Erős Vár, 1952 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1952-02-01 / 2. szám
XXI. ÉVFOLYAM_________PITTSBURGH 7, PA. 1952_______________________2.SZÁM ÁRTATLAN SZENVEDÉS NEMCSAK a közfelfogás, de a keresztyén gondolkodás is sokszor keres közvetlen összefüggést a bűn és bünhödés között, Hányszor hangzik el hivő embereknek az ajkáról, panaszos sóhajként, ''istenem, miért büntetsz engem?" Erre a felkiáltásra főképpen két irányból várnak az emberek feleletet. Ezzel vagy azt kérdik, hogy melyik bűn, vagy hogy kinek a bűne miatt kell szenvedniük; a másik kérdés pedig az, hogy - mi célból? Az egyik irányban tehát elismerem azt, hogy Isten bünteti a bűnt, a másik irányban pedig olyannak ismerem el a szenvedést, amellyel Isten az emberi lelket próbálja ki hűsége felöl. Ennek a magyarázatnak kétségtelenül komoly bibliai alapja van és a kérdés felvetése: "Mi a célod, Istenem?" feltétlenül helyes keresztyén kötelesség. VAN AZONBAN IDŐ, amikor a keresztyén ember rájön arra, hogy szenve - déseinek nincsenek közvetlen, visszamenő okai. Tehát, hogy nem azért szenved, mert a múltban ö, vagy a szülei, vagy rokonosága valamilyen bűnt követett el. De nem is azért, mert Isten nagy feladatokra késziligeti elő, hanem azért szenved, mert istenhivö keresztyén, vagy ahogy azt a köznapi szóhasználatban szoktuk mondani: "jó keresztyén,"-Ez, látszólag, ellentmondásban__van Isten jóságával, sugy tűnik fel, mintha Isten engedné, hogy az Ö gyermekei "jóságuk" miatt szenvedjenekl Es ez valóban igy is van. Jób és Pál apostol életében látjuk ezt világosan és hozzá tehetjük mindjárt, hogy milliók és milliók szenvedtek ártatlanul, éppen, mert - jók voltak. Pál apostol, akinél nagyotto keresztyént aligha ismer a világ, sokat szenvedett, betegség is gyötörte, s amikor imádkozott azért, hogy Isten vegye el tőle betegsé - gét, a gyógyulás helyett azt a választ kapta: "Elég neked az én ke - gyelmem!" MIT JELENTSEN EZ? Rgyszerüen annyit, hogy Isten a "kegyelemben" tu - domására hozza az embernek azt, hogy életiránya helyes és azért vannak szenvedései, mert a körülötte lévő világ még a bűnnek törvénye alatt él. Isten embere tehát azért szenved, mert a benne élő isteni rendet nem látja megvalósulva azoknak életében, akik körülötte élnek Szenved a keresztyén szülő, ha gyermekei a bűn útjára tévedtek. Szenved a jó hazafi, mert nemzetének vezetői Isten akarata elleni utón járnak és igy tovább. Az ilyen "ártatlanul" való szenvedésben fontos az, hogy életünk Isten akaratával harmóniában legyen. Aki tehát azért, szenved, mert a pályát Isten akarata szerint futotta és hitét megtartotta, annak valóban elegendő az Isten kegyelme. Ezek a szenvedők Isten szentjei közé számítanak, s eäek~Tógnak legközelebbi helyen lenni a Bárány trónusa körül, - "Elég neked az én kegyelmem!" B,G,