Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1948-06-01 / 6-7. szám
ERŐS VÁR 5 Adóslevél égetés Perth Amboyban Bensőséges ünnepségek körében égette el adóslevelét a perth amboy-i magyar wend ev. gyülekezet április 18-án. Az adóslevél égetés egybeesett a gyülekezet 30 éves jubileumával. A fiatal, agilis lelkész Flisser Ferenc első feladatának tartotta, hogy a gyülekezet előmenetelét hátráltató adósságot rendezze, amit Isten kegyelméből sikerült neki elérnie egy esztendőn belül. Az adóslevél égetésre az Egyetemes Ev. Egyháztól Dr. Paul Kirsch hozta az üzenetet, aki beszédében kiemelte, hogy “A keresztyén Egyház az egyedüli, mely békességet tud hozni e zavargó világban. Az Egyház az egyedüli, mely ellensúlyozni képes az istentelenség áramlatát, mely az egész világot igyekszik behálózni. A perth amboyi gyülekezet egy része annak az Egyháznak, mely a szeretet jegyében, Krisztus ügyéért sikra száll.” Dr. Stiegler Ernő, a magyar ev. Konferencia főesperese örömteljes szivvel látja kezdő munkásságának eredményét Perth Amboyban, amennyiben ő volt az első lelkész, aki 1913-14-ban megkezdte a perth amboyiak szervezését. Nagy tiszteletű Szathmáry Gyula New Brunswicki ev. lelkész, a gyülekezet volt lelkésze, és Rév. Róbert Barkley a New Jersey Conferencia főesperese segédkeztek az adóslevél égetésnél. Kuzma János tanácsos, a gyülekezet egyik alapitó tagja, adta át az adóslevelet elégetésre. Az esti világi ünnepségen Szathmáry Gyula lelkész volt a programvezető, akinek felszólítására a következők szóltak az ünneplőkhöz: Dr. Schweitzer Ferenc, a bloomfieldi ref. theölogia tanára és elnöke, Dr. Stiegler Ernő magyar főesperes a Magyar Konferencia nevében, Rev. Stephen Ballek a Bethlehemi wend gyülekezet segédlelkésze, Kosa András a new brunswicki magyar református gyülekezet lelkésze. Sellyéi Adóslevél elégetése Perth Amboy, N. J.-ben. Képen láthatók: Flisser Ferenc a gyülekezet lelkésze, Rev. Robert Barkley, a New Jersey főesperes és Szathmáry Gyula New Brunswicki ev. lelkész, a gyülekezet volt vezetője. Lajos, Perth Amboy városának főjegyzője Kára József gondnok a gyülekezet köszönetét tolmácsolta. A vendégkoszoruban ott voltak Flisser Ferenc lelkész szülei, Fiiszar Mihály és neje, New Brunswickból, Dr. Láng József, Dr. Gorag Miklós, Zámbolyi Sándor, Frank Green és neje, Miss Martha Eaton and Miss Louise Broks New Yorkból. KELL-E NYÁRI MAGYAR ISKOLA? Persze, hogy kell, most kell csak igazán. Nem a nyelvüket kell csiszolgatni gyerekeinknek, hanem fajtájuk iránti megértésüket, hogy amikor már otthonaikban nem is beszélik a magyar nyelvet, -legyen bennük büszkeség arra, hogy tőlünk származtak és ha majd szegény Magyarországról lesz szó valahol, ahol az ügyében tehetnek valamit, legyenek szószólóink. Hála Isten énekeinket még szeretik böngészni s a templomba is szívesen eljönnek szüleikkel, de a “rokonság” leveleivel bizony ők erősen fennakadnak. Emlékezésből igy ir a harmad generációs kis magyar: “Vágnitum az Ujim De fáj el Füge hagyni rötöm rá Füge hagyni jó nagy A kis.angyal csók meg.” Ebből kell kihámozni a kis gyerek dalt: Megvágtam az ujjam, jaj de fáj ... Még nehezebb a karácsonyi ének: “Mennyből jővén az angyalok”. A menny — annyi, mint “gó”. A “jővén és a “hallák” szó pedig egészen értelmetlen. A nagyszüleik még bajba kaptak az óhazában a tótokkal nemzetiségi kérdésekben ... ma még “svábokat” telepítenek ki odahaza ... vájjon nem égettünk-e el sok erőt és életet hiábavalóságokra? Vájjon bün-e, hogy az Amerikában született gyermekek szüleinek angol körlevelet Írunk, amikor az unokáknak magyar nyári iskolát hirdetünk? S vájjon meddig tartanak ezek az olvadó magyar szigetek? RETTENTŐ VIHAR UTÁN Állunk ... Nézünk . . . Kérdezzük: mi maradt? Az életünk ... S hazánkból egy darab. Akkor induljunk. Szerszámot a kézbe: legyen mindenki a munka vitéze! Legyen mindenki, termő hite hőse, hogy a gyorslábú halált megelőzze! így nem esik ki szánkból a falat, Csak így marad meg, ami megmaradt. Gyökössy Endre
