Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1948-04-01 / 4. szám
XVII. Évfolyam Kossulb [-afos PITTSBURGH 7, PA., 1948 ÁPRILIS KOSSUTH AMERIKÁBAN 4-ik Szám Leffler Andor, a clevelandi magyar evangélikusok első gyülekezetének lelkésze, régóta tanulmányozza már Kossuth amerikai szereplését. Tanulmányainak eredményeit egy kis füzetben adta ki. Ebből közöljük a következőket. KOSSUTH-SZOBOR CLEVELANDBAN 1902-ben, Kossuth clevelandi látogatásának félévszázados fordulója alkalmából a magyar származású clevelandiak a nagyszalontai Kossuth-szobor másával ajándékozták meg városukat. A város vezetősége a szobrot elfogadta és úgy döntött, hogy az a város egyik legelőkelőbb helyén, a Public Square-en állittassék fel. Ezt a tervet a magyar és evangélikus Kossuth elleni katolikus és nemzetiségi izgatás megakadályozta. A városnak egy másik (?) nemzetiségi csoportja, mely számánál fogva nagyobb súllyal rendelkezett, mint a magyarság, ellene szegült annak, hogy Kossuth szobra a város legszebb helyére kerüljön. A katolikusok pedig azt hiresztelték róla, hogy a katolikus egyháznak nagy ellensége volt. így azután a szobor az egyetemi térre került, de a városi vezetőség fenntartotta magának azt a jogot, hogy kellő időben megfelelőbb helyre vitesse át. A szobor — amint Leffler Írja — ma is nagy szerepet tölt be a város magyarságának életében. A március idusát követő első vasárnapon “magyar függetlenségi napot” tartanak és ezen a napon a magyarok ezrei gyülekeznek össze a szobor körül, hogy újra meg újra bizonyságot tegyenek amellett a szabadság mellett, melyet Kossuth hirdetett s amely olyan csodálatosan megegyezik az amerikai “Függetlenségi Nyilatkozat” szellemével. “A NEMZET VENDÉGE....” A magyar szabadságharc leverése után Kossuth a törökökhöz menekült, akik politikai fogolyként internáló táborba tartották őt. Ugyanakkor Amerikában a bécsi kormány ügynökei rágalomhadjáratot indítottak el Magyarország és Kossuth ellen. Bizonyára ezzel akarták leplezni az embertelen elnyomatást. Egy Amerikában élő olasz forradalmár, bizonyos Signore Alvanola, kapcsolatba került a clevelandi methodista egyház lelkészével, Franklin Tefft-tel és felvilágosította őt a magyar helyzet felől. A lelkész vállalta a feladatot, hogy Kossuth igazságát hirdesse polgártársai előtt. Felhivta a közvélemény és az illetékesek figyelmét arra, hogy “ez a nagy és igaz ember fogolyként sínylődik.” Munkája eredményes volt. A kongresszus elhatározta, hogy Kossuthot a nemzet vendégeként hívja meg az Egyesült Államokba. Amerikai hadihajót küldtek érte Törökországba. Mondanunk sem kell, hogy a nagy amerikai köztársaságnak ez a nemes gesztusa egész Európában milyen magasra szökkentette a Kossuth iránti érdeklődést s mennyire megerősítette az európai szabadságmozgalmak híveinek és vezetőinek bizalmát. Kossuth lett az európai szabadságeszme vezére. Angliában, Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, Svédországban tüntetések voltak, Redru Rollin Mazzini és a német 48-asok feléje tekintettek. ROSSZKOR ÉRKEZETT Ugyanaz a kongresszus, mely Kossuthot meghívta Amerikába s érte hadihajót küldetett, rendkívül szigorú törvényt hozott a szökött rabszolgák ügyében. A rabszolga-ellenes párt egyik szónoka Syracuse-ban igy szónokolt: “Ez a nemzet beszél Kossuthról és a szabadságról? Ha Kossuth következetes lenne, akkor igy kellene válaszolnia a meghívásra: Ha önöknek van fölösleges részvétük, akkor árasszák arra a hárommillió rabszolgára, akik önök között élnek.” Ilyenformán a rabszolgaság ellenségei bizonyos ellenszenvvel fogadták Kossuthot. De nem tetszett Kossuth személye a déli rabszolgatartó államoknak sem, mert bár nem avat-
