Erős Vár, 1952 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1952-02-01 / 2. szám

Simon Péter azt mondta Neki:-• Uram, kerüljünk át a Jordánon túlra, mert ez az ország, ami előttünk fekszik, ellensége a zsidóknak.

Jézus szelid szemrehányással szólt reá:- Nem az imént hallottad-é Jánost, Zakariás fiát? "Aki felülről jött, feljebb való mindenkinél,"

Simon Péter lehajtotta a fejét.

így történt, hogy nekivágtak Samáriának,

Mikor Sikár városához értek, a Nap már hanyatlani kezdett. Reggel óta utón voltak és a hosszú gyaloglás elcsigázta őket, János,aki hatalmas erejével legjobban birta a fáradalmakat, azt mondta:- Pihenj meg itt, Mesteri Kn majd bemegyek a városba ennivalóért ,

Jézus gyenge teste remegett a fáradtságtól. Nem volt éhes, csak nagyon szomjas volt. Körüljártatta tekintetét, s egy kutat pillantott meg, amelynek a mélyén hideg forrásviz csillogott,- Menjetek mindl - mondta,

János már kinyitotta a száját, hogy szeliden ellentmondjón, de hirtelen megérezte, hogy Jézus egyedül akar maradni, hogy pihenhessen.

Jézus leült a kútra. Köntösén ujjnyi vastagon ült az ut pora és feketes haja, sőt még szemöldökei is fehérek voltak tőle. Lassan lerázta ruháját, letörölte arcát és haját. Még ez a mozgás is fárasztotta. Mélyet sóhajtott és lehunyta szemeit,ó, milyen nehéz is az Ut, milyen nagyon nehéz l Amig majd eljut a Feláldozásig.,. Egy pillanatra elcsüggedt. Sok volt ez máris és milyen sok minden vár még Reál Gyenge volt, hiszen enni-inni alig szokott,- Fejletlen izmainak, vékony csontozatának nagyon sok volt ez a mindennapi megpróbáltatás, De - küldetés volt az élete és ezt tudta, ó, tudta első, gyermeki eszmélésének perceitől fogva...

Lépéseket hallott. Feltekintett, Egy asszony jött az utón, korsóval a vállán. Fiatal asszony volt, nem nagyon szép,' de gyermeki nyiltság ragyogott az arcán.

Jézus szeliden rámosolygott:- Adj innoml

Az asszony csodálkozva bámult rá:- Hogy kérhetsz inni, zsidó létedre, éntölem, aki samáriai vagyok? Hiszen a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkall

Jézus halkan felelte:- Ha tudnád, hogy ki az, aki azt mondja néked: "Adj innoml" - te kérted volna öt és adott volna néked élő vizet.

Az asszony gyermeki egyszerűséggel kérdezte:- Ps uram, nincs mivel meritened és a kút mély. Hol vennéd tehát az e^ö vizet?

Jézus már nem érzett fáradtságot. Mintha valami forró szellő kiolvasztobt volna minden ólmot a tagjaiból: látta már az eljövendő térizés gazdag aratását,- Mindaz, aki ebből a vizböl iszik, ismét megszomjazik -felelte a tágranyilt szemű asszonynak. - Valaki pedig abból a vizböl iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik.- Az asszony mohón kérte:- Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjuhozzam és ne jöjjek ide meritenij

Jézus elmosolyodott.- Menj el, hivd a férjedet és jöjj idei- Nincs férjem - mondta nyilt őszinteséggel az asszony,- Jól mondtad, hogy nincs. Mert öt férjed volt és a mostani,

8.0 Idái