Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám
ERŐS VAR 7. (Folytatás a 6. oldalról) ra, hogy közintézményeiket és nagyobb méretű közügyeiket együttesen építsék Isi és azokat fenn is tartsák. Ez azt jelenti, hogy iskoláink, áruházaink, misszióink jövőjét és hasonló közédekíí és egyházi ügyeket együttesen intézzük el az Egyházkerület, vagy Egyházegyetem keretén belül és azoknak a terheit — megosztva, — ugyancsak együttesen hordozzuk. Ebből világosa21 kitűnik tehát, hogy gyülekezeteink érdeke ebbe a közösségbe való beletartozás, mert önmagunkban sem lelkészképzésröl, sem árvaházról, sem más, egyéb, komoly tervek megvalósításáról nem tudnak gondoskodni. Valami fonákság van abban, hogy mi mindig csak kérjünk és ne próbáljunk valami mértékben magunk is hozzájárulni a közös költségek fedezéséhez? Lehet, hogy hazulról hoztunk valamit abból a gondolatból, hogy "az állam dolga” az egyházi tanítás és nevelés, mert "adót fizetünk”. — De ez már otthon is megváltozott. És a keresztyén ember kezd ráébredni arra, hogy hitünkért nekünk sokkal többet kell áldoznunk, mint amennyit eddig tettünk! őseink vagyona és élete ment rá több esetben arra, hogy hitüket a legdrágább kincsnek tekintették. Annál érthetetlenebb, hogy mi, itt Amerikában, a gazdasági jólét, előrehaladottság és műveltség korában behunyjuk szemünket saját dolgainkkal szemben és ‘‘bevarrjuk” zsebünket, — amikor Isten országa egyetemes céljairól van sző! Ezt a kérdést sok szeretettel, türelemmel és talán türelmetlenül is próbálják lelkészeink a híveknek megmagyarázni, de mindeddig — eredménytelenül! Ezért bölcs emberek hozzászólását kérjük ahhoz, hogy valami módon világossá lehessen tenni híveink előtt: miért kell nekünk a Synodushoz tartoznunk és — miért kell ezekre a közös célokra adakoznunk ?! A legjobb hozzászólónak egy bőrkötéses magyar Énekeskönyvet ajándékoz az Erős Vár szerkesztősége. Brachna Gábor Ahol nincs Krisztus, ott nincs gyülekezet- A GYÜLEKEZETI ÉLET -Ha azt kérdezné valaki, mi közöm nekem a gyülekezeti élethez, válaszom ez lenne: a gyülekezeti élet, életednek velejárója, nincs, aki valami módon ne allana vele kapcsolatban, akár vale, akár ellene vagy, mindenképpen közöd van hozzá és számolnod kell vele. A gyülekezeti életnek jellemzője az, hogy gyülekezet is, meg élet is. A gyülekezet azonban nem lehet akárkinek, akármi célból alkotott gyülekezete. A gyülekezet csak a Jézus Krisztusban hívők gyülekezete lehet, — akik Jézus tanítása szerint akarnak élni. A gyülekezet mindig kötött egység. Mindig van neki központja: feje: az élő Jézus Krisztus. Megvannak a törvényei: az élő Isten beszéde. Megvannak a határai s így területe: A Jézus Krisztusban megszentelt élet. Köti a Krisztus. Ahol nincsen Jézus Krisztus, ott nincsen gyülekezet. I^ehetnek ezrek egy tömegben, lehet palotájuk, kincsük, erejük, ha Krisztus nem él közöttük, a sokaság csak tömeg marad s nem lesz gyülekezet. A gyülekezetnek jellemzője, hogy — élet. Nem halódás, hanem :ÉLET. Arról nem lehet "Álló toronyóra” címen elégiát, vagy tragédiát írni. A gyülekezeti életben munka folyik, annak körében feladatokat teljesítenek. Rengeteg munkája van egy gyülekezetnek: MENTÉS. Mentés a veszedelemből, mentés a hitetlenségtől, a kísértéstől, mely “mint ordító oroszlán, szerte jár...” További feladata: a nevelés. Szent életre kell minket nevelnie. Másik munkájával közli velünk a gyülekezeti élet a kér. élet javait. Földi vonatkozásban ott teljesedik ki az emberi élet. A gyülekezeti élet: családiélet. Minél inkább gyülekezeti, annál inkább családi élet. A családfő, Jézus Krisztus adja a parancsokat a családtagoknak boldog öröme, hogy engedelemeskedhetnek azoknak és szeretet által indíttatva boldogan betöltik azokat. így lesznek a gyülekezeti élet tagjai egymásnak testvérei. így alakul ki a gyülekezeti élet, családi élet olyan értelemben is, hogy nem ér véget s nem áll meg a templom s a gyülekezeti élet kapujában, hanem velem jön mindenhová, ahová én megyek. A gyülekezet családi életét élem otthonomban s munkamezőmön egyaránt» A gyülekezeti élet látszólag másoké. Mások vezetik, irányítják, a hivatottak és választottak. Az én akaratomra sakszor nem is hallgatnak. (Vannak és voltak mindig duzzogó evangélikusok.) De a gyülekezeti élet csak akkor másoké, ha én nem vagyok egészen a Jézus Krisztusé. .Mihelyt én Jézust uramnak tartom, abban a pillanatban a gyülekezeti élet az enyém, értein van, dolgozik, értem aggódik. Nagyon nehéz a gyülekezeti élet. Kötött és nem zabolátlan élet. De a legkönnyebb élet is, mert megmentett és áldással betöltött élet. És mert a gyülekezeti élet értem van, értem végzi minden munkáját, nekem is érte kell lennem, do.goznom és imádkoznom. Rajtam kívül van és mégis bennem van. Érzem, hogy a gyülekezett élet minden vonatkozásban enyém. Életemnek nagy ajándéka és drága kincse. Áldom érte az az örökké való szent Istent. Fábián Imre A szép Husvét Odúkat cs kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Húsvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon C) az embervérröl, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizettség megsérül? Óh Tavasz, óh Húsvet. Emberek ősi biztatója. Csak akkor szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél. Odúkat és kriptákat pattant. Van-c gyönyörűbb ennél? Ady Endre
