Erős Vár, 1947 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1-2. szám

16-IK ÉVFOLYAM CLEVELAND, OHIO, i 1947 JANUÁR-FEBRUÁR 1, 2 IK SZÁM A Northwestern Szeminárium áthajol a soproniakhoz. A minneapolisi teológusok ne­mes cselekedte példát adó. Dr. Roth Pál A Seminárium dékánja. Dr. Roth Bizonyos, hogy sem Minne­­apolisban sem Sopronban nem sokan vannak, akik tudtak egy­más létezéséről. S ha valaha Magyarországon olvasták a nevet, bizonnyal nehezkésen ejtették ki és csodálkozással gondoltak arra, hogy mit is je­lent Minneapolis, Minnesota. De már most megfogják ta­nulni és imádságukban meg­emlékeznek majd róla bizony­ig nyal igen gyakran. A minneapolisi Northwestern Lelkészképző Iskola 1947-re magáévá tette a soproni lel­­} kész jelöltek ügyét s elhatá­­roztá, hogy minden erejével segíteni fogja őket. Ennek a szép mozgalomnak hátterében egy magyar szár­mazású fiatal lelkész húzódik ; meg Fiiszár Ferenc személyé­ben, aki iskolái elvégzése után ! még egy utótanulmányra ment át Keletről, Nyugatra. Édes­atyja a new brunswicki gyüle­kezethez tartozik s bizony­nyal ebből a nemes gyüle­kezetből táplálkozik Fiiszár Ferenc lelke is, aki nemcsak hitét, de szülei ősi hazáját is * mégszerette. Sokat hallott a ; csonka föld nyomoráról s a magyar élet fájdalmát elpa­­haszolta tanárainak és iskola­társainak. A minneapolisiak nemcísak meghallgatták, ha­nem az volt az első kérdésük, mit tehetnénk a szegény ma­gyarok ügyében ? Fiiszár gondolkozott egy palántáig s azután azt mond­ta: adjunk segítséget a ma­gyar evangélikus egyház jö­vendő lelki vezetőinek. Azután arra kérték, hogy beszéljen nekik a soproni lel­kész nevelés súlyos helyzeté­ről. Fiiszár ekkor elmondta, hogy ott ahol 120-130 lelkész jelölt szokott tanulni, ma alig vannak 40-en s azok se tud­nak ma tanulni, mert nincs é­­lelmük, ruházatuk és termük, ahol tanulhatnának. A fiuk szivét megfogta va­lami meleg szeretet és ott nyomban 175 dollár és 60 cen­tet adtak össze s az egyik ta­nár pedig külön adott 50 dol­lárt. Azután csomagoláshoz láttak s 20 swettert, 17 nadrá­got, 12 öltöny ruhát, kabáto­kat, alsó nemüeket adtak össze és elküldték a soproni szegény diákoknak. Azóta is jöttek u­­jabb adományok s ma közel 300 dollár áll rendelkezésükre erre a célra. S mindezt 28 diák és taná­raik tették. Olyan fiuk, akik nyári munkában keresik meg a téli kiadásaikat, tehát nem a feleslegesből, hanem a min­dennapi szükségletükből tör­tek egy karéj kenyeret a ná­­'uknál sokkal szegényebb fiuk részére. Ez a segítség magyar szempontból is igen jelentő­ségteljes. A hazai lelkészkép­zés súlyos helyzete azt jelenti, hogy gyülekezeteink lelkész hiánnyal fognak majd szem­ben állani s ez komoly vesze­delembe hozhatja az egész ma­gyarhoni evangélikus egyhá­zat. A minneapolisi teológus se­gítsége tehát az egész magyar evangélikus egyháznak szól is igy annál nemesebb volt ennek a 28 ifjúnak az adománya. A jó Isten áldja meg őket s te­gye lelkészi szolgálatukat is olyan nemessé, amilyen elin­dulásuk idején volt. Minneapolis és Sopron mi­lyen messze egymástól, s Is­ten szerető keze mégis egyszer­re tudja átölelni mind a ket­tőt. Isten Igéje a lélek kenyere. Élsz-e vele? Dr. Herman lelkész magyar­­országi látogatása Magyaror­szágon reményt, itt pedig bá­torítást adott. Az amerikai Egyetemes Egy­ház Dr. Herman W. |Stewart lelkészt küldte át a magyar­honi protestáns egyházak hely­zete tanulmányozására. Két év óta ez volt az első eset, hogy amerikai meglátogathatta az otthoni egyházakat. A látogatásról részletes be­számolókat kaptunk az ameri­kai egyházi lapokban. Ebből a jelentésből szomorúan emel­kedik ki az a tény, hogy Ma­gyarország a legjobban sújtott országok között is az első he­lyen van. Ezzel természetesen együtt jár az, hogy egyhá­zaink teljes mértékben osztoz­tak a nemzeti nagy katasztró­fában és bizony sok-sok nehéz­séggel kell az egyházaknak is megküzdeniök, amíg teljes e­­rejével tud ismét szolgálatba állani. Püspökeinkről a legnagyobb elismeréssel emlékszik meg. Azt mondja róluk, hogy sok Dr. Kapi Béla, a Dunántúli Egyház Kerület püspöke. — A belmissziói mun­ka leglelesebb munkása. Kitű­nő tollú egyházi iró. múltban élő magyarral ellen­tétben, ők a jövendő tervein dolgoznak és minden igyeke­zetük azon van, hogy népük a vallási és erkölcsi élet meg­újhodásával a legerőteljaseb­­ben vegye ki részét a nemzeti újjáépítés nagy munkájából. Dr. Raffay Sándor 80 éves korában nyujdíjba vonult. A szolgálatra legidősebb püspök Dr. Kapi Béla ma is sorra jár­ja a dunántúli kerület gjjile­­kezeteit és hitet plántál a csüggedő Sionba. Turóczy Zol­tán püspök börtönt szenvedett az orosz-finn háború idején az oroszok ellen tett kijelen­téseikért. Kuthy Dezső és Or­das Lajos püspökök munkája szintén hivatásuk teljes ma­gaslatán áll. Az egyház veszteségei kö­zött különösen nehéz szívvel emlékezett meg a soproni lel­készképzés nagy nehézségei­ről, aminek biztosítása nélkül az egész evangélikus egyházat veszedelem fenyegeti. A gyülekezeti evangelizációs mozgalom az egész országban erősen folyik s az eleven és hi­vő lelki életből nemdsak az egyház, de a nemzet megújho­dása is bizonyosra remélhető. A jelentés alapján az Evan­gélikus Világ Akció komolyabb segélyhez kezdett s a multévi kimutatások szerint eddig 90 ezer dollárt küldtek, melyek főként személyi lsegélyekre használtak s ebben az évben kerül majd sor az intézmények és megrongált templomi és is­kolai épületek támogatására. épülete. Turóczy Zoltán, a Tiszán Inneni Egyházkerület püspöke, akinek csak a legutób­bi időben engedték meg, hogy áldoi igehirdető munkáját foly­tathassa. Kerületéhez 100 lel­kész tartozik. Bombázások következtében meg romlott a középső nagy terem. Ablakai és fütő berendezése tel­jesen tönkrement. A hall­gatók íütellen szobában laknak és tanulnak. Szemben az épület­tel van az orosz megszálló hadse­reg hadiszállása.

Next

/
Thumbnails
Contents