Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
4. ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról) dés: tehetünk-e mi valamit ebben a kérdésben ? “— Jobb, ha nem akarunk tenni semmit sem. Legyünk magunk olyanokká, hogy rajtunk keresztül a magyar evangélikus nép lelkisége bontakozzék ki a maga, Istennek tetsző életével. Ez azt jelenti, hogy ne programmal, hanem a keresztyén életünkkel bizonyítsuk be a hazai magyar levangélikusság értékét és imádságban kérjük állandóan Isten erejének beáradását az emberi szívek lelkiismeretébe.” Nagyon szomorú témához kerültünk ebben a rövid beszélgetésnek szánt találkozásban. Mivel azonban mindanynyiunkat érdekel, azért íródott le ez a beszélgetés. Az őszi konferenciát pedig, szinte elfelejtettük. Holott, talán éppen ezért lesz nekünk nagyon fontos a találkozás. Saját gondjaink és nemzetünk súlyos problémáinak felkorbácsolt tengerére Krisztus keze inthet békességet. Jó lesz együtt lenni, jó lesz önmagunkkal kissé rendbejönni, de mindenek fei'ett, jó lesz Istennel találkozni a. konferencia meghitt, békét és pihenést hozó drága találkozásában. < + ) A MAGYAR ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE- A MAGYAR REFORMÁCIÓ ISKOLÁI — Azok, akikre Isten a magyar reformációt reábízta, nagyon világosan látták az egyházi iskolák fontosságát. A magyar reformátorok nemcsak igehirdetők voltak, hanem koruk legnagyobb nevelői és tanítói is. Kopácsi Istvánnak, a sárospataki fe-ER,0S#W AMERIKAI EI44NGÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio ERŐS VAR — (MIGHTY FORTRESS) — Monthly — * JULY 1958. No. 7. (11.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council rencesek utolsó házfőnökének, amikor a szerzetből kilépett, az volt az első dolga, hogy a kolostor épületében iskolát szervezzen. Erdösi Sylvester János sárvári és debreceni rektoroskodása jelentős része volt reformátort szolgálatának. Eszéki Imre neves középfokú iskolává fejlesztette ki az addig jelentéktelen tolnai plébániai iskolát. Szegedi Kiss István, mint pedagógus, oly hírnévre tett szert, hogy a Tiszántúlról hívták meg a tolnai iskola igazgatójának. Stöckel Lénárt a Szepességet, — Honterus János pedig az erdélyi szász földet az európai kultúra fontos gócpontjává teszik. Amerre a reformátorok jártak, nemcsak a gyülekezeteket szerveztek újra, hanem a régi plébániai iskolákat is az evangélium tanításának szolgálatába állították. A 15. századbeli Magyarországon minden plébánia melltett volt iskola. A 16. század háborús zavarainak következtében ezek nagyrésze megszűnt s csak akkor nyíltak meg újból, új szellemmel és új célokkal, — mikor megújult a gyülekezet hite és, élete. — * 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio Subscription: $2,00 a year SECOND-CLASS MAIL PRIVILEGES AUTHORIZED AT CLEVELAND, O. A városi iskolák vezetését, az evangélikussá lett városi tanácsok, evangélikus tanítókra bízták és legtöbbször a kolostorokat használták fel iskolai célokra. — De az iskolák alapításából a föurak is kivették részüket. A Percnyiek a sárospataki iskolát veszik pártfogásba, Nádasdy Tamás újszigeten nagy költséggel iskolát alapít, a felvidékiek közül a Görgeyek, Horváthok, Máriássyak birtokaikon udvari iskolákat létesítenek, tanítókat javadalmaznak, s ezekben az iskolákban nemesek és jobbágyok gyermekei együtt tanulnak. -— Az eperjesi iskola újjáépítésére a Keczer család tízezer, a Tárkányi-család kilencezer, Vitnédy István hétezer forintot adományoztak, az országos gyűjtés eredménye pedig harmmcezer forint volt. Jóval későbben Sajógömörön pedig, mikor a helybeli négy évszázados ev. polgári iskola, anyagiak miatt, már majdnem megszűnt: Szent Ivány Miklós, a falu földesura, az iskolaszék elnöke, maga százezerforintos alapítványt tett az iskolára, hogy biztosítsa annak további működését. Három iskolatípus alakult ki Magyarországon, amelyeket nagyjából így lehetne osztályozni: falusi iskola, városi iskola és főiskola. Az első típus csak elemi képzést adott, a latin iskolában már latin, görög nyelvet és zenét is tanítottak. Ezek közül néhány, felsőbb évfolyamokat is szervezvén, teológiával és logikával is kibővült és tanítói képesítést is adhatott,. Az eperjesi, pozsonyi, soproni főiskolák európai hírnévre tettek szert, ilyen volt Stöckel idejében a bártfai is, amelynek külföldi és római katolikus diákjai is voltak. A magyarság történelmi helyzete SS sorsa a magyarázata annak, hogy nálunk nem létesültek evangélikus egyetemek, de kialakultak a kollégiumok és líceumok, mint a legfőbb oktatás intézményei. Hogy hány evangélikus iskola működhetett a reformáció időjében, azt nem tudjuk, de bizjonyosra vehetjük, hogy minden templom mellett volt iskola is. A reformátorok és munkatársaik 134 új felsőbb iskolát alapítottak. Egyházi iskoláink szolgálták mind az általános, mind a magasabb műveltség terjesztésének ügyét. A középkori iskolák finomkodó, de műveletlen lovagokat, ia plébániai iskolák jó ministránsokat neveltek, a reformáció iskoláinak vezetöszelleme pedig a humanizmus és evangélium voltak s az ö hűséges munkáiknak köszönhető, hogy hazánk ebben az évszázadban elérte, sőt meghaladta a nyugati országok szellemi színvonalát. Kiváló nevelőink ^Folytatás az 5. oldalon)
