Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8. szám
ERŐS VÁR 3. A FEHÉR, AZ NÁLUK FEKETE...- DEZSÉRY “KIÉRTÉKELI’’ AZ ESEMÉNYEKET . . . EGY RÁDIÓKOMMENTÁTOR IGAZI ARCA -ORDASS LAJOS Az építés fontos, nagy és szent feladat. Az emberi gyarlóság és az idő csak rombolni tud. Akik ép'tenek, azok szembenéznek ezzel a folyamattal és megpróbálják azt megállítani. Nekik köszönhetjük, hogy a föld még nem lett sivataggá, vagy áthatolhatatlan dzsungellé. Nem mindenki mer ilyen feladatra vállalkozni. Sokan a meglevő fenntartásának a munkájával is megelégesznek és azt hiszik: ha ilyesmiben foglalatoskodnak, hű sáfároknak bizonyultak. Pedig csak az építő az igazán hű sáfár, mert csak az ilyen folytatja Ura munkáját. Ezért nevezhetjük az építés munkáját istenes szolgálatnak — A Gonosz rombol!, áskálódik, megront, az Isten teremt, alkot, megújít. Sok esetről tudunk, mikor maga az trr parancsolja meg az építést Ezért nevezhetjük az építőket az Isten munkatársainak. A magyar nép első királyát “országépítő” jelzővel szoktuk megtisztelni. Amikor ezt tesszük, kifejezzük azt, hogy népünk életében végzett szolgála(Legutóbbi számunkban ismertettük Ordass püspök elmozdításának hátterét — Nyilvánvaló, hogy a történtekkel végétért a magyarországi evangélikus egyház függetlenségének egyik rövid korszaka s visszatért a minden eddiginél szigorúbb állami ellenőrzés.) « A Déli Evangélikus Egyházkerület Tanácsa június 24-én gyűlést tartott. — Azon dtzséry László hosszabb beszédet mondott, melyben önmagát próbálta igazolni, az egyház félreállított vezetőit pedig úgy igyekezett jellemezni, hogy azok “ellenforradalmi” banditák és a nyugati imperialisták bérencei. Húsz nevet meghaladó vádlistája egyenesen az AVH figyelmébe kínálkozik: — íme, ezek azok a veszélyes papok, akiket jó lesz szemmel tartani, de mindenesetre, nem ártana internálni tát fontosnak, nagynak és szentnek tartjuk. Hálásak vagyunk az Istennek, hogy öt adta nékünk és köszönetünket évenként legalább egyszer kifejezésre is juttatjuk. De, vájjon tanulunk-e István király példájából? Merünk-e magunk is építőkké válni, vagy pedig semmittevésünkkel a Gonosz munkatársaivá válunk, esetleg a megőrzés és a meglévő fenntartásának reménytelen munkáját merjük csak végezni? Indítson minket István királyra való emlékezésünk az építésre és véssük a szívünkbe mélyen az eredményes építő szolgálat alapvető törvényét, amely az ö vezércsillaga is vdit, és amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy magyarok maradhattunk és keresztyének lehettünk: “Ha az tir nem építi a házjat, hiába dolgoznak azon épitöi.” (127. Zsolt. 1.) P. Gy. “Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek.” (János Ev. 13:35.) őket. — A magyar evangélikus egyház történetében példa nélkül álló megnyilatkozás volt ez: megdöbbentő és szégyenteljes. Rágalmak, valótlanságok és inszinuációk hemzsegnek minden mondatában. Dezséry beszéde végén nagylelkűen bejelenti, hogy: lemond a püspökségről. Nyugodtan lemondhat, — a mór megtette kötelességét ... teljesen kiszolgálta nemzetgyilkos urait! A budapesti ‘‘Evangélikus Élet” c. lap július 6-i száma, úgylátszik, külön papír-kiutalást kapott (énekeskönyvekre és bibliákra nincs elég papír), hogy a marxista dialektika e csúcsteljesítményét szóról-szóra közölhessék, három és fél sűrűn szedett nagy oldalon. Ez az Erős; Vár kéthónapi teljes kapacitása lenne. Dezséry beszédének egyetlen mondatát idézzük, amikor azt a tételét bizonygatta, hogy azok politizálnak valójában, akik azt akarják, hogy az egyház ne poltitizáljon: “Ha az nem igaz, akkor körülbelül semmi sem igaz abból, amit én most itt elmondtam!” Ezzel az egy mondattal minden további nélkül egyetértünk. J. I. IBOLYÁCSKA Szólt a fenyő: “Ibolyácska, minek neked zöld levelek, lila szirmok szép ruhája ? Hús hajnalon Napra vágyva, minek sírnod harmatcseppet ? Mondd, ki látja büszke fenyő törzse mellett a te rejtett szép arcodat s dús virágú bokrok alatt harmat-könnyes fájdalmadat ? Szólt a kicsi Ibolyácska: “Isten látja!” N. S. “Az igaz ember pedig hitből él.” (Zsid. 10:38.) AZ ORSZÁGÉPITő 4.v MEGEMLÉKEZÉS ISTVÁN KIRÁLYRÓL
