Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-09-01 / 9. szám
2 ERŐS VÁR Határkövek Dr. Stiegler Ernő, tb. főesperes 35 éves szolgálatát ünnepelte az ezerötszáz családot számláló nagy bethlehemi gyülekezet. A helyi lapok eleven és lelkes kommentálása, a hatalmas s élő gyülekezet, hivatalos egyházi életünkben elért személyes kiemelkedés és tisztelet mindannak a bizonyitékai, hogy Nt. Dr. Stiegler Ernő lelkészi szolgálata Isten és emberek előtt nagyot teremtett. Mi, akik személyének közelségében többször éreztünk biztatásokat magasabbra való törekvésekre s Konferenciánk megindulását kaptuk tőle, külön hálával tartozunk neki. Nem akarjuk mégcsak megkisérelni sem értékének a felmérését hiszen az Ur szőlőjében még nem fejezte be munkálkodását. Mi megköszönjük őt Istennek és kérjük, hogy további életére és szolgálatára Isten Szent Lelke bőségesen árassza az útmutató fénynek világosságát, hogy ameriakai magyar Sionunknak lehessen ezután is lámpást hordozó apostola. Kérjük Istent, hogy áldó két kezébe zárja nemcsak az ő életét, hanem örömeinek és bánatának hordozó társát, életének mindig melegen és hűségesen ragyogó csillagát a Nagy tiszteletű Asszonyt is. A Buff?1''-! Egyház fennállásának 35 éves évfordulóján ünnepélyes keretek között emelte szivét hálatelt imában a megtartó és könyörületes Istenhez. Ez az idő is több, mint egy generációnak az élete s bizony a sok lelkes alapitó ma már aggastyán lett ott is. Sok kéz lankadt meg ezeknek az esztendőknek fáradtságos küzdelmében. De Isten mindig küldött embereket, akik a halványuló oltári tűzre hitét és életét tette, hogy újabb lobogással mutassa hitünk vándortársainak a Megváltó szerelmét. Ezért áll ma ott is egyházi életünknek egyik vára, melynek ormán a vigyázó Ntü De Papp L. János lelkész. Talán egyike a legnehezebben fenntartható végváraknak, de azt is Isten őrzi s mi azt kérjük, hogy az egyház pásztorának és népének eddigi hűsége állja a vártát tovább is. Legyenek őrizői Sionunknak mindaddig, amig a jó Isten tetszése annak fenntartását szükségesnek látja. Áldja meg Isten őket abban az együttes harmóniában, amit pásztorától és nyájától vár a mi Főpásztorunk. Az ünnepi igehirdetést Ntü. Becker Jakab Ntü. Egyed Aladár főesperesek végezték. A buffalói lelkészi családnak külön meleg testvéri szeretettel gratulálunk abból az alkalomból, hogy négy gyermekük mind az Honor Roll-on vannak s akikről az ottani nagy napi lapok büszkeséggel emlékeztek meg. Ntü. Egyed Aladár volt szegedi főesperes is 35 éves lelkészi szolgálatát zárta be hozzánkvaló érkezésével. Az ő neve ismeretlen a mi amerikai magyar életünkben. Egyházszolgálatának története a magyar élet nagy eseményeivel párhuzamosan igen dús és értékes. Gömöri népe, ahol első szolgálati állomását töltötte el, áldja. A bányai egyházkerület legjobbjai közé sorolja. A hontalan magyarok, akikhez eljutott a bujdosás nehéz ideje alatt, könnyes szemmel emlegetik. Mindig faját és egyházát szolgálta. Ebben a minőségben minden bizonnyal eljut amerikai egyházainkhoz is. Mi addig is szeretettel köszöntjük őt s bemutatásképpen itt közöljük az egyik szórvány gyülekezetének bucsuzását s egyikét annak az Írásban adott bizonyságoknak, amellyel őt távozása idején ellátták. Egyed Aladár bucsuistentisztelete a dingolfingi ev. templomban, Németországban. János ev. 21:24 Főesperes Urunk! Kedves Magyar Testvérünk! 1946 szept. 6. — 1949 május 22. Két nap az idők forgatagában, két határkő a dingolfingi körzet magyar lakóinak életében! 1946 szeptember 6-án szólt először hozzánk az evangélikus kis templomban az Ur igéje Egyed Aladár főesperes urunk prédikációjában, imájában. — 1949 május 22-én keresett fel minket. Rajta keresztül a Mindenható lelke itt utoljára! Ha van lehetőség a fokozására, igaz lélekkel állíthatjuk, hogy minden imája, minden igehirdetése mindegyre jobban összeforrasztotta szivünket az övével, mindig erőt, vigasztalást nyújtott keserű hontalanságunkban, mindig bátorított, felemelt csüggedettségünkben. És hány Ízben élveztük arany szivének melegségét a Segélybizottság Elnökének működésén keresztül, mi hontalan magyarok a dingolfingi körzetben! Most, hogy Isten rendeléséből uj útra indul, szeretetünk és hálánk kifejezéseként mi nem adhatunk Neki egyebet, mint ezt a néhány sornyi hüséglevelet, amelyben a magyarok istenének bőséges áldását kérjük Reá, Szeretteire mindannyian és felekezeti különbség nélkül, akit tiszteltünk és szerettük őt. A mi Istenünk kegyelme vezérelje minden lépését élte további folyamán, emlékezzék ránk szeretettel, mi őt soha nem fogjuk elfeledni. A díszes okmány sok-sok aláírója. A legfiatalabb ünneplő a múlt hónapban a clevelandi West Sidei gyülekezet volt. Az uj templom alapköveit rakta le a gyülekezet s ezzel megindította annak az építését is. Azóta a falak már nagyjából készen is vannak s már a kis torony alapjait erősitgetik s nemsokára jön a tetőzés. Az emlékablakokra is szépen jönnek a jelentkezések s ha a jó Isten is úgy akarja, akkor karácsony táján megtarthatjuk a templom szentelést is. Az ünnepségnek inkább helyi vendégei voltak s kissé hiányzottak is a távolabbi egyházak. Velünk volt az Első Egyház népe és a loraini testvérek. Hisszük, hogy a templomszenteléskor velünk lesznek azok is, akik most hiányoztak. Anyagi szempontból nem látszik bölcsnek ez a vállalkozás, de amikor magyar templomot
