Erős Vár, 1952 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1952-02-01 / 2. szám
Rettenetesen és tragikusan tévednének azok az államférfiak, akik az u j háborút akár a második világháború tapasztalati mértékeihez mérnék és aszerint készülnének rá. Az uj háborúnak eddig sohasem tapasztalt uj arca lesz, valami egészen más, mint minden eddigiéi Tudomásul kell vennünk ugyanis azt hogy az uj háború egyetemes és totális birkózás lesz. Nem lesz a Földnek egyetlen elrejtett zuga sem, amely — ha "csak" a hatásaiból is — kimaradhatna. Körülfonja és fojtogatja majd a nagy óceánok legeirejtettebb szigetecskéinek lakóit is. Emellett totális lesz, azaz: mindenre, minden földi és földöntúli életmegnyilvánulásra ki fog terjedni. Ezzel azonban — más fogalmazásban — azt is kimondottuk, hogy máris benne vagyunk ebben a háborúban. Mert ennek a nem csu - pán fizikai gyilkolásnak, ennek a mindenkire és mindenre rásugárzó, egyetemes pusztitó akaratnak a sodrását máris érezzük. De még vergődünk, még beleremegünk a menekülés vágyába, még azért - reménykedünk... Mint a dzsungel naiv antilopja, amely a lelógó faágnak látszó óriáskígyó elé toppan, dermedten megáll előtte és hagyja az ősellenség hipnotikus erejét eluralkodni magán, hogy végülis belesé - táljón a torkába - mi is, igen mi is: szembenállunk az emberi lét ös-kigyójával, a rendszerbe organizált Bűnnel, az államelvvé avatott Nihillel és bámulunk rá, naivan, dermedten, egyre dermedtebben, egyre tehetetlenebbül... Mivel még nem érezzük a szurony hegyének csiklandását a tor - kunkon és nem látjuk a szivünknek szegezett géppisztolyt, hát azt hisszük, hogy - ó, még nem történt semmil Nincs baj, hiszen megy, gurul minden a maga utján. Pedig .mein vüos.zurony a veszélyl Ez már a veszély vége - a halál. A veszély már rég elkezdődött, még a második világháború folyamán, abban a pillanatban, amikor az Isten-hivö világ szembekerült a békés, polgári liánnak maszkírozott ös-kigyó ~ val és - összeölelkezett vele, A pozitiv keresztyén erkölcs embere leült, tárgyalt és szövetséget kötött a tagadás, a morális minusz emberével. Megalkudott vele. Azt hitte, hogy ezzel pompás bargain-t kötött. Hát az is volt ez a deliriumos üzlet: pompás bargain - a Nihil számárai Azóta az ös-kigyó tervszerűen és kíméletlen következetességgel készit elő bennünket az elnyelés aktusára.,, Dehát nem olvastatok az atom-kémek elképpesztö galériájáról? A polgári árulók tömött sorairól? Az Isten-áruló papokról és híveikről? Nem halljátok a börtönök, a koncentrációs táborok halálhörgésát? Nem talált sziveteken a koreai golyó, amely fiaitok életét oltotta ki? Nem látjátok az Isten-hivö ember bárgyú öngyilkosságát, amivel még elébe is megy a rája leső kigyónak? Még mindig azt kérditek, hogy lesz-e háború? Vanl Már v a ni Mert - e z a háborúi Vérzik a világ és vérzik benne az Isten képére teremtett emberi Isten akaratából nekünk is meg kell szereznünk stigmáinkat és elviselnünk a megfeszittetés kinjait. De a mi Kálváriánk és a mi erkölcsi megújhodásunk — feltá “ madásunk itt, a Földön — sokkal könnyebb, mint az Ember Fiáé volt. Mert Őneki fel kellett áldoznia magát, hogy kezünkbe adja a bűvös 6.oldal
