Erős Vár, 1955 (25. évfolyam, 12. szám)
1955-12-01 / 12. szám
A KARÁCSONYFA Csodálatos mindannyiunk előtt, felnőtteknek és gyermekeknek a lelkében, a karácsonyfa misztikuma és varázsa. Mi teszi ezt? Talán gyermekkori emlékeink? Avagy gyermekeknél a látomány? Kétségtelen, hogy a karácsonyfa misztikuma és varázsa a karácsonnyal van összefüggésben. Ez nyilvánvaló, mégis érdekes, hogpr amikor a karácsonyfának, mint legáltalánosabb es legkedvesebb népszokásnak az eredetét kutatják, a legeltérőbb és legmeszszebbmenő következtetéseket fantasztikus magyarázatokkal s a legeltérőbb históriai adatokkal támasztják alá, hogy a szokásban és a néphitben a karácsonyfa ősi eredetét és misztikus varázsát bizonyítsák. Mindez magától értődő volna, mert hiszen a fenyőfa valóban misztikus jelenség, már szemlátomást is szép, rendkívül szabályos, arányos, égbenyúló és égbemutató, sudár, magasba csúcsosodó fa,örökzöld, hamvas, finoman olajos, illatos. A déli égalj kivételével úgyszólván szinte az egyetlen fa,mellyel télen is ünnepélyesen lehet díszíteni. így tehát minden, nem délen lakó népn’ek, minden korban a téli időben egyetlen dekoratív fája. Sőt, zárt helyen, szobában, teremben, nem csak alkalmas, mert tartós,hanem illatozik is. A legérdekesebb azonban az és jellemző,hogy a kutatók, mikor hivatkoznak a legképtelenebb történeti adatokra és mindenféle forrásmunkára, egynek sem jut eszébe a leghívebb^és legmegbízhatóbb ősi okirattár, maga a Szentírás.Már pedig egy kutatónak és tudósnak annyit csak igazán illene tudni, hogy a fenyőből karácsonyfa akkor lett és akkor lesz,amikor a fenyőfát,mint karácsonyfát alkalmazzák. A karácsony teszi a fenyőt karácsonyfává és nem az ősi pogány szokások. Kétségtelen, hogy sok mindent, ősi pogánykori szokást és szimbólumot töltött meg a keresztyénség keresztyén tartalommal s így lett a valamikor,jóllehet pogánykori szokásokat szolgáló fenyőfából karácsonyfa, de sosem lett volna azzá, ha nem lett volna karácsony és ha nem volna karácsony. A karácsonyfának, mint szimbólumnak,ugyanis szentírási alapja vanA 20 -