Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-10-01 / 10. szám
ERŐS VÁR 3 gis ez lenne az ésszerű és helyes elindulás, akkor megfog akadni a kérdés annak a kivitelénél. Az emberek igen szégyenlősek lesznek. Nálunk már többször rábeszéltem presbitereinket egy általános látogatásra, de mindig kudarccal végződött. Legtöbbször azzal indultak el, hogy a kevésbbé buzgó hivektől megtudják, hogy miért nem jár a templomba, azaz hogy miért haragszik a papra? Kétségtelen, hogy jó ezt is megtudni. De hát a presbitereinknek nem ez a hivatásuk. Ők amúgy is jobban tudják lelkészeik emberi fogyatékosságait, de azt is tudják, hogy az egyház s a benne hirdetett Ige az, amelyiknek a fennmaradását akarjuk egyházaink fenntartásában biztositani. S erről valamit mégiscsak el tudunk mondani gyengébb lábon álló hittestvéreinknek. Hiszem, hogy vannak presbitereink, akik ezt a kérdést jól látják s éppen azért nagyon hálásak lennénk, ha az Erős Vár utján megirnák, hogy mit is lehetne kihozni ezekből az őszi látogatásokból, ami egyrészt hiveinket a hűségben erősitené meg, másrészt gyülekezeteinket helyezné egészségesebb anyagi alapokra. Hontalanok és a misszió ügye. Mind a kettő olyan ügy, amit ha a lelkész a gyülekezet figyelmébe hoz, éppen olyan kedvetlenül fogadják, mint a papi fizetés kérdését. Pedig jól ismerjük mindnyájan a holt tónak a történetét s tudjuk, hogy az a gyülekezet, amelyik saját körén kivül nem tud hevülni nagy célokért, az lassanként belső élettelenség posványosodásába sékélyesedik. Az egyén értéke se abban válik nemessé, hogy mennyit tud összeharácsolni, hanem hogy mennyi érték származik szolgálati életéből. Az egyház nagysága se számokban és anyagi értékében áll vagy bukik Isten előtt, hanem abban, hogy mennyi jó származott életéből. Isten egész bizonyosan nem azt a gyülekezetei tartja nagynak, amelyik sok pénzt tárolt fel az esetleges szükebb esztendőkre, hanem azt, amelyikben talál olyan hiveket, akik lakásuk valamelyik zugát átengedték egy-egy hontalan családnak, hogy a mi szabad országunkban uj életet kezdhessenek. Amikor egy gyülekezetben azt mondja valaki, hogy “ki segített rajtunk” és nem akad senki, aki áldozatot vállalt volna egyegy szerencsétlen befogadására, az bizony Krisztust zárta ki nemcsak az otthonából, de az életéből is. Azok a gyülekezetek, amelyek elfeledkeztek magukról és küldték a pénzt és a csomagokat a szükség idején, azok missziót teljesítettek. Hogy ezt meglehet-e érthetőbben magyarázni a mi gyülekezeteinkben, nem tudom. Azt hiszem, hogy a legnagyobb baj ott van, hogy bezárjuk a fülünket és szivünket azok előtt, akiknek nyomora mondja meg, hogy mit kellene cselekednünk. Ha valaki elolvassa ezt a pár sort, beszéljen róla gyülekezetében és próbáljanak cselekedni nagyon gyorsan, mert ezen a téren is lejár a lehetőségünk. HÁZI OLTÁR Márk Evangéliuma 8:1—9. Rómabeliekhez írt levél 6:19—25. Szeretetben gazdag Isten, a Jézusban Menynyei Atyánk! Áldunk és magasztalunk Téged, mert irgalmasságod minden nap megújul mirajtunk és a Te segítséged nem marad el tőlünk, sőt, több a Te gazdagításod, mint amit mi vak és süket érzékeinkkel felfoghatnánk és Te jó maradsz, amint azt Te Fiad, a Jézus Krisztus kijelentette: ‘Minek mondasz engem jónak, senki sem jó, csak egy, az Isten!” Azért lépünk mi is a Te szent színed elé és megköszönjük ezen Te mindenkori jóságos jelenlétedet mivelünk! Alázattal esdeklünk a Te további védelmedért, segítségedért és könyörületes szeretetedért, ne hagyj minket magunkra, sőt újítsd meg a velünk kötött szövetséget a Jézus Krisztusban minden nap, minden vasárnap, minden ünnepnapon, hogy híveid serege örvendezhessen és gyermekeid a te Lelkeddel növekedhessenek és a Te házad lehessen imádságaink hajléka és a Te Igéd hirdetésének és ismertetésének szent helye a Te Fiad jelenléte által. Te erősítsd, Uram, a gyengeszívűeket, a gyenge karokat és lábakat, hogy bizonyság legyen, miszerint Te vagy a mi lelkünk és testünk Megváltója és Te teremted újjá Jézus váltság-halála által mindazt amit az ármány tönkretett, mint amilyen a mi hitvány testünk és gonosz lelkünk minden érzülete és értelmünk hiábavalósága. Te kövekből kenyeret teremtő, mi Teremtőnk a Jézus Krisztus által, — kérünk Téged, áldd meg a bűnből kihozott emberiségedet Jézus keresztszenvedése és halála által, mert mi Benned csupán Általa bizakodhatunk és reménykedhetünk, Te Üdvözítő Istenünk, könyörgünk a Te istentiszteleteidnek alkalmáért, helyeiért, amelyekben részesítesz bennünket a mi magyar ágostai hitvallású Evangélikus gyülekezeteinkben is. Jelenj meg, építs fel és világosíts fel minket a Jézus Krisztus szent szerelméért, aki Veled és a Szentlélekkel egy Isten vagy, élsz és uralkodói felettünk mindörökké! Ámen.
