Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1948-09-01 / 9. szám

2 ERŐS VÁR EGYETEMES HÍREK Budapesten a kommunista rezsim letartóz­tatta Ordass Lajos evangélikus püspököt és Radvánszky Albert bárót, a volt Főrendiház egykori utolsó elnökét s az evangélikus egyház volt főgondnokát. Velük együtt Vargha Sándort, a lutheránus egyház volt főtitkárát is börtönbe vetették. A vád valamennyiük ellen az, hogy az amerikai Committee for the Lutheran World Federation által a magyar egyház híveinek kül­dött 500,000 dollárral a letartóztatottak ‘valu­­táztak és fekete piaci üzelmeket folytattak.” Azt állította a hivatalos belügyminiszteri jelentés, hogy Ordass püspök és társai nem je­lentették be a Nemzeti Banknak azokat a pén­zeket, amelyeket Amerikából kaptak, továbbá hogy a magyarországi lutheránus egyház meg akart tartani magának $88, 000-t. Rév. Scherzer nyilatkozata. A vádakra most frappáns feleletet adott Rev. John A. Schrezer, a National Lutheran Council európai ügyekben intézkedő főtitkára: — Meg vagyunk győződve, — mondotta Rév. Schrezer — hogy valójában nem ezek mi­att a vádak miatt üldözik Ordass püspököt. Az igazi ok minden valószínűség szerint az ő erő­teljes és nyílt szembeállása az államnak az egyházzal szemben mutatott bekerítő politiká­jával. — Nyilvánvalónak látszik, — tette hozzá — hogy a kommunista irányítás alatt álló magyar kormány hamis vádakat emel, hogy elterelje a magyar nép figyelmét a lutheránus egyház erős ellenzéki magatartásától, amelyet az egyházi iskolák jelenlegi államosításával szemben ta­núsít. Rév. Schrezer e nyilatkozat mellett közölte azt is a nyilvánossággal, hogy Andres Nygren professzor, a lutheránus világszövetség elnöke, tiltakozó táviratot küldött Dinnyés Lajos mi­niszterelnökhöz Ordass püspök letartóztatása miatt. Ebben a táviratban Dr. Nygren “komoly aggodalmának” adott kifejezést Ordass püspök biztonsága miatt, majd kijelentette, hogy “a le­hető leggyorsabban meg kell tudnunk, mi a hi­vatalos oka annak, hogy letartóztatták a püspö­köt, aki az egész keresztyén világ tiszteletének és szeretetének örvend.” Tények a pénz körül. Rév. Schrezer ezután hivatalos nyilatkozat­ban leszögezte a tényeket az amerikai segély­pénzek körül és pedig oly kézzelfogható módon, hogy azokon a kommunista ügyész bajosan tud majd változtatni. A tények a következők: ... A National Lutheran Council, mint a Lutheran World Federation amerikai bizottsá­ga, már 1945 eleje óta küldött segélypénzeket Magyarországra, mint a világ többi részébe is az egyház segély és újjáépítési akciójával kap­csolatban. 2. Azonban e pénzekkel nem lőhetett “sem­mi szabálytalanságot vagy törvénytelenséget el­követni”, abból az egyszerű okból, mert a ma­gyar lutheránus egyháznak kizárólag csak a Ma­gyar Nemzeti Bank utján küldtek pénzt. Ez vöd a gyakorlat egyébként a többi országok egyházainak segélyösszegeivel is. 3. A magyar egyházak vezetői nem tarthat­tak meg a maguk egyháza számára sem 88,000 dollárt, sem egy fillért, — mondotta Rév. Schre­zer, — mert egyáltalában nem rendelkezhettek a segélypénzekkel. Ezekkel kizárólag a U.S.A. National Committee of the World Federation rendelkezik és az határozza meg, hogyan és mi­re költsék a segélypénzeket. — A new yorki hivatalunkban őrzött iratok, — mondotta végül Rév. Schrezer — világosan bizonyítják, hogy a magyar egyházak híven tel­jesítették a mi new yorki és genfi hivatalaink­ból küldött utasításokat. Ilyenformán az Ordass püspök elleni vádak minden alapot nélkülöznek. Befejezésül a National Lutheran Council azt is leszögezte, hogy még csak az sem igaz, hogy Ordass püspök 1947-ben tett látogatása al­kalmával gyűjtött volna a magyar egyháznak. Nem gyűjtött sem a saját egyháza, sem más egyházak számára, — állapítja me a nyilatkozat. “DISPLACED PERSONS” Magyar protestáns egyháztörténetünk egyik legismertebb százada a Gályarabok kora. Ha a történelem lelki szenvedések szempontjából fog­ja mérlegelni századunkat, aggkor bizonyosan a legnagyobb fejezet a D. P.-nek, a Hazátlanok­nak szomorú sorsával fog foglalkozni. Szülőföld­jükről, otthonaikból elkergetett emberek millió­inak a kínszenvedése ez a század. Amerika most nyitja meg mintegy 200 ezer ember előtt kapu­ját, hogy az üldözöttek, az éhezők hazát és ke­nyeret találjanak a szabadság földjén. Ha vala­hol segíthetjük kijövételüket, tegyük azt meg és ha majd itt lesznek, segítsük őket. Mi is be­vándorlók vagyunk s tudjuk milyen árvák vol­tunk mi magunk is. Legyünk testvéreikké azok­nak, akik a testvértelenségből hozzánk mene­külnek. ELNÖK VÁLASZTÁSI ÉV 1948. Nagy küzdelemmel indúl neki nemcsak a két hagyományos párt de egy harmadik párt is kialakúlóban van. A republikánusok Dewey new yorki kormányzót elnöknek, Warren cali­­forniai kormányzót pedig alelnök jelöltnek lép­tették fel. A demokraták Truman elnök ujraje­­lőlését és Barkley szenátor alelnökségét tűzték ki. Hatalmas erők indulnak a küzdelemnek s egyelőre az esélyek mind a két oldalon lehet­ségesek. Wallace harmadik pártja erős bírálat alatt van főként a nemzetközi politikában val­lott álláspontja miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents