Erős Vár, 1947 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1-2. szám

1947 JANUAR-FEBRUAR EROS VAR 5-1K OLDAL EGYETEMES HÍREK Egy tanár leveléből: “Bocsássatok meg, ha kicsit szenti­mentális vagyok. Rendkívüli időkön mentünk át. Legkisebb lá­nyunk, most négy éves, megvakult egy katona puskatusának ütésétől. Mi éheztünk. Láttuk otthonunk lebombázását, állat­­állományunk leöldösését. Iskoláink rombadőlését és meggyalá­­zását. Mindenek felett állandó félelemben éltünk. Nem volt le­hetőség semmire s mi imádkoztunk, de imáink válasz nélkül maradt. “Vannak, akik azt mondják, hogy joggal kételkedhettünk abban, hogy Isten törődik a mi életünk vagy kis országunk ügye iránt. Hogyan tudjuk megmagyarázni a kisgyermekek szenvedését? És mégis valami nem engedte meg, hogy megta­gadjuk Istent vagy hazánk igazságába való hitünket. “Különös, hogy amint nehézségeink növekedtek, a hitünk növekedett és minél gyengébbek lettünk annál több volt ben­nünk az erő az ellenállásra. Ebben a cinikus időben, amikor legjobban éreztük a szükségét egy isteni hatalomnak, meg­győződtünk, hogy bizonyosan van Isten. Higyjétek el ezt most nekem. “S igy az én üdvözletem, eltérő a régi szokástól. Ma meg­újult és megerősödött hittel köszöntelek benneteket s higyje­­tek ti is Benne, hogy mindig erőtök legyen küzdeni a tiranniz­­mus ellen és küzdeni az emberi méltóságért és lelki szabadság­ért.” AZ ANGOLOK felszólították Palesztinában élő alattvalói­kat, mintegy ötezer ember, hogy azonnal hagyják el az orszá­got tekintettel a küszöbön álló lázadásra, amit egy magyar származású zsidó ember halálos Ítélete miatt várnak. Egy palesztinai származású zsidó ember irja. Ne higyjétek. hogy “Sión Isten nélkül akar felépülni.” Egy parabolával igy világítja meg. “A szentek-szentélyébe a főpap évente csak egy­szer ment be a kiengesztelés napján. Ez a szokás szent komoly­sággal megmaradt mindaddig, amig a jeruzsálemi templom állott. S ennek a szent ceremóniális szokásnak komolyságából nem vett el semmit az a tény, hogy amikor építették, talán durva és közömbös munkás emberek tapostak azt a “iSzentély helyén.” Megvan hát a mggyőződésem, hogy amikor az uj Zsidó Ország valóban felépülhet, az nem lesz Sionnak állama, Isten nélkül.” AZ EGYHÁZAK SZÖVETSÉGE egy magasabb fokú egye­temet óhajt felépíteni Japánban, hogy azzal a keresztyén vi­­iág bűnbánati zálogát adja Hiroshima és Nagasaki elpusztítá­sáért. A JAPÁN KERESZTYÉN munkánál felmerült a kérdés, hogy a misszió munkát felekezeti vagy egyetemes alapon vé­gezzék. Japánnak azonban furcsa, hogy az egy Krisztust valló keresztyénség felekezeti alapon akarjon téríteni. A LATVIAI EVANGÉLIKUSOK szabadon gyakorolhat­ják hitüket, azonban a vallás oktatás csak az otthonokban foly­hat. Latviának evangélikusai körülbelül 40 százaékban marad­tak meg. Jelenleg mindössze 103 evangélikus lelkész van az országban. szives meghívás A Clevelandi Első Gyülekezet kebelében működő Lu­ther Márton Betegsegélyző és Templom Egylet tag­jai sorába hívja Cleveland evangélikus népét. Az Egylet gyűléseit tartja minden hónap harmadik vasárnapján délután 3 órakor a 2830 East Boulevar­­di Evangélikus Iskolateremben. Érdeklődőket szívesen látunk. Az egylet tagjai vagy tisztviselői is felvilágosítással szolgálnak. PÉNTEK PÁL, elnök LÉNART ANDRÁS, alelnök NÉMETH ISTVÁN, jegy. BALOGH FERENC, pénz j DOMBI LÁSZLÓ, titkár, 2957 E. 115th St. Az Amerikai Magyar Szövetség tiltakozott a csehoszlovákiai magyar üldözés ellen. Protestáns, római katholikus és zsidó egyházi képviseletből álló delegációt vezetett az A- merikai Magyar Szövetség a Külügyminiszterhez január 30 -án s tiltakozó iratban, levelek százainak bizonyításával tilta­kozott a csehszlovákiai magyar üldözések ellen. Tiltakozó Írá­sában rámutatott arra az em­bertelen üldözésre, amelyhez hasonlót csak a hitlerizmus ze­nitjén tapasztalt az emberiség. A beadványban hivatkozott arra a szomorú tényre, hogy Csehszlovákia mindezt békében és a demokrácia nevében köve­ti el. Dr. Auer Pál párisi és Sze­gedi Masszák Aladár wash­ingtoni magyar követek beszá­molót tartottak a magyar bé­kekötés körülményeiről. Az előadásnak az adott kü­lönleges szint, hogy a magyar nemzet panaszait egy ellensé­ges nemzet földjén mondhat­ták el. Mindez nekünk ameri­kaiaknak nem tűnik fel külö­nösebben, de az igazság az, hogy ez csakis egy demokra­tikus állam földjén lehetséges. A követek a történelmi vi­szonyok leírása után rámutat­tak arra, hogy a mai körül­mények között magyar béke­­szerződés nem jött és jöhetett létre. A magyar nemzet, mint legyőzött fél csakis békediktá­tumokat fogadhatott el. Ezek­nek egyoldalúsága a körülmé­nyek természetéből folyik, a­­melyik bizony a magyar nem­zetre igen súlyos tehertétele­ket jelent hosszú időn keresz­tül. . Megnyugtató tényként mondották el azonban, hogy Magyarországgal szemben nem érez személyes bosszút vagy rossz indulatot úgyszól­ván egyetlen nemzet részéről sem, bár jelenleg igen komoly a Csehszlovák állam emberte­len viselkedése a magyarság kitelepítésének a kérdésében. A magyar belpolitikai élet i­­rányára nézve pedig, mint e­­gyik legjellemzőbb vonást e­­melték ki azt, hogy Magyaror­szág lemond revizionista poli­tikájáról s amint a külföldi magyarság kérdése megoldást nyer, megpóbálkozik nemzeti életét a mai határok között vezetni. "A demokrácia mellé kell az egyháznak állania". Nagy Ferenc magyar minisz­terelnök beszéde • a magyaror­szági protestáns napon. VII. országos protestáns na­pok során Nagy Ferenc mi­niszterelnök tartott előadást a Kálvin-téri templomban, “Mit vár a demokrácia a protestán­­tizmustól” címmel. Beszéde elején kifejtette, hogy a magyar nép lelkében mindig ott volt a demokrácia utáni vágy, mely megnyilvá­nult politikai és társadalmi megmozdulásaiban. A protestáns egyháznak tel­jes lelki fegyverzettel a de­mokrácia mellé kell állnia — hangsúlyozta. — Nagyon sze­rencsétlen magatartás volna a sérelem és duzzogás politiká­ja. Kiemelte, hogy a demokrá­cia és a protestáns egyház kö­zeledése terér. igen nagy lépést jelentett a nyíregyházi sza­bad tanács működése. Kemény Lajos evangélikus esperes következő felszólalá­sa az egyházat féltő és nemze­tét szerető magyar ember be­széde volt. Elmondotta, hogy a felszabaduláskor., rögtön az orosz parancsnoksághoz hi­vatták és az ott egybegyült egyházi vezetőknek azt a kér­dést tették fel: miben segíthet­nék az egyházat. Amint lehetőség nyílott, ter­mészetesen felvették a kapcso­latot a brit protestáns hatósá­gokkal is. Megállapította, hogy sem a keleti, sem a nyugati demokráciák nem akarják a protestáns egyházat politikai célokra használni. A politikai pártok között egy sincs, amely egyházellenes volna. Az ezzel sűrűn gyanúsított munkás pártok sem azok, hiszen éppen a közelmúltban történt, hogy az evangélikus egyház egyik hivatalos szervét, az őt ért méltatlan támadás ellen a Kommunista Párt lapja védte meg. Az esperes ezután kifejtet­tette, mit kíván az egyház a demokráciától. A igehirdetés szabadságát, a szeretetszolgá­lat akadálytalan lebonyolítá­sát és a vallástanitás szabad­ságát — mondotta. — Az egy­ház csak annyiban akar poli­tizálni. hogy megmondhassa a jóról, hogy jó és a rosszról, hogy rossz. • : • VAAA/VWVN^^^AAÁAÁAÁ/WWSAAAÁAAJ\A. Olvassa az ERŐS VÁR-T

Next

/
Thumbnails
Contents