Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1958-03-01 / 3. szám

AMERIKAI EVANGÉLIKUS ELET- Vol. XXII. Évfolyam - 1958. MÁRCIUS — No. 3. szám. -D. ORDASS LAJOS:

Jézus Krisztus Urunkról a hálás keresztyén szív vallást tévő szóval sok mindent el tud mondani. Tanításáról is. Életéről is. Tanítása a legtisztább kinyilatkoztatás Istenről. Olyan közel Istent soha senki nem hozta az emberhez, mint tanításában Ő. Életével pedig megmutatta azt az örök, kimeríthetetlen szeretetet, melyet Isten érez irántunk. Azt a mentő hűséget, mellyel szenvedést és véres, kínos halált vállalt értünk, a mi megváltásunkért. Földi szenvedésünket megszentelte és megtanított, hogy Isten szeretetét még a kereszthordozás közben is világosan láthassuK nieg.

Szavai útmutatást adnak. Példája követésre vonz.

Ha ennyit mond el Jézus Krisztusról a szavunk, akkor többet mondtunk, mint amennyit bármely földi emberről elmondani lehet. — De ha csak ennyit vallunk meg róla, akkor a legfontosabbat hallgatjuk el. Azt, amivel Jézus a kcrcsztyénséget diadalmas útjára elindította. — A legnagyobb szó ugyanis az, melyet Jézus Krisztus föltámadásáról és életet adó hatalmáról mondunk cl. Föltámadott. Tehát nemcsak letenni tudta életét kész engedelmességben Isten akarata szerint, hanem hatalma volt arra is, hogy újra fölvegye életét. Ö az, aki föl is tud támasztani. Ott törte meg Krisztus a bűn és a halál hatalmát — az ember lelkében, —

REGGEL

ahol a j ó és a rossz a történelem hajnala óta küzd az emberért és győzelme áldásaiban részesíti mindazokat, akik benne hisznek és így az övéi lesznek.

A húsvét üzenete ez.

reggel üzenete.

Érdemes megfigyelni, hogy Bibliánk minden húsvéti beszámolójában szó van arról, hogy — Krisztus föltámadását a reggel fényében tudják meg a tanítványok. Az éjszaka sűrű köde borítja még a tájat, amikor mérhetetlen gyászszál elindulnak a sír felé, amelyben Nagypénteken Urukat eltemették. Útközben élik át a hajnaldercngést. A nap első sugarai akkor törnek elő diadalmasan a felhők közül, amikor az üres sírhoz érnek.

Ez a folyamat játszódik le a tanítványok lelkében is. A gyásztól a verőfényes örömig és megvígasztalásig.

Ez a reggeli fény volt az, amely a föld népeit egymásután vonzotta a keresztyénség felé,

A húsvétnak erre a reggeli vilá-a gosságára van szüksége az egyháznak ahhoz, hogy teljes gazdagságának tudatára ébredjen. — A húsvétnak ezt az üzenetét felejtette cl végzetesen a keresztyénség. Két okból is.

Előttünk járt nemzedékek úgy éltek, hogy fölöttük magasan ott ragyogott a nap, örökösei voltak mindannak, amit Jézus Krisztus a

földre hozott és olyan természetesnek tartották azt, hogy körülveszi őket a világosság. — Elfelejtették, hogy miképpen kellett viaskodnia a világosságnak az éjszaka sötétségével, amíg diadalmaskodni tudott fölötte. Amit Jézusból meg tudtak látni, az a bölcs tanítómester volt.

A mi két világháborút átélt nemzedékünkre viszont úgy rátelepedett az életgond, hogy benne sokan áthatolhatatlan ul sűrűnek látják az éjszakát. — Megértjük a böjtöt, a szenvedő Krisztust és szívből tudjuk énekelni a keresztről szóló zsoltárokat. Sok ma a nagypénteki keresztyén és a nagypénteki gyülekezet.

ÍTevés ajkon csendül meg a reg*. gélt magasztaló diadalmas húsvéti ének.

A reggel embere az, aki áldott egyházatyánk: Luther Márton húsvéti prédikációját meg is tudja hallgatni és szívébe is tudja zárni, melyet a Kiskátéjában írt meg:

*

"Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Atyától öröktől fogva született valóságos Isten és a Szűz Máriától született valóságos ember — az én Uram. aki engem elveszett és megítélt embert megváltott, vagyis minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított és magáévá tett, nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és ha-