovaság, hanem 92 éves korában is, utolsó szívveréséig dolgozik népéért. Nem Hübele-Balázsféle magyar, nem kapaszkodó pollitikus, nem úri passzióból honatya, hanem Isten kezéből kikerült műremek, kinek minden emberi vonása, erénye és hibája, szemlélete és álma, multbanézése és jövökeresése egy az örök és igaz magyarsággal. Zarek Ottó, késói osztrák életrajzkutatója és regényírója észre sem veszi hogy munkája közben beleszeret ebbe a szellemóriásba. — Azt mondja Kossuthról: egy nép szerelmese. A magyar nép még ennél is magasztosabb hitvallást tett róla és úgy hívja, hogy: Kossuth apánk. Nemes ember, de a nép mondja ezt róla. Ennél szebb szobrot még nem emelt egy nép sem gyermekének, amikor azt apjának keresztelte-i. -r. V endéglelkészek HIRDETTÉK AZ IGÉT A CLEVELANDI TEMPLOMOK SZÓSZÉKEIN Az evangélizációs konferencia részt vevői vasárnap délelőtt közös istentiszteletre beutaztak Clevelandba Az East Sideon Nt. Varga László, newyorki lelkész magyarul, Nt. Markovits Pál Pittsburgh! lelkész angol nyelven, tartott igehirdetést. A West Sideon Nt. Ormay János bethlehemi lelkész prédikált — mindkét istentiszteleten. Az istentiszteletek keretében a h'vek a kegyelem asztalához járultak. — Az igehirdetök osztották az Ürvacsorát, az East Sideon Nt. Brachna Gábor, a Westen pedig Nt. Juhász Imre segédletével. SZERKESZTŐI ÜZENET Az Erős Vár szerkesztősége úgy döntött, hogy a jövőben még jobban kiépíti előfizetőivel és olvasóival a személyi kapcsolatot. Ezért arra kéri a magyar evangélikusokat, hogy problémáikról, kérdéseikről tájékoztassák a szerkesztőséget. Ha ezen az úton is megtaláljuk egymást, a hozzánk fordulók lapunk — ’’Szerkesztői üzenet” rovatában megkaphatják a választ. “Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem.” (Zsol, 38:22.) KOSSUTH LAJOS
