Erős Vár, 1957 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1957-11-01 / 3. szám

6. ERŐS VÁR GERHARDT-ÉV Légy csendes szívvel... (374) A Luther halálát követő kor egyik jellemzője a lutheránusok és kálvinis­ták közötti véget nem érő viták soro­zata. Énekünk keletkezésének ez a háttere. 1613-ban a brandenburgi választó­­fejedelem áttért a kálvinistákhoz, — alattvalóit azonban nem kényszerítette erre, bár az 1555-ös ágostai vallásbéke felihatalmazta a fejedelmeket, hogy alattvalóik vallási hovatjaiftozóságát megállapíthassák. Brandenburg lelké­szei a Formula Concordiae-ra tettek esküt, amely határozott evangélikus hitvallás. A fejedelem áttérése után a kálvinisták hitvallását is tiszteletben kellett tartaniok. A szószéken szenve­délyes vita kezdődött, mire a választó­­fejedelem megtiltotta a szószéki vitát. Sőt tartománya lelkészeinek alá kel­lett írni egy nyilatkozatot, hogy készek a legvégső türelmességet tanúsítani. Az ellenállókat súlyos büntetéssel fe­nyegette. A nyilatkozat aláírását csak kevés lelkész tagadta meg, közöttük volt Gerhardt is. Ezért 1663. február 3- án megfosztották hivatalától. Sokak közbenjárására a választófejedelem en­gedékenyebb lett Gerhardt iránt, aki azonban álláspontját a legkisebb mér­tékben sem volt hajlandó megváltoz­tatni. — Elhagyta Brandenburgot és Szászországba ment. Sokan érthetettlen makacssággal vádolják Gerhardtot, hogy semmibe sem vette fejedelme engedékenységét. De ismernünk kell a kor lelkét: Ger­hardt csak egy igazságot ismert, mely­nek ismeretére Luther nyomán jutott el s a megismert igazságtól való elté­rés Krisztus iránti hűtlenségnek tűnt előtte. Válasza csak "nem” lehetett! Életének ebből a szakaszából való éne­künk. Alapja 37. zsoltár 7. Hangja kü­lönbözik Gerhardt többi énekétől. De fájdalma nem lesz keserűséggé, ez a kereszt is az Atyához viszi közelebb. B.-ben özv. N. J.-né fiát motorke­rékpár elgázolta. A fiú hosszú ideig ólet és halál között lebegett, majd gyó­gyulása megindultával úgy látszott, hogy munka- és értelmi képessége erő­sen csökkent. Édesanyja ezekben a na­pokban sokszor kinyitotta az énekes­­könyvét. Különös szeretettel imádkoz­ta végig ezt az éneket. Leginkább az 5. vers szólt a szívéhez. Amikor pedig a fiú hónapok múltán a várakozás el­lenére teljesen meggyógyult, erős hit­tel vallotta a 6. verset. (Máté 10,38). ÉN LELKEM, MIÉRT (JStJGGEltSZ EL . .. (377) A magunk kis bajára szégyenkez­ve tudunk csak gondolni, ha ismere­tessé lesznek előttünk az ének keletke­zésének körülményei. Az éneket Gerhadrt valószínűleg Mittenwalde-ban írta. A súlyosabb megpróbáltatások már elmúltak; szol­gálatban álló lelkész, megélhetése biz­tosítva van. Emberileg azonban éppen elég oka van a bánkódásra. A város­ban zsoldosok zsákmányolnak, majd pestis tizedeli az embereket. (1640-ben a városka lakossága 1/5-re csökken) Hite azonban minden nehézségen dia­dalmaskodik. Száz évvel későbben, 1732-ben a Németországon átvonuló salzburgi e­­migránsokat valaki megkérdezte, hogy fájdalommal gondolnak-e az elhagyott otthonra és mindarra, amit élveszítet­tek. Azok kérésére ezt az éneket kezd­ték énekelni. Majd egyikük így szólt: “Ez a mi válaszunk. Ha valamin bán­kódunk, akkor csak azon, hogy sokáig képmutatóskodtunk és nem tettünk bizonyságot a felismert igazságról.” 1800. julius 2-án a wüttembergi Gaedichingenben francia huszárok — Hosch lelkész házát, csaknem teljesen kifosztották. A szomorú nap estéjén hárfázni kezdett, majd vidáman éne­kelte ezt az éneket. A következő va­sárnap pedig így prédikált: “Rablók törtek ránk. Vájjon mitől fosztottak meg minket? Jó hírünktől és tisztes­ségünktől? Lelkűnktől és üdvösségünk­től? Kiszakították kezünkből az Új­­testamentumot, elzártak minket Isten­től, elvágták a mennyel való közössé­günket? —- ó, nem, nem törekednek ők ilyen javak után! Hát akkor mit vittek el tölünk? Valamit a felesle­günkből, olyasmit, amit könnyen nél­külözhetünk, vagy pótolhatunk. Ezért énekeljünk hát: “Földi kincsem, tes­tem, lelkem, Mindenem, Isten kegyel­méből nyertem. Ha ö mindezt vissza­kéri, Nem bánom, öt áldom, Ajkam öt dicséri”. (Jób 1:21). (Folytatjuk) A templom Isten háza. Az ige hirdetésének és a szentségek kiszolgáltatásának helye, az imádság háza. Ezért szent hely. — Már a templom előcsarnokában né­­muljon el ajkunkon a hangos beszéd. Foglaljuk el helyünket zajtalanul és várakozzunk csendes áhítatban az is­tentisztelet kezdetére. Távozzunk el ugyanígy, arról elmélkedve, amit hal­lottunk, Isten Lelke a csendességben szól. “Az Úr az ö szent templomában van, hallgasson eló'tte az egész föld!” (Habakuk 2,20). Advent “Imé az ajtó előtt állok és zör­getek”. (Jel. 3:20). Ö jön, Bizony nem te mégy hozzá, s hozod elő öt, hiszen elérhetetlen ma­gasan és messze van tőled. Minden értékeddel és semmiféle fáradságos vesződséggel sem érhetsz fel hozzá, nehogy dicsekedhess, mintha szolgálatoddal és érdemeddel te hajlí­tanád öt magadhoz. Nem, édes atyámfia, érdem és méltóság itt semmivé válik, s nem ma­rad más, csak merő érdemtelen méltat­lanság az egyik oldalon, — nálad s csupa irgalmas kegyelem a másik ol­dalon, — Nála. Luther Márton (1483 -1546). \ A Magyarországi Evangélikus Egyház lélekszáma 1956-ban 410,015 volt. A lelkészek száma 436. Megkereszteltek 7,428 gyermeket, konfirmáltak 5,737-et és házasságot kötött 3,069 pár. — 5,232 temetés volt. — Az úrvacsorához 209,154-szer járultak a gyülekezetek tagjai. Anyaegyházközségekben 49,076 leányegyházközségekben 10,507, szór­ványegyházközségekben 5,336 istentisz­telet volt. Elő egyház adatai ezek a számok. AZ “ERŐS VAR” szerkesztőségében megrendelhetők: Biblia: $2,50, — Üj Szövetség- $1,50 és Káté: $0,50 árban.

Next

/
Thumbnails
Contents